2820 találat a(z) számlázás cimkére
Ráépítési jog
Kérdés
Tisztelt Adózóna ! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi ingatlanán ráépítési jogot engedélyez 25 évre napelemes kiserőmű beruházás megvalósításához gazdasági társaságnak. A ráépítő ráépítés címén tulajdonjogot szerez 2 napelem parkba, és egyben földhasználati jog jogosultja 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és ráépítő 25 millió forint + áfa bérleti díjban állapodnak meg 25 évre, évi 1 millió forint + áfa bérleti díj mellett. Kérdéseim: 1. Egyszerre vagy évenként egyenlő részben kell számlázni a bérleti díjat? A bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós bérbeadást és az abból származó bevételt, hogy az adózás szempontjából megfelelő legyen? 2. A ráépítő könyveiben hogyan és mi alapján szerepelteti a tartós bérleti jogosultságát, valamint a fizetendő bérleti díjat? 3. Mikor kell aktiválni, a bérbeadás bejegyzésekor, vagy a műszaki átadáskor? 4. Hány százalékos az értékcsökkenési leírása a naperőműnek ? 5. Mennyi a maradványérték ?
Áfa meghatározása továbbszámlázáskor
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Alábbi ügyben kérjük szíves szakértelmüket. „A” és „B” cég kapcsolt vállalkozás. Mindkét cég társaságiadó-alany, az áfatörvény általános szabályai hatálya alá tartozó belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és jogállásuk szerint adó fizetése mindkettőjüktől követelhető. Ingatlan értékesítése szempontjából „B” cég nem választotta az áfa törvény 88. § szerinti fizetési kötelezettséget. „A” cég rendelkezik egy ipari ingatlannal, „B” cég ezen ingatlan egy részét bérli, a bérelt ingatlanon több mint két éve végzett felújítást, melynek költségeit könyvelésében „idegen ingatlanon végzett beruházás”-ként tartja nyilván. „B” cég ezt az „idegen ingatlanon végzett beruházás”-i értéket át kívánja számlázni az ingatlantulajdonos ”A” cég felé. Helyesen jár el a „B” cég, ha erről a számlát normál adózás szerint, 27 százalék áfakulccsal terhelten állítja ki, nem pedig az áfatörvény 142. § szerinti fordított adózási ügyletként? Kérjük, a helyes eljárás részletes ismertetését. Segítő szakértő válaszukat előre is köszönjük.
Szállodai szolgáltatás vagy bérbeadás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy panziót üzemeltető kft. 2020-tól a szállásszolgáltatás 5%-os áfája következtében 4% turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére is kötelezett lesz. Továbbképzésen elhangzott, hogy nyilatkoztatni kell a szállás igénybe vevőjét, hogy turisztikai céllal vagy más egyéb okból, például konferenciára érkezett, vagy a dolgozóit szállásolja el, és azért veszi igénybe a szállást. Amennyiben nem turisztikai céllal száll meg a vendég, úgy nem kötelezett turisztikai hozzájárulás fizetésére a szállásadó, és ez ebben az esetben bérbeadásnak minősül. Kérdésem az lenne, amennyiben bérbeadásnak minősül, akkor a kiszámlázott szállás ingatlan-bérbeadás lesz, szállás-bérbeadás lesz? Ebben az esetben tárgyi mentesen kerül a számla kibocsátásra? Ha reggelit is kérnek, az 5% áfás lesz, vagy a bérbeadás áfakulcsával osztozik, és mentes lesz? Tudomásom szerint megszűnnek a "csomagok" a szállásszolgáltatásnál, külön kell venni a szállást és az étkezést. Köszönöm válaszukat. Fazekasné.
Vevő adószámának elkérése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem olyan pénztárgépet használ, amely számlakéréskor kéri a vevő adószámát, függetlenül a számlázandó összegtől. Ez lehet akár 700 forint is. A vevők sokszor háborognak, és nem akarják megmondani az adószámot. Kérdésem az lenne, hogy jogosult-e az eladó megtagadni a számlaadást, ha a vevő nem mondja meg az adószámát? Természetesen nyugtaadás minden esetben történik. Illetve jogosult-e az eladó elkérni kis összegű vásárlás esetén is az adószámot? Várom szíves válaszát. Köszönettel.
Számlajelentési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy rendezvényén egy vállalkozás fény- és hangtechnikai szolgáltatást nyújtott. A két szolgáltatásról külön számlát szeretne kiállítani. A két számla áfatartalma külön-külön nem éri el a 100 ezer forintot, azonban ha egyben számlázná, akkor 100 ezer forint felett lenne. Felmerülhet-e az adóhatóság részéről, hogy a jelentési kötelezettség elkerülése miatt szeretne a cég külön számlát kiállítani a két szolgáltatásról, és ennek milyen következményei lennének a számlabefogadóra? Esetleges mulasztási bírságra vagy jogosulatlan áfa-visszaigénylésre gondolok. Segítségüket előre is köszönöm.
Számlázás – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem ("A" Kft.) bútorértékesítéssel foglalkozik, főleg nagykövetségeknek. Kérdésem: milyen áfa tartalommal kell számláznom, ha a nagykövetség harmadik országbeli (pl. brazil), és közösségen belüli országban (Németország) van? Ez az értékesítés exportnak minősül-e? Várom mielőbbi válaszukat köszönettel.
Airbnb-jutalék elszámolása kft. esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kft. formában működik, kivás, alanyi adómentes, EU-adószámmal rendelkező cég. Magyarországon lévő, magyar magántulajdonban álló szálláshelyeket hirdet és foglal a lakástulajdonosok nevében az airbnb internetes felületén, az airbnb-vel és a lakástulajdonosokkal kötött megállapodás alapján. Az airbnb társaságunk nevére küldi meg az áfa nélküli jutalékszámlát, amely összeget a szálláshelyfoglalás értékből azonnal levon, és az így csökkentett összeget utalja át a lakástulajdonosoknak. Társaságunk a jutalék utáni összeget havonta bevallja és megfizeti a NAV-felé és benyútja a 16A060-as adatszolgáltatást. A lakástulajdonosok felé társaságunk kiszámlázza a társaság jutalékát, a megállapodás szerint, alanyi adómentes számlával. Arra vonatkozóan szeretném a véleményét kérni, hogy mi történjék az airbnb-jutalék összegével, hogyan kell ezt a társaság könyvelésében rögzíteni, továbbá, mint közvetített szolgáltatást, ki kell-e számlázni a lakástulajdonosok felé, alanyi áfamentes számlával? Ezt hogyan kell lekönyvelni? Köszönöm szíves segítségét, üdvözlettel: Józsa Ibolya
Tehergépjármű-értékesítés harmadik országbeli magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magyarországi cég harmadik országbeli MAGÁNSZEMÉLYNEK értékesít egy tehergépjárművet, akkor erről az ügyletről áfás számlát kell kiállítani vagy áfa nélküli (áfa területi hatályán kívüli) számlát? A tehergépjárművet a vevő "lábon" fogja kivinni Líbiába, a kiléptetésről a vámpapír rendelkezésünkre fog állni 90 napon belül.
Kaució számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság üzlethelyiséget adott bérbe egy másik vállalkozásnak.A bérleti szerződés alapján a bérbevevő 1 millió forint biztosítékot (kauciót) ad a bérbeadónak. A bérbeadó jogosult a biztosíték összegéből levonni a bérleti időtartam alatt felmerült károk értékét, és a ki nem egyenlített közüzemi szolgáltatások értékét. A helyiség eredeti állapotának helyreállítása érdekében kalkulált javítási költségek értéke 319 700 forint+áfa, a festési költségek értéke pedig 1,7 millió forint+áfa. A biztosíték összegét a felek beszámítják a festési munkák értékébe. Ekkor viszont már a biztosíték ellenértéknek minősül, és áfaköteles. Kérdés: hogyan kell kiállítani a bérbeadó társaságnak a biztosíték összegéről a számlát, és hogyan lehet beszámítani a festési munkák értékéről kiállított számlába, hogy az megfeleljen az áfatörvény és a NAV online számla rendszer adatszolgáltatási kötelezettségének?
Fuvarozás magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó vállalkozásunk belföldi magánszemély megrendelőnek teljesít uniós fuvarfeladatot (Ausztriából Magyarországra). Ebben az esetben hogyan alakul a teljesítési hely és a helyes számlázás, illetve az áfabevallásban hol szerepeljen? Mi a helyzet, ha Magyarországról Ausztriába fuvarozunk neki? Ha jól gondolom, és áfa hatályon kívüli a teljesítés, akkor mit tanácsol ilyen belföldi magánszemélyes megrendelések esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Számlázás – technikai kérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely jutalék ellenében pénzek szétosztását (bankon keresztül utalja tovább) végzi magánszemélyek részére. Az adott kft. felé havonta egy alkalommal egy másik cég (orvosi cég) utal egy összeget, melyet a cég által csatolt lista, bizonylat alapján magánszemélyek részére tovább kell utalnia. Tulajdonképpen ezért a közvetítői tevékenységért jutalékot kap. Kérdésünk a számlázással kapcsolatos: az egy összegben megkapott pénz nem a továbbutaló cég tulajdona, hanem csak egy rajta átfolyó tétel? Ami a cég nem tényleges árbevétele, az az elvégzett munkájáért kapott jutalék. Hogyan számlázzuk ki az ügyletet? Csak a jutalékot kell számlázni? A pénzt továbbító cég az elosztásra átutalt pénzösszegről, plusz a jutalékról kér a kft.-től számlát. Ha erről állítunk ki számlát, akkor tulajdonképpen a kft.-n átfolyó tételből is árbevétel lesz. Mi lesz a ráfordítás? Arról ugyanis nem lesz számla, csak banki átutalásnál tudom a magánszemélyek részére folyósított pénzt ráfordításra könyvelni. Ebben kérném szakértői állásfoglalását. Üdvözlettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
EU-n kívüli tehergépjármű-értékesítés számlázása
Kérdés
Egy belföldi kft. tárgyi eszközeiből elad egy tehergépjárművet egy koszovói cégnek. Díjbekérőre a külföldi cég elutalja a gép árát. Ezután a belföldi kft. elintézi a vámolást, majd amikor a tehergépjármű bizonyíthatóan elhagyja az EU területét, akkor kell kiállítani a 0%-os áfatartalmú számlát. Kérdések: 1. Amikor befolyik a pénz, akkor kell előlegszámlát kiállítani? 2. A vámolás után , kiléptetéskor kiállítandó számlán a 0%-os áfához milyen szöveget kell írni törvényi hivatkozással 3. A teljesítés dátuma a kiléptetés dátuma?
Láncértékesítés harmadik országok között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cégként olyan láncügylet részesei vagyunk, amelyben Koreából beszerzett (Vietnámban gyártott) árunkat Montenegróba értékesítjük. Az áru Koreában feladva, Montenegróba érkezik. Kollégáink között vita alakult ki arról, hogy ez a közösség területét nem érintő árutovábbítás a helyes adózás érdekében teremt-e olyan feltételt, amely szerint Koreában vagy Montenegróban be kell jelentkeznünk az adózás alá. Úgy gondoljuk, hogy közbenső cégként választhatjuk akár az eladókénti fuvarozást, ekkor a teljesítés helye Montenegró, és ott kell adóznunk, vagyis Montenegrói áfás számlát kell kiállítanunk, vagy értékesítő fuvarozóként koreai adószám kellene? A vezetőség nagyon szorgalmazza az értékesítési számla kiállítását montenegrói partnerünk felé (úgy tudjuk, az áru még a tengeren utazik), és az a külső vélemények hatására meghozott döntés, hogy a számla teljesítési ideje a fuvarozás megkezdése, az áfát exportáfaként bevallva, adómentes exportról állítjuk ki a számlát, és feltüntetjük, hogy "az áfa területi hatályán kívül esik", továbbá az "adó megfizetésére a vevő köteles". Ezzel a viszonylag egyszerű megoldással kapcsolatban is felmerültek ellentétek, mert van olyan vélemény, amely szerint ehhez szükséges a vevő (montenegrói cég) nyilatkozata, de abban sem értünk egyet, hogy ennek a nyilatkozatnak (ha kell) mit kell tartalmaznia. A mi adómentes exportértékesítésünket milyen bizonylat igazolja? Hagyományosan nem export, mert Magyarországra (és a közösségbe sem) kerül az áru.
Tárolás vagy parkolás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Földmunkagép (minikotró, lánctalpas, nem közlekedik közúton, nincs rendszáma) tárolóhelyének bérlése parkolásnak minősül-e? Csak tárolás céljára, gazdasági tevékenység nem társulna hozzá a bérlendő helyen. Az áfatörvény 86. § (2) bekezdése vonatkozik-e rá? Vagyis áfás a bérleti díj, vagy sem? A kérdést utánfutóra (rendszámos) vonatkoztatva is feltenném. Egyforma megítélés alá esik-e, vagy különbség van a kettő között? A bérleti jogviszony társas vállalkozás és magánszemély között jönne létre, gazdasági épület a bérlendő épület. A magánszemélynek kell-e számlát kiállítani, vagy elég a bérleti szerződés? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Kft. 2008-ban épített csarnokot a magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő telekre. A csarnok építésével kapcsolatban felmerülő költségek után az áfát visszaigényelte. 2019-ben a kft. eladja a csarnokot a magánszemély tulajdonosnak. Áfával vagy áfa nélkül számlázza ki a csarnok értékét a magánszemélynek? Itt alkalmazni kell a 240 hónap figyelési időszakot?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
