3187 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Kérdésem: Vevőként kapok egy áfamentes számlát, mert magokat vettem fordított adózással. Le kell könyvelnem a fizetendő áfába, de azonnal lekönyveltem a levonható áfába is. Mikor nem lehet betenni a levonhatóba? 2. Kérdés: Ha ugyanolyan formában továbbértékesítem a magokat, akkor én is áfamentes számlát állítok ki a vevőmnek. Mi van akkor, ha a magokat felhasználom saját célra? Mi van akkor, ha a magokat összekeverem áfás összetevőkkel, és úgy értékesítem. Áfaszempontból hogyan állítom ki a számlát? Köszönettel: Szabó Edit

Kérdés

Gazdasági társaság rendelkezik egy használaton kívüli épülettel, melyet bérbeadással kíván hasznosítani. A társaság áfakörös, pénzforgalmi áfás. Kérdésem az, hogy hogyan, milyen módon kell a bérbeadásról szóló számlát kiállítani, ha a bérbevevő vissza kívánja igényelni a számlában szereplő adót? Milyen bejelentési és egyéb kötelezettsége keletkezik a bérbeadó társaságnak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk egy konferencián vett részt. A számlamellékletből kiderült, hogy étkezést is tartalmazott a részvételi díj. A számla kiállítója nem tudta megmondani, hogy mennyi az étkezési díj. Ebben az esetben kell-e adót fizetni, s ha igen, akkor milyen összeg után?

Kérdés

Egy vállalkozás – amely egyébként áfaalany – vásárolt egy tehergépkocsit magánszemélytől adásvételi szerződéssel, tehát áfamentesen. Ezt a járművet most szeretné eladni. Kérdésem az, hogy áfásan kell-e számláznia a tehergépkocsi-értékesítést?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített számlát nem lehet használni könyvviteli szolgáltatásra július 1-jétől? Ügyfeleink nagy része készpénzben fizeti a könyvelési díjat utólag, a szerződés szerint a teljesített, vagyis könyvelt hónap utáni hónapban. Vagyis az októberi könyvelési díj novemberben esedékes szerződés szerint. Egyszerűsített készpénfizetési számlát lehet kiállítani? Ha nem, akkor mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm. Glückné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a választ. Kft. gépjárművek mentésével foglalkozik. Szerződéses partnerként szállítási szolgáltatás címén számláz X cégnek. X cég közvetítési jutalékot számláz a kft.-nek. A fizetés összevezetéssel, kompenzációval valósul meg. X cég egy előző vállalkozással, Y céggel szembeni követelését rávezeti a kompenzációs papírokra azzal a címszóval, hogy az ügyvezetők azonosak, és csak az összegek különbségét utalja a kft.-nek. Kérdésem a következő: ebben az esetben mi a helyes eljárás? Úgy gondolom, hogy engedményezés történt...? Y vállalkozás befizetheti az összeget a kft.-nek a pénztárba úgy is, hogy már felszámolás alatt áll a vállalkozás? Mi a helyes eljárás, és milyen dokumentumok kellenek hozzá, hogy helyesen járjunk el? Válaszát előre is köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó. Tevékenysége nagy része abból áll, hogy tanácsot ad e-mailben, skype-on, ami elektronikus szolgáltatásnak minősülhet. Ügyfelei magyarországi, illetve külföldi magánszemélyek. Felmerül a kérdés, hogy külföldi magánszemélynek hogyan kell kiállítani a számlát, és ezt egyéb havi vagy negyedéves bevallásban le kell-e jelenteni? Van-e valamilyen speciális szabály arra vonatkozóan, ha külföldi magánszemélynek állítja ki a szolgáltatási számlát, mint alanyi mentes katás vállalkozó. Olyan információkat kapott, hogy ahová számláz, annak az országnak az áfáját tüntesse fel a számlán. Köszönöm szépen a segítségét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság az EU tagállamában lévő vállalkozással bizományosi szerződést kötött, amelyben megbízta a vállalkozást, hogy sa aját nevében, de a társaság javára szerződést kössön vadász vendégekkel az általa felajánlott vadászatra, illetve trófeák értékesítésére. A társaság a szerződés keretében komplex szolgáltatást nyújt, azaz saját területén bonyolítja a vadásztatást, a vadász vendég részére szállást és étkezést biztosít, továbbá elvégzi a trófeabírálattal kapcsolatos feladatokat. A társaság a számlájában részletesen feltünteti a nyújtott szolgáltatásokat, azaz a vadászat árát, a szállás és étkezés ellenértékét és a trófea értékét. Kérdésként merül fel, hogy a komplex szolgáltatáscsomag az áfatörvény 37. §-a alá tartozó szolgáltatás-e, és így az EU-tagállamban, a vállalkozás székhelyén adózik-e? Amennyiben igen, akkor az étkezés áfaja levonásba helyezhető-e? Köszönettel: Bácsi Ferencné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elfogadható-e a vonatkozó jogszabályok alapján az a gyakorlat, hogy a számlázó programmal készített számlát (pdf-formátumban) e-mailben küldik meg a partnernek, aki azt kinyomtatja, és beteszi a könyvelésbe, valamint természetesen ez alapján fizeti ki a számlát. Szükséges-e ehhez a vevő írásos hozzájárulása? A NAV 2015. évi számlázással kapcsolatos tájékoztató füzetéből ez számomra nem olvasható ki. Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk („A” Kft.) bérmunkát végez uniós adószámmal rendelkező, német GmbH részére. A megmunkáláshoz szükséges anyagot a német megrendelő biztosítja. A megmunkált terméket fuvarozó elszállítja egy magyar székhelyű, magyar adószámmal rendelkező vállalkozáshoz, „B” Kft.-hez. „B” Kft. tovább munkálja a terméket. A német GmbH nem rendelkezik Magyarországon se székhellyel, se telephellyel, ugyanakkor rendelkezik magyar adószámmal. Kérdés az, hogy „A” Kft. a német GmbH részére az elvégzett munkáról egyenes vagy fordított áfás számlát kell, hogy kiállítson? Köszönettel: Dénes Katalin

Kérdés

Egy kft. internetes kereskedelemmel foglalkozik, kiskereskedelmi egysége nincs, pénztárgéppel nem rendelkezik. Magánszemélyeket is kiszolgál a cég. Utánvétes postai küldeménnyel szállíttatja ki a kft. a csomagokat, melyekhez számítógéppel előállított számlákat csatol. Kérdésem, hogy amikor a cég székhelyével azonos településen lakik a vevő magánszemély, akkor a cég vezetője (aki egyben a cég alkalmazottja is) saját gépjárművével kiszállíthatja-e a csomagot és készpénzzel fizethet-e a vevő ebben az esetben? Amennyiben igen, van-e jelentési kötelezettsége a kft.-nek a NAV felé a PTGSZLAH-n vagy más adatlapon?

Kérdés

Magyarországi székhelyű cég közösség területén megrendezésre kerülő eseményekre (sport és koncert) vásárolna jegyeket, amiket elsődlegesen nem adóalany részére értékesítene (de előfordulna, hogy adóalanynak is) Magyarországon. A jegyek átadása nem itthon történne, hanem az esemény helyszínén. A cég, ha igény van rá, akkor repülőjegyet és szállást is vásárolna nem adóalany részére, amit továbbszámlázna felé. Ezeket nem csomagban nyújtaná, hanem mindent külön számlázna ki. Mind a jegy, mind a kapcsolódó szolgáltatások értékesítése közvetítői díj fejében történne. Amennyiben a rendezvény helyszíne az EU-ban van, akkor ebben az esetben a teljesítés helye is az EU a fenti ügyletek esetében. Ezt úgy értelmezzük, hogy a közösség területén lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az áfatörvény területi hatályán kívül esik, tehát áfát sem a jegyre, sem a kapcsolódó szolgáltatásokra (repülőjegy, szállás) nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény EU-s tagállamban kerül megrendezésre, a jegyeket értékesítő EU-s tagállamban nyilvántartásba vett az adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfamértéket tartalmazza? Amennyiben a teljesítés helye az EU tagállama, és akár adóalanynak, akár nem adóalanynak értékesítünk, és a számla áfaszempontból területi hatályon kívüli, mit kell tennünk? Be kell jelentkeznünk az adott EU-tagállamba? Mi módon kell ilyen esetben eljárni?

Kérdés

Kedves Szakértő! Egy belföldi gazdasági társaság a tevékenységéhez külföldről (közösség területéről) szerzett be gépeket. A későbbi karbantartást, javítást az eladó (közösségi adóalany) végezte, aki áfa hatályán kívüli szolgáltatást számlázott le nekünk. Helyesen jártak-e el, és befogadhatjuk-e a számlájukat, mint közösségi szolgáltatásnyújtást? Felmerült bennünk, hogy mivel a szolgáltatás Magyarországon teljesült, nem kellett volna-e nekik itt adóalanyként regisztrálni, és ez alapján magyar áfával növelt számlát kiállítani részünkre? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég elvállalja egy cégcsoport részére az IT-feladatok ellátását (telekommunikációs szolgáltatás). Ebben a cégcsoportban vannak uniós és harmadik országbeli vállalkozások is. Van azonban egy magyar cég is. Az IT-cég a magyar cégnek számlázza le az IT-költséget, nettó plusz áfa értékben. A magyar cég pedig közvetített szolgáltatásként szétdobva, továbbszámlázza a többi cég felé. Kérdés, hogy ez a továbbszámlázás áfa nélkül történik-e, besorolva az áfatörvény 37. paragrafusába, vagy áfásan, besorolva a 15. paragrafusba? Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett magyar cég IT-szolgáltatást nyújtana EU-s és harmadik országbeli cégeknek, azaz adóalanyoknak. A tevékenységet a NAV információs füzete szerinti tevékenységpéldák alapján a telekommunikációs szolgáltatások közé soroltuk. A kérdés, hogy jól soroljuk-e be a tevékenységet az áfa tekintetében? Szerintünk, mivel e tevékenység csak a magánszemélyeknek végezve kerül a 46. paragrafus 2. bekezdés a) pontba, ezért a 37. paragrafus alaján áfa nélkül kell a számlát kibocsátani az EU-s és a harmadik országbeli adóalanyok részére. (Az ügyfelek nincsenek Magyarországon letelepedve.) Köszönöm válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyugdíjas ügyvezető bejelentése

Széles Imre

tb-szakértő

Nyílt végű euróalap év végi értékelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Külföldi személy osztaléka

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink