Tisztelt Szakértő! Egy társaság egy adott napon értékesít mezőgazdasági terményeket, melyek egy része fordított áfás, a másik része egyenes áfás. A társaság egy számlában számlázta a vevő ugyanazon napon kezdeményezett megrendelését. Kérdésem, hogy szabályos-e ez, megfelel-e a számlázásra vonatkozó törvényi előírásoknak a leírt eset?
Tisztelt Szakértő! Szabályos-e, megfelel-e az áfatörvény előírásainak az a számla, amelynek egyik sora egyenes áfás tételt, a másik sora pedig fordított áfás tételt tartalmaz? Üdvözlettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet vesz-elad terméket, papíron. Ugyanis az áru a beszállítója és a vevője között mozog, a szövetkezet csak számláz. Engedményezési nyilatkozattal a partnerek egymásnak fizetnek, és az ő kimutatásuk alapján tudja a szövetkezet kiegyenlíteni, illetve kompenzálni a vevői és szállítói követeléseket. Kérdés: ebben az esetben kell-e í szövetkezetnek behajtási költségátalányt felszámolnia, illetve jogosult lenne-e rá? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném mielőbbi szíves válaszát. Társaságunk a vevők által fizetendő előlegről egy értesítést küld a vevő részére, mely a fizetendő összeg nagyságát tartalmazza. Az ez alapján átutalt összegről a banki jóváírással egyidőben előlegfizetési számlát állítunk ki, melyet a vevő részére megküldünk. Gyakorlatilag ez minősül előlegbekérő bizonylatnak. Az előleg könyvelése a bankkivonat alapján történik. A tényleges teljesítést követően állítjuk ki a számlánkat a megtörtént gazdasági eseményről. Ezen számla tartalmazza az előírásoknak megfelelően az értékesített termék adatait stb. A számla végösszege az alábbiak szerint van részletezve: számla nettó értéke, általános forgalmi adó, bruttó érték, majd a befizetett, figyelembe vehető előleg bruttó összege mínusz előjellel. Így a fizetendő összeg a számla utolsó sora. Az előlegfizetési számla kiállításával egyidejüleg úgynevezett előlegtörténeti lista áll rendelkezésünkre, melyből pontosan megállapítható a vevőktől kapott előleg, illetve a végszámla kiállításakor a számlázási rendszer automatikusan felkínálja a lehetőséget, hogy kívánjuk-e az adott számlánál figyelembe venni a befizetett előleget. Köszönettel várom mielőbbi válaszát, hogy ezen számlázási mód megfelel-e a törvényi előírásnak.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Szállítunk és számlázzunk harmadik országba (Oroszországba). A szállítási paritás: FCA. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi az áfamentesség feltétele? Ebben az esetben is (az FCA paritás mellett) is nekünk kell igazolni a kiléptetési vámigazolással, hogy a terméket kiszállították a közösség területéről?! Köszönöm a segítségét!
Hogyan kell a számla kiállítása szempontjából értelmezni az áfatörvény 58. § 2. és 3. bekezdéseiben lévő "időarányos részteljesítést"; netán külön-külön számlákat kell kiállítani havonta?
Tisztelt Szakértő! Egy "A" cég által egy másik, "B" vállalkozásnak értékesítési célra átadott termékek esetében havi elszámolást kívánnak alkalmazni úgy, hogy az értékesítő "B" vállalkozás havonta listát küld a termékek fogyásáról, amit "A" céggel ekkor rendeznek pénzügyileg. A kérdésem, hogy ilyen esetben milyen szabályok vonatkoznak a számlázásra? Lehetséges-e csak a havi részfogyásokat számlázni "A" cégből "B"-nek? Mi lesz a teljesítés dátuma a számlán? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy személyszállító vállalkozás – belföldi székhellyel, telephellyel –, és adott egy belföldi adóalany megrendelő. A megrendelő megrendel egy buszos kirándulást belföldi indulással, belföldi és külföldi útszakasszal is (szlovák útszakasz) és még aznapi visszaérkezéssel belföldre. Kérdésem, hogy helyesen számlázott-e a szállító, ha a számlájában a belföldi útszakaszt áfa hatályán kívüliként, míg a külföldi útszakaszt 0 százalékkal tüntette fel? Az áfatörvény 105. paragrafusa itt értelmezhető? Hiszen van ugyan érintve külföldi EU-s érkezési hely, ahol megtekintenek egy várat, de még aznapi visszatérés van Magyarországra. Köszönettel!
