2820 találat a(z) számlázás cimkére
Tengeri fuvardíj számlázása Kérdés
Cégünk szállítmányozással és fuvarszervezéssel foglalkozik és egy magyar ügyfelünktől megbízást kaptunk egy szállítmány elszállítására és fuvarszervezésére Kínából – Magyarországra. A fuvarparitás FOB Shanghai volt, tehát a kínai kikötőtől Magyarországon házig szállítva minden költség az ügyfelemet terheli. Az árut elszállítottuk a kínai kikötőből Koper (Szlovénia) kikötőig, ahol a vámközreműködésben egy szlovén vámügynök segítségével az árut szabad forgalomba helyeztük 42 000 eljáráskóddal. A vámkezelés után a szállítmányt vasúton szállítottuk el Budapestre, majd közúton szállítottuk ki ügyfelünknek, Magyarországra. A Szlovéniában történő vámkezeléskor az EU-n kívüli tengeri fuvardíjat és a biztosítást bevallottuk mint vámértéknövelő tényezőt. A fuvarozásról szóló számlázáskor a tengeri fuvardíjat Shanghai-Koper útvonalra „mentes az adó alól” megnevezéssel tüntettük fel mint külföldi fuvardíjat, és az áru ezen a szakaszon még nem volt szabad forgalomban. A szállítmánybiztosítás díja pedig a tengeri fuvarszakaszhoz kapcsolódik, ami ezért szintén mentes az adó alól. A vámkezelés után a szabad forgalomba helyezett szállítmányt mozgatjuk, fuvarlevelet állítunk ki hozzá, megszervezzük a vasúti utófutását Budapestre, majd kiszállítjuk az ügyfélnek, de ezek a költségek már a szabad forgalomba helyezett terméket terhelik, és az EU határán belül, azaz a fuvardíjat +27 százalékos áfa felszámolásával állítottuk ki. Kérdésem az, hogy megfelelő-e a tengeri fuvardíj adómentes számlázása?
NEAK-kiegészítés elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság több, más jellegű tevékenység mellett egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt. Ez utóbbi ellenértékét részben az igénybevevő magánszemélyek fizetik meg, amely összeget beütnek a pénztárgépbe adómentes bevételként. Ezt egészíti ki a NEAK a gazdasági társaság által benyújtott elszámolás alapján, tehát kvázi ez is árbevételnek minősül. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget ki kell-e számlázni a NEAK felé, és amennyiben igen, milyen teljesítési dátummal? Ha pedig nem, úgy szükséges-e szerepeltetni az áfabevallásban az elszámolási bizonylat alapján? Köszönöm megtisztelő válaszát!
8 napos szàmlàzàs III. Kérdés
Nagyon köszönöm! Még egy kérdés: Ha a szerződésben így megfogalmazzuk, akkor nem változik meg a teljesítés napja? Az előző példánál maradva, marad a július 30-a? A számla kelte pedig lehet augusztus 18-a?
8 napos számlázás II. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm szépen választá az előző kérdésemre! De ha a teljesítés időpontjától számítódik a számlakiállítási határidő, akkor ha egy szolgáltatás teljesítési napja július 30., az erről szóló teljesítésigazolást a megrendelő augusztus 13-ai keltezéssel állítja ki, amin természetesen teljesítési napként szerepel a július 30-a, akkor, ha jól értem, nyugodtan számlázhatunk augusztus 13-át követő 15 napon belül, vagy július 1-jétől 8 napon belül?
Szolgáltatásnyújtás árfolyama Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldre nyújtott (közösségi és harmadik ország) szolgáltatás esetén, a devizában kiállított számla forintra történő átszámításánál mely dátum szerinti árfolyamot kell alkalmazni, a kiállításkorit vagy a teljesítéskorit? Segítségét köszönöm.
Alanyi áfamentes használtautó-kereskedő árrés adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy használtautó-kereskedő alanyi áfamentes adóalany közösségen belüli partnertől vásárol a héa-irányelv 312–325. cikkeinek megfelelő beszerzés keretében használt személygépjárművet. A gépjármű beszerzéséhez, és belföldön való továbbértékesítése kapcsán milyen áfa, és számlázási szabályokra kell figyelemmel lenni? Jól gondoljuk, hogy mivel itt árrésadózást alkalmaz a másik tagországbeli eladó, ezért nem kell felszámítani a 27 százalékos áfát a beszerzéskor, és hogyha belföldön továbbértékesíti a járművet alanyi mentességére hivatkozva szintén nem számít fel 27 százalékot? Ez esetben a számlán az alanyi áfamentességre kell hivatkozni, vagy továbbra is az árrésadózás szabályait kell szem előtt tartani? Válaszát előre köszönöm.
Az online számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibáira figyelmeztet a NAV Cikk
Folyamatosan vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítését, ennek során öt típushibát azonosított. Ezek a hibák kellő körültekintéssel és az adóhatóság javaslatainak figyelembevételével elkerülhetők.
Ingatlanbérbeadás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég rendezvényszervezéssel foglalkozik, és az adott alkalmi rendezvényekkel kapcsolatban külön számlázza a rendezvényterem bérleti díját. Kérdésem, hogy ebben az esetben alkalmazható-e az ingatlanbérbeadásra vonatkozó áfamentesség?
Külföldi ingatlan értékesitése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy osztrák ingatlant. Ezt az ingatlant most szeretné egy osztrák cégnek értékesiteni. Abban kérném a segitségét, hogy ezt a kft. milyen formában számlázhatja ki és milyen áfavonzata van? Számvitelileg nyilván bekerül a bevétel a kft. könyvelésében, mert az ingatlant ki is kell vezeti a könyveiből. Várom mielöbbi válaszukat Üdv: Gáspár Ildikó
Közös üzemeltetés? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft. létrehozott egy 3. kft,-t azzal a céllal, hogy kiskereskedelmi tevékenységet folytassanak. Az üzemeltetést kizárólag az egyik kft. végzi, az ő dolgozói állnak az üzletben, végzik az értékesítést. A kérdés az, hogyan lehet szabályosan végezni az elszámolást, kell-e az üzemeltetőnek számláznia a 3. kft. felé az általa végzett szolgáltatást. Jobb megoldás lenne-e, ha a dolgozók félállásban az egyik kft.-ben lennének, félállásban pedig a 3. kft-nél? Bonyolítja a helyzetet, hogy a másik kft. osztrák cég. Köszönettel!
Vállalkozó be nem jelentett tevékenysége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem szíves állásfoglalásukat. Az egyik alvállalkozónk, aki egyéni vállalkozó, az alábbi tevékenységeket végezte részünkre, melyről számlát állított ki: – műhelyfoglalkozás megszervezése, lebonyolítása (önismereti, mentálhigiéniás, életvezetési, tanulást támogató) – tanulmányi kirándulás, színház-, múzeumlátogatás szervezése – rendezvényeken ellátás biztosítása. Az egyéni vállalkozó által bejelentett tevékenységi körök az alábbiak: 562101 Rendezvényi étkeztetés 823001 Kiállítás-, vásár-, kongresszusszervezés (kivéve: tudományos rendezvény) 855101 Sport és szabadidős képzés Kérem szíves állásfoglalását, hogy a vállalkozó által felvett tevékenységi körök lefedik-e az általa elvállalt feladatokat, vagy szükséges-e további tevékenységi körök felvétele, bejelentése! Amennyiben szükséges további tevékenységek bejelentése az adóhatóság felé, akkor kérem, szíveskedjen pontosan megírni, melyek azok! Jól gondoljuk-e, hogy az egyéni vállalkozónak akkor is ki kell állítania az elvégzett tevékenységekről a számlát, ha azok nem szerepelnek a felvett tevékenységek között, hiszen számlaadási kötelezettsége van? A megrendelő visszautasíthatja-e a vállalkozó számláját azzal az indokkal, hogy a tevékenység nem szerepel a felvett tevékenységei között, vagy elegendő, ha azokat a vállalkozó utólag bejelenti? A vállalkozó a NAV részéről mulasztási bírásággal sújtható, de a számla befogadója kaphat-e bármilyen elmarasztalást (például bírság, áfalevonási tilalom stb.)?
Alanyi mentes számlája tárgyi adómentes szolgáltatásról Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vállalkozásként a számláinkban az áfakulcshoz az AAM rövidítést használjuk. Kérdésem, hogy hibát követek-e el akkor, ha AAM rövidítéssel állítok ki számlát, egy adó alóli mentesség alá tartozó szolgáltatásról, és a számlára megjegyzésként felvezetem, hogy a szolgáltatás az áfatörvény 85. §-ában foglaltak alapján mentes az adó alól. Esetleg alanyi adómentesként kiállíthatom-e úgy a számlát, hogy áfakulcsként a TAM rövidítést alkalmazom, és a megjegyzésben szövegesen rögzítem, hogy miért mentes a nyújtott szolgáltatás? És lenne még egy kérdésem: kérem, segítsen értelmezni az áfatörvény 169. § m) szakaszát, hogy pontosan milyen „egyértelmű utalást kell” a számlára hivatkozásként felvezetni! Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel Dobosi Pálné
Meghökkentő bizonylatolás: számla gépelt írólapon Cikk
Belföldi, alanyi mentes, katás egyéni vállalkozó közösségen belül adóalany felé nyújtott zenei szolgáltatásának bizonylatolását egy írógéppel megírt dokumentummal teljesítette. Ez alapján történt az ellenérték jóváírása. Milyen módon pótolható a jogszabálynak megfelelő számlaadási kötelezettség? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Bérelt teherautó kötelező biztosítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. teherautókat vesz bérbe. A bérbeadó ki akarja számlázni a kötelező felelősségbiztosítás összegét, de nem a bérleti díjban (összevontan), hanem külön számlán. Ebben az esetben a kötelező felelősségbiztosítás elszámolható-e költségként, és áfásan vagy mentesen kell-e kiállítaniuk a számlát? Ha a számlát áfásan kell kiállítani, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel!
Napelemes kiserőmű elszámolása Kérdés
Tisztelt Adózóna! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi, művelés alól kivont szántó megjelölésű, ingatlanán ráépítési jogot is magában foglaló földhasználati jogot alapít egy gazdasági társasággal (Ráépítő) 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és Ráépítő a földhasználati jog ellenértékét 25 millió Ft + áfa díjban állapítja meg, amely összeget Ráépítő 25 évi egyenlő részletben köteles a földtulajdonos bérbeadó részére megfizetni. Ráépítő a szerződéssel jogosulttá válik az ingatlanon a ráépítő tulajdonát képező felépítményeknek az ingatlanon történő elhelyezésére, a használat tárgyát képező földrészlet birtoklására, használatára, hasznai szedésére, valamint viseli a földrészlettel kapcsolatos terheket is a földhasználati jogot alapító szerződés aláírásának napjától. Az ingatlanon napelemes kiserőmű létesül, amely önálló ingatlanként bejegyzésre is kerül az ingatlan-nyilvántartásban a használatbavételi engedélyt követően. A használatra átadott ingatlan tulajdonjogában nem történik változás. Kérdéseim: Földhasználati jog helyes kezelésével kapcsolatban: 1. A földhasználati jog ellenértékét a szerződés aláírásakor egy összegben vagy évenként kell számláznia földtulajdonos bérbeadónak? 2. Bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós földhasználati jogot és az abból származó bevételt és kapcsolódó követelését, hogy az mind számviteli és adózási szempontból is megfelelő legyen? 3. Ráépítő szempontjából mi a helyes számviteli kezelése a földhasználati jognak és az ellenértéknek?