A társaság palackos bor kiskereskedelmi értékesítésre webshopot működtet, amelyen újabban külföldi magánszemélyek is rendelnek. Kérdésem: külföldi magánszemélynek, külföldi szállítási címre, futárral történő értékesítés esetén helyes-e, ha normál belföldi áfával állítjuk ki a számlát? Válaszukat előre is köszönöm: Köntös Antónia főkönyvelő
Ismerősöm teniszpályákat üzemeltet (a terület tulajdonosától bérli az ingatlant, amelyen már kialakított pályák voltak, az ő vállalkozása végzi a fenntartási munkákat, és fejleszti a területet, és ő adja ki a saját nevében az amatőr sportolóknak játék céljára a pályákat). A társaság 4 évvel ezelőtti alapításakor a 92.61.10.0 SZJ számot (sportpálya működtetése) vették fel főtevékenységként, ami normál áfakulcs szerint adózik. Időközben ismerősöm a hasonló tevékenységet végzőktől megtudta, hogy ők SZJ 70.20.12.4 számon áfamentesen számláznak sportépítmény bérbeadása jogcímén. Tanácsomat kérte, hogy számlázhat-e a továbbiakban ő is így. Kérdéseim: a ténylegesen végzett és a fentiekben leírt tevékenység ténylegesen melyik SZJ szám (és áfakulcs) alá sorolandó? Nyilván nem választható, így, ha ingatlan-bérbeadásnak minősül, akkor – mivel nem élt az adókötelessé tétel választásának lehetőségével – az elmúlt évek számláit mind hibás kulccsal állította ki, és önellenőriznie kellene? Ügyfeleivel (magánszemélyek) bruttó bérleti díjban állapodott meg, velük utólagos elszámolásra nincs is lehetőség, ennek megfelelően a számla végösszege lehet egy önellenőrzésnél az új nettó összeg? Ha mindkét SZJ alkalmazható, akkor szabadon alkalmazhatja az új tevékenységi kör bejelentését követő naptól az adómentes ingatlan-bérbeadást? Megtisztelő válaszukat megköszönve, üdvözlettel: Tulipán Anna
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkaviszonyban alkalmaz 3 fő kőművest. Jellemzően burkolási munkát végeznek. Az anyagot és minden, a munkához szükséges dolgot a megbízó cég biztosít, ők lényegében csak a munkájukat adják hozzá. Építőipari szolgáltatást fognak számlázni. Ebben az esetben jó az úgy, ha mint szolgáltatást számláznak, vagy ez már munkaerő-kölcsönzésnek számít?
Nem dolgozom a kft.-nél alkalmazottként, hanem más vállalatnál vagyok heti 40 órában, alkalmazottként. Kérdésem, hogy a kft.-nek, melyben tulajdonrészem van, másodállású katásként küldhetek-e számlát például tolmácsolásról, üzletszerzésről? Főállásom 900 kilométerre van Magyarországtól, és a két tevékenység egyáltalán nem függ össze.
Egy amerikai szálláshely-közvetitő cég az őt megkereső ügyfele részére szálláshelyet közvetít oly módon, hogy az utazóval előre átutaltatja a számlájára a bérelt szálláshely diját..Az így átutalt összegből levonja a saját közvetítői jutalékát, és a fennmaradó dijat átutalja a szálláshelyet kiadónak. Se számlát nem kér, se nem ad, csak érkezik a vendég, és kész. Kérdés, hogy a bérbeadónak milyen feladata van, kell-e számlát kiállitania, küldenie, hogy szabályosan járjon el?
Tisztelt Szakértő! Könyvviteli szolgáltatást végző cég az ügyfeleinek kiszámlázott szolgáltatási díjat milyen időszakra állapíthatja meg? A szaklapokban és szakírásokban mindenhol havi elszámolást emlegetnek, illetve ilyen példákat mutatnak be. A kérdésem tehát az lenne, hogy negyedéves időszakra is lehet számlázni, hogyha a szerződésben így állapodtak meg?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (áfaalany) a tűzoltóság számára végez lakatos munkát, melyet ingyenes szolgáltatásként végez. Kérdésem, hogy ez esetben hogyan járjon el, kell-e számlát kibocsátania, vagy mi a teendője? Köszönettel: Kissné
Tisztelt Szakértő! Egy oktatási tevékenységet folytató cég nyári tábort szervezett gyermekeknek, és ott tízórait, ebédet és uzsonnát adott nekik. Az a kérdésem, hogy az étkezésekre fordított összegekről szóló számlát költségként elszámolhatja-e? Az ily módon elszámolt költségei után kell-e adóznia, ha a számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, azaz minden ilyen költségét a 8-as számlaosztályba teszi? Eljárhat-e ugyanígy egy felnőtteknek szóló nyelvi kurzus esetében is? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény változása miatt bizonytalanok vagyunk a könyvvizsgálat teljesítési idejének meghatározásában. A megbízási szerződés a 2015. év éves beszámolójának könyvvizsgálatáról szól. Az éves beszámoló elkészítésének és közzétételének véghatárideje 2016. május 31. A megbízási díj kiszámlázása az alábbiak szerint történik: 1. A megbízási díjat egy alkalommal számlázzák, a fizetési határidő 2015. december 20. 2. A megbízási díjat egy alkalommal számlázzák, a fizetési határidő 2016. április 30. 3. A megbízási díjat havonta számlázzák 2015. június hónaptól 2016. május hónapig, a havi könyvvizsgálati díj fizetési határideje minden hónap 20. 4. A megbízási díjat havonta számlázzák 2015. júniustól 2016. május hónapig, a havi könyvvizsgálati díj fizetési határideje a kiszámlázott hónapot követő hónap 10. napja. Mi lesz a számviteli törvény szerinti és az áfatörvény szerinti teljesítési idő a fenti esetekben, a 2015. évi beszámoló könyvvizsgálatánál? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Intézményünk több telephellyel is rendelkező költségvetési szerv, ahol a távolságra tekintettel vendégszobát üzemeltetünk. Ezt kizárólag az intézmény munkatársai, illetve egyéb társintézmények munkavállalói veszik igénybe, kedvezményes "bérleti" díj felszámolása után. Helyesen járunk-e el, ha főszabály szerint adómentesen számlázzuk ki? (Nem választottuk az adókötelessé tételt.) Véleményünk szerint ez nem a klasszikus esetben felmerülő kereskedelmiszálláshely-nyújtás, így nem kell rá alkalmazni az áfatörvény 86. paragrafusának (2) bekezdésében foglalt kivételeket. Tisztelettel: Dobosné B. A.
Tisztelt Szakértő! Ha egy magyar gazdasági társaság a Németországban rendezett szakmai kállításra kiviszi a saját termékét (esetünkben tehergépjárművét), majd a kiállítás végével visszahozza Magyarországra, az áfatörvény mely szabályozása vonatkozik rá, hogyan kell a magyar gazdasági társaságnak eljárnia (például számlakiállításkor)? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. Brazíliából importál árut. Az áru hajóval érkezik Hamburgba, majd vámkezelés után vasúton és közúton érkezik meg Magyarországra. Kérdésem, hogy az áfatörvény értelmében melyik időpont a teljesítés ideje: a hamburgi kikötőbe érkezés, vagy a Magyarországon történt átvétel ideje? Köszönettel.
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre: 2010-ben a kft. tehergépkocsit vásárolt különbözeti áfát alkalmazó cégtől. A számla nem tartalmazott áfát, nettó összeget fizetett a vásárló. Most szeretné értékesíteni a gépjárművet a jelenleg is áfaalany kft. Milyen számlát kell kiállítania ebben az esetben a vételárról? Áfásat vagy áfa nélküli számlát? Köszönöm válaszukat, tisztelettel: Kormosné
Tisztelt Adózóna! Kérem az ügy sürgőssége miatt mielőbbi válaszukat az alábbi kérdésre: egy kft. gépet értékesít egy mezőgazdasági pályázat nyertesének x áron, melyet a vevő a pályázatban elszámoltat. Később árengedményt adhat-e az értékesítő arra a termékre a vevőnek úgy, hogy az a pályázatot ne érinthesse? Az adás-vételi szerződésben nem szerepelne az engedmény. Amennyiben van erre lehetőség, milyen módon kell az eladónál elszámolni az engedményt, és kell-e az áfa rendszerén keresztülfuttatni? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! Megbízóm ingatlant ad bérbe. Az ingatlan-hasznosításra áfaalanyiságot választott. Tevékenységének végzése helyén bevezette az önkormányzat az építményadót, amelyet a bérbevevővel egyeztetve a részére továbbhárít. Mivel az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik az építményadó, ezért azt kértem a megbízómtól, hogy azt is áfával növelve számlázza tovább. Kérem iránymutatását, hogy az építményadó továbbszámlázásakor helyes-e az, hogy áfával növelve hárítják át. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték