Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként bérleti díjat számlázna, az ügyfél egyrészt magánszemély, másrészt egyéni vállalkozó, harmadrészt pedig kft. A számlák kiállítása és az adózás hogyan történik a három félnél? Köszönettel: K. Mónika
Tisztelt Szakértő! Kft. feladata, hogy a városban megjelenő heti újságot előállítsa. Ebbe beletartozik a cikkek megírása, valamint a hirdetési munkavégzés is. Az újságot egy megbízott cég – nyomda – előállítja. Helyes-e, ha a nyomda munkálatait az 52. számlaosztályba könyveljük? Az újságot ingyen kapják a városi lakók, de a környékbeli települések önkormányzatai vásárolni is szoktak belőle, hogy ők majd a saját településükön terjesszék. Kérdésem, hogy ebben az esetben az értékesített újságokat hogyan kell könyvelni? Az előállíttatáskor még nem tudni, hogy melyik önkormányzat, mennyi darabot kíván vásárolni. Ezeket az újságokat (amiket értékesítünk) máshogy kell könyvelni, esetleg utólag kell átkönyvelni őket? Az újság értékesítését milyen tevékenységi kör alatt lehet végezni? Esetleg elegendő a kft. társasági szerződésében szereplő folyóirat, időszaki kiadvány kiadása tevékenységi kör? Köszönöm!
Kedves Szakértő! Kérdésem az alábbi. 1/. Magyarországi (HU) adószámmal rendelkező társaság terméket értékesít. A számlázás Svájcba történik. A számlán szerepelni kell a vevő vámengedélyszámának, svájci adószámának, a szállítási címnek. Az áru kiszállítása egy Németországi címre, társasághoz történik, az EU-s adószámát nem tudjuk. Hogyan számlázzunk a svájci vevő felé? Hogyan számlázzunk a svájci vevő felé, ha a fuvarozást mi szervezzük? Hogyan számlázzunk, ha csak a fuvarozást továbbszámlázzuk a svájci vevő felé? 2/.Import Svájci szállító számláz alkatrészt, de az árut nem kapjuk meg, mert az Németországba kerül. Hogyan vámkezeljük a számlázott alkatrészt? Ez is háromszögügylet? Elegendő-e, ha beszerezzük a németországi vámkezelés iratait? Hogyan működik az áfa?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság bor értékesítésével foglalkozik. A fuvar indítása a korai órákban, hajnalban történik, és ebben a korai órában nincs, aki számlázzon. A vevő részére az áruval együtt a számla is átadásra kerül, melyben a számlakiállítás napja a teljesítést megelőző nap, fizetési módtól (készpénz, illetve átutalás) függetlenül. Kérdésem, hogy a számlázási gyakorlat szabályos-e az áfatörvény számlázásra vonatkozó szabályai alapján? Üdvözlettel és köszönettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy normál áfabeli ügyfelem befogadott egy pénzforgalmi elszámolású átutalásos számlát devizában. Mindkét fél az MNB árfolyamát alkalmazza. Kérdésem, hogy a számla teljesítési ideje és a tényleges fizetésének dátuma eltérő (ráadásul eltérő hónapban), ezért melyik dátumra (teljesítési idő vagy kifizetés napjára) eső árfolyamot kell alkalmaznunk áfalevonás esetében? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Papp Mónika
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: Távközlési cégként az előfizetői havidíjak számláinak kiállításakor a gyakorlatunk az, hogy adott hónapban a következő havi időszakra szóló előfizetési díjakról szóló számlát állítjuk ki. (Például 09. 03-án a 10. havi előfizetési díjakat, a fizetési határidő egyenlő a teljesítéssel, ami 09.17.) Amennyiben az előfizető a fizetési határidőre nem rendezi a számlát, úgy a szolgáltatást szüneteltetjük addig az időszakig, amíg ezt ki nem egyenlíti. Így sokszor módosítanunk kell emiatt a számlát, mivel előfordulhat, hogy a 9. hóban kiállított 10. havi számlából a lekapcsolás miatt bizonyos időszakot jóvá kell írnunk teljesítés hiánya miatt. Helyes-e az a gyakorlat, hogy ezt a jóváírást a 10. hónapban kiállított 11. hóra szóló számlán tüntetjük fel, megjelölve, hogy melyik időszakra vonatkozik negatív összegként? Köszönettel: Hóbár Mónika
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat megállapodás alapján 35 millió forintot adott fejlesztési hozzájárulás jogcímen a kft.-nek közvilágítási infrastruktúra kiépítésére, illetve egyéb közműfejlesztés megvalósítására. A közvilágítás kiépítése fordított adózású szolgáltatási számlák alapján került a beruházási számlára. Átadásra került a szerződés tárgyát képező közvilágítási hálózat, nem jogszabály alapján. A kft. az ingatlanértékesítésre adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az átadást számlázni kell az önkormányzat felé, és az áfa mértéke 27 százalék? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. Az egyéni vállalkozó különböző munkálatokat végzett a bérleményen, megegyezésük alapján ennek értékében nem kell a társasháznak bérleti díjat fizetnie. Helyes-e az a meglátásom, hogy ebben az esetben is minden hónapban ki kell a társasháznak a bérlő részére állítani a bérleti díjról a számlát, abból a levont szja-t a vállalkozónak be kell vallania, meg kell fizetnie, emellett az egyéni vállalkozó is ugyanilyen összegben (bruttó bérleti díj összegében) havonta számlát állít ki a társasház részére bérelt ingatlanon végzett beruházás címén? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény változásával kapcsolatban a 2014. december havi munkaerő-kölcsönzésről szóló számla áfaminősítésében kérjük szíves segítségüket. A munkaerő-kölcsönző cég 2014. december 31-én kiállított számlájának fizetési határideje 2015. január 30., a számla teljesítési időpontjának is 2015. január 30. van jelölve. Az átmeneti rendelkezések értelmezése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy mivel az áfatörvény szerinti teljesítési idő 2015. január 1. utáni, ezért a számlát fordítottan kellett volna kiállítani. A munkaerő-kölcsönző cég azt nyilatkozta, hajlandó igazolni, hogy a számlát 2014. december 31-éig vállalkozásunk átvette, és az áfatörvény átmeneti rendelkezése szerint ebben az esetben a fenti számla egyenes áfás lesz. Kérjük szíves állásfoglalásukat a 2014. decemberi munkaerő-kölcsönzésről szóló, 2015. január 30-ai áfatörvény szerinti teljesítési/fizetési határidejű számla kiállítására vonatkozóan. Segítségüket köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni, hogy az alábbiakban részletezett számlázási gyakorlat megfelelő-e? Egy webáruházról van szó, amelynél sokszor előfordul, hogy a vevő meggondolja magát, és visszaküldi az árut. Ebben az esetben a webáruház, ha visszakapta az árut, visszautalja a pénzt a vevő számlájára. Ilyenkor számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki (számlázó programmal), melyen az eredeti összegek mínusz előjellel vannak feltüntetve, hivatkozással az eredeti számlaszámra. Mindhárom dátumnál (teljesítés, számla kelte, fizetési határidő) a kibocsátáskori dátum szerepel, általában a visszautalás napja. Ön szerint ez helyes számlázási megoldás? A teljesítés időpontja nem az eredeti teljesítési időpont lesz? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: tudomásom szerint nem kell minden alapítványnak adószámot kérnie, csak annak, aki gazdasági tevékenységet is folytat az alaptevékenysége mellett. Amennyiben ez így van, és ilyen alapítvány szeretne számlatömböt vásárolni, úgy miként fog ez az alapítvány számlatömbhöz jutni adószám nélkül? A nyomtatványboltban bizonyosan nem adnak számára ilyen tömböt. A számlára egyébként azért lehet szükség, mert esetleg szeretne olyan alaptevékenységhez kapcsolódó gazdasági tevékenységet végezni, melynek igazolására számlatömbből adna bizonylatot, például nevezési díjat szedne egy alaptevékenységhez kapcsolódó pályázatból. Ő egyszerűen nem választhatja ezt a bizonylatolási formát?
Tisztelt Szakértő! A Venezuelai Nagykövetség részére a követség épületében szerelünk légkondicionáló berendezést. Miként változik a számlázás, ha egy klímaberendezést a nagykövet szállásán (lakás) helyezünk üzembe? A klímaberendezést és a szerelési anyagokat is mi szállítjuk, majd a fent jelölt helyeken üzemeljük be. A számlát milyen áfakulcs alkalmazásával kell kiállítanom? Kérem, hogy válaszában a törvényi hivatkozásokat is emelje ki. Köszönöm.
Függ-e a szálláshely-szolgáltatásra felszámítandó áfa kulcsa attól, hogy a cég az általa üzemeltetett/birtokolt létesítményre vonatkozóan számláz külföldi szállásközvetítő felé szállásköltséget, vagy hogy más szálláshelyét közvetíti tovább a külföldi partner felé (továbbértékesített szolgáltatás)? A szállás végfelhasználója, igénybevevője a külföldi közvetítővel áll kapcsolatban (EU-ban bejegyzett cégről van szó).
Tisztelt Szakértő! Előre kevert beton gyártásával, fuvarozásával foglalkozó társaság a vevővel szóban állapodott meg, az időjárás függvényében naponta, kétnaponta telefonon rendelik meg a betont kiszállítással. Írásbeli megállapodás hiányában (se gyűjtőszámláról, se folyamatos teljesítésről nincs megállapodás) számlázhatunk-e hetente összevontan, szállítólevelek alapján?
A társaság palackos bor kiskereskedelmi értékesítésre webshopot működtet, amelyen újabban külföldi magánszemélyek is rendelnek. Kérdésem: külföldi magánszemélynek, külföldi szállítási címre, futárral történő értékesítés esetén helyes-e, ha normál belföldi áfával állítjuk ki a számlát? Válaszukat előre is köszönöm: Köntös Antónia főkönyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték