2822 találat a(z) számlázás cimkére
Egyéni vállalkozó számlakiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak az általa kiállított számlán milyen adatokat kell szerepeltetnie? Az egyéni vállalkozói igazolvány számát, vagy az egyéni vállalkozás nyilvántartási számát kell-e feltüntetnie? Köszönöm!
Ingatlan és jelzálog
Kérdés
Egy ingatlan értékesítésével foglalkozó vállalkozás részére egy magánszemély 12 millió forint megbízási díjat utal, hogy részére megfelelő használt lakóingatlant találjanak.( A cég az általános szabályok szerint adózik, nem jelentkezett be az eltérő szabályok szerinti például bérbeadás, stb. tevékenység áfásan történő számlázásra.) Kell-e számlát kiállítani az átutalt megbízási összegről? Ha kell számlát kiállítani, az minek minősül? Előlegnek? Kell-e áfát számolni rá? „A cég” egy társaság felszámolási árverésén továbbértékesítési céllal egy új, lakáscélú ingatlant vásárol. A lakás 30 millió forint értékű, a kifizetett árverési ár 10 millió forint. „A cég” a 10 millió forint után fordított adózással megfizeti az áfát, majd jelzálogot vesz fel az ingatlanra 20 millió forint értékben. Ezután el szeretné adni az ingatlant „B cégnek” terhelten 10 000 (tízezer) forintért. Megteheti-e, és ha igen, milyen áfakötelezettség terheli az eladó „A céget” és a vevő „B céget”? Ha B cég az ingatlan után kifizeti a jelzálogot, és eladja 25 millió forintért, milyen adókötelezettsége fog keletkezni az áfában?
Készpénzfizetési számla
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Beérkezett hozzánk egy készpénzfizetési számla (4,15 kg birkahús), a szállító 2-es áfakódú adószámmal rendelkezik, de az áfaérték rovatban nem határozta meg az áfát, nemes egyszerűséggel kihúzta. A szállító rendelkezik őstermelői igazolvánnyal és kistermelői regisztrációs számmal. Elfogadható-e így a számla?
Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: 1998-ban külterületi ingatlanok (termőföldek) vásárlására került sor az alábbi konstrukcióban: a vevői oldalon két személy volt, egy állagvevő, aki szerzőképes magyar állampolgár és egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amely a haszonélvezeti jogot vásárolta meg. A vételár megoszlása az állagvevő és a haszonélvezetijog-vevő között 10-90 százalék volt a haszonélvező javára az ingatlanok megvásárlásakor. A haszonélvezeti jog, mint vagyonértékű jog a társaság könyveiben szerepel. A haszonélvezeti jogot és a tulajdonjogot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezte. Az ingatlan 2014. évben értékesítésre került nagykorú magyar állampolgárok részére. A haszonélvezeti jog jogszabály által történt megszüntetése folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 72. § (3) bekezdésében foglalt számítási szabályra tekintettel a haszonélvezeti jogot a vételár 25 százalékában határozták meg. Ugyanakkor az állageladók 1998-ban a vételár 10 százalékát fizették ki a tulajdonjogért. Az ügyben kaptunk egy jogi szakértői véleményt, amely szerint a 2014-ben eladó (eredetileg állagvevő magánszemélyek) jogalap nélküli gazdagodás címen a vételár 65 százalékának a visszatérítésére kötelezettek. Kérdés: ez a visszatérítés áfaköteles-e? Ha igen, akkor a számlát milyen címen állíthatjuk ki? Köszönettel: Trembeczky Magdolna könyvelő
Ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Magánszemély bérbe adja az ingatlanát egy kft. részére. A bérleti díjat a bérlő havonta a tárgy hó 05. napjáig számla alapján átutalással rendezi. A megállapodás, bérleti szerződés szerint a közüzemi mérőórák (víz, villany, gáz) a bérbeadó nevén maradtak, a felmerült költségeket a számlák alapján a bérlő külön téríti meg a bérbeadó részére. Kérdésünk: megfelel a jogszabályi elő írásoknak, hogy havonta csak a bérleti díjról készül számla? Az egyéb költségekről negyedévente, mint áthárított közvetített szolgáltatásról készül számla. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben a magánszemély a kifizető felé csak – a bérleti díj kifizetésére vonatkozóan – egy nyilatkozatot köteles leadni? Várom a segítséget, köszönettel: K. M.
Próbaüzem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keressük a választ: az ügyfélnek szállítanánk széfzárakat, amit üzembe is helyeznénk. Az üzembe helyezést (munkadíj, kiszállás) teljesítés szerint ki is számláznánk. Kb. 30-40 eszközre, illetve telepítésre számítunk idén, elszórtan a maradék 6 hónapra. Az eszközt nem számláznánk, csak januárban (viszont szállítólevelet kiállítanánk róla). Addig az ügyfél próbaüzem jogcímen használná az eszközöket, ami 2014. 12. 31-én lejárna, ha ezután a megvásárlás mellett döntene, így kiállítanánk a számlát az eszközökről is. Próbaüzem alatt milyen nyilvántartási kötelezettségünk van, illetve szabályos-e így, hogy a számlát 2015-ben állítjuk ki. Válaszukat köszönöm.
Fordított adózású bontási költségek továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményét: Társaságunk évek óta ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely tevékenységre az áfakötelessé tételt választotta. A társaságunk tulajdonában álló ingatlan egy részére bérleti szerződést kötöttünk egy másik gazdasági társasággal. Az ingatlanon álló épületet társaságunk – a szükséges bontási és építési engedélyek birtokában – lebontatta. A bontásról a kivitelezőtől az Áfa tv. 142. paragrafus alapján ún. „fordított adózású” számlát kaptunk. Társaságunk – a már tiszta ingatlanrészen – térburkolatot építtetett, amit bérbe fog adni a korábban említett gazdasági társaságnak. Társaságunk a bontási költségek egy részét – szerződés alapján –, mint „beruházási hozzájárulás” megtérítteti a bérlővel. Kérdésem: a bontási költségek részbeni megtérítése esetén a társaságunk által kiállított számlát szintén fordított adózással kell kiállítanunk (az Áfa tv. 15. paragrafusában foglaltak alapján), vagy azt egyenes adózással kell kibocsátanunk, mivel kapcsolódik a később (a térburkolat elkészülte és használatba adását követően) hatályba lépő bérleti szerződéshez? Köszönettel.
Időszakos ügyletek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Elvileg 2014. 06. 23-án az Országgyűlés döntött ebben a témában, hogy elfogadják-e a változást, vagy marad minden a régiben. A közlöny megjelenését még nem látom, a NAV sem tette fel a honlapjára. Honnan lehet a döntés eredményét (törvény, vagy rendelet formájában) elérni/letölteni minél előbb, mert van, aki már most számlázná a júliusi bérleti díjat? Minden, ezzel a témával kapcsolatos tájékoztatás feltételes módban van, pedig már a konkrét döntésről szóló határozat kellene... Vagy lehet, hogy még nem döntötték el az Országgyűlésben, és még mindig csak tervben van? Köszönettel: Ibolya
Kuponos értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Internetes áruházban bor értékesítése kuponnal történik. A forgalmazó kuponokat bocsát ki az ellenérték megfizetésekor a vevőknek, melyeket a későbbiekben tudnak borra váltani. Kérdésem, hogy az ellenérték megfizetése, amiért cserébe kupont kap, először a vevőszámla kibocsátását eredményezi-e, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, vagy elég számlát helyettesítő bizonylatot kiállítani? Amikor a kupon ellenében megkapja a vevő a bort, akkor kell csak a számlát kiállítani és az áfát megfizetni? Előre is köszönöm!
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel előre történt írásos megállapodás alapján negyedéves szinten, a negyedév első hónapjában teljes összegben kiszámlázza. Eddig a teljesítés időpontja a banki teljesítés időpontjával egyezett meg. Az új törvény szerint ez előlegnek minősül, és ezért előlegszámlát kell kiállítani, majd a negyedév végén nullás végszámlát, (mint jeleztem, fix összegről van szó, tehát utólag nincs elszámolás, vagy összeg módosítás)? Azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafus hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát, könyvelni is kétszer kellene előleg és árbevétel tételeket (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel megállapodás alapján negyedéves szinten előre kiszámlázza. A számla mindig az előlegbekérő alapján beérkezett banki teljesítés után készül el. Kérdésem az, hogy lehet-e ebben az esetben előlegszámla helyett végszámlát kiállítani, mivel azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafusra hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Lakás, termőföld bérbeadása: mikor kell adószám, hogyan kell számlázni?
Cikk
Amennyiben magánszemély termőföldet ad bérbe, azaz haszonbérleti díj címén tesz szert jövedelemre, akkor az – bizonyos feltételek mellett – adómentes, míg ha a lakását, nyaralóját hasznosítja ily módon, úgy számolnia kell az adó- és adott esetben egészségügyi hozzájárulás fizetésével is. Vajon a számla kiállítása során is ügyelni kell a részletekre, azaz mit írjunk a számlára? Esetleg adható másféle bizonylat is?
Áfa EU-s országban történő építési tervezés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott „A” Kft., mely Luxemburgban található, ingatlan vonatkozásában végez építési hatósági engedély köteles tervezési tevékenységet, alvállalkozóként egy luxemburgi illetőségű cégnek. 1. kérdés: Jól sejtjük, hogy a számlázást az EU-s áfa szabályai szerint kell végezni, tehát nem kerül számlára áfa, és EU-s értékesítésnek számoljuk el? „A” Kft. alvállalkozója „B” Kft., mindkettő magyarországi illetőségű áfaalany. „B” Kft a fent említett luxembourgi projektbe dolgozik be „A” Kft-nek. 2. kérdés: Jól sejtjük, hogy a „B” Kft. számlázását az áfatörvény 142. §-a alapján az építési hatósági engedély köteles tevékenységekre vonatkozó fordított áfa szabályai alapján kell elszámolni? Köszönettel: Nagy Erika
Evás bt. számlázás bírósági per után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több éve húzódó bírósági per végén megszületett a határozat, melyben az alperes egyéni vállalkozót az elmaradt 90 000 forint szolgáltatási díj, továbbá a felmerült ügyvédi költség és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Ennek összege 161 280 forint. Erre az alperes részletfizetést kért, melyet 3 hónap alatt fizet ki. Kérdésem az lenne, hogy a havonta megfizetett teljes összegről kell-e számlát kiállítanom, vagy csak a tőkerész után arányosan? Evás bevételnek minősül a teljes összeg, ami után meg kell fizetni az evát? Köszönöm.
Nyaralótulajdonosok, figyelem! Így lehet szálláshelyet kiadni
Cikk
Beindult a nyári “nagyüzem” a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknál is, ennek ürügyén ismertetjük a bejelentési kötelezettségre, valamint a számlázásra vonatkozó szabályokat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