Tisztelt Adószakértő! Egy magyarországi áfaalany cég számlázna szolgáltatást egy frissen alakult angol cégnek, amely még nem rendelkezik VAT-számmal. (Nem érte el a bevételi értékhatárt, amikor ezt megkapja, illetve nem kért külön.) Az angol céget könyvelő szakember azt a tájékoztatást adta ügyfelemnek, hogy a cég ennek ellenére adóalanyként kezelendő, és részére az uniós adószám nélkül is áfát nem tartalmazó számlát kell kiállítani, mert VAT-szám nélkül is adóalany, illetve egy nyilatkozatot adnak ügyfelemnek erről. A számla kiállításakor az "áfatörvény 37. (?) paragrafusa alapján az áfa területi hatályán kívüli értékesítés" szöveget kell feltüntetni. Helyes-e ez így? Ha igen, akkor nekünk Magyarországon az ilyen értékesítést az áfabevalláson és az uniós összesítőn is fel kell tüntetnünk, ha igen, melyik sorokon/lapon? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Könyvelési és bérszámfejtési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. 2015. 06. 30-áig folyamatos teljesítésű számlát állítottunk ki, amelyben a könyvelési díjat előre számláztuk ki, míg a bérszámfejtési díjat utólag (létszámadat ismerete miatt). 2015. 07. 01-jétől 2 darab számlát kell kiállítani az alábbiak szerint? 1. Például könyvelési díj: október havi számla kelte 2015. 10. 01., teljesítési idő 2015. 10. 01., fizetési határidő 2015. 10. 16. 2. Bérszámfejtési díj szeptember hóban: számla kelte 2015. 10. 12., teljesítési idő 2015. 09. 30., fizetési határidő 2015. 10. 28. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnánk válaszukat: Két adóalany vevő-szállító kapcsolatban vannak egymással. A vevő bizonytalan pénzügyi helyzete miatt a szállító fedezetet kért ingó dologra, mivel a vevő határidőre nem tudta kifizetni a fennálló tartozását. A két adóalany Ingó adásvételi szerződést köt jelzálogjog-megszüntetéssel. A vevő kizárólagos tulajdonjogát képezik az adásvételi szerződéshez csatolt, egy megadott mellékletben megjelölt vagyontárgyak, a kölcsönösen kialkudott vételáron. Az adásvételi szerződés napján a vevő számlát bocsát ki, és a gépek átadásával a vevő tartozása megszűnik. Szeretnénk megkérdezni, hogy a számlát áfásan vagy fordított áfásan kell a számlakibocsátónak kiállítani?
Tisztelt Szakértők! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy, ha magyar kft. nyújt szolgáltatást a csehországi magyar nagykövetségnek, a számlázás milyen áfatartalommal történik. Zenekari fellépésről van szó Prágában. Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1/. Egyik német partnerünktől árut vásárolunk, és közösségi beszerzésként kezeltük eddig. Az áru beérkezett Németországból. Most jutott tudomásunkra, hogy időközben a német partner kért magyar adószámot. Helyesen számláz-e továbbra is a német adószámmal? 2/. Ugyanennek a partnernek mi is számlázunk exportot, eddig EU-s vevőként kezeltük, annak ellenére, hogy volt magyar adószáma, mivel nem volt tudomásunk az időközben kért magyar adószámról. Az áru elhagyja az országot. Hogyan számlázunk helyesen?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várnám szíves állásfoglalását. Több, építőanyagot értékesítő partnerünk az általunk vásárolt termék (cserép stb.) számlázásakor logisztikai díjat számít fel, mely szállítási szerződésük szerint tartalmazza a raklap betéti díját, csomagolási díjat, illetve az egyéb szállitással kapcsolatos költségeket. A raklapok árát, annak visszaszállítása után a szállító visszafizeti. Véleményem szerint a raklap az értékesítés során, mint külön termékértékesités valósul meg, így az nem lehetne része a logisztikai költségeknek. A számlán a raklap mennyiségét, egységárát, áfamértékét, valamint értékét külön soron a logisztikai költségektől elkülönítve kellene feltüntetni. Várom mielőbbi szíves válaszát a fentiekkel kapcsolatban. Köszönettel.
Felnőttképzési engedéllyel rendelkező társaság áfás számlát bocsát ki angol nyelvtanfolyamról, azért "mert különben sok adminisztrációval járna az előírt nyilvántartások vezetése". A tanfolyam díjának meghatározott százalékát a munkavállalóval megtéríttetik. Erről mentes számlát bocsátottak ki. A vállalkozás a bejövő számlában felszámított áfát levonásba helyezte. Kérdéseim: 1. A képző intézet helyesen járt-e el akkor, amikor áfás számlát állított ki, saját döntése alapján? 2. Levonható-e az áfa – részben, vagy egészben –, mivel nyelvi képzés esetén nem kizárólag üzelti célt szolgál a képzés, és egy részét meg is téríttetik a munkavállalóval? 3. A továbbszámlázást áfa nélkül, illetve áfával növelten kell elkészíteni?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték