2938 találat a(z) számlázás cimkére
Uniós szolgáltatás igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alábbi témában kérem véleményét. Egy társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Interneten, nem magyar, EU-s cég vevőket közvetít. A külföldi, EU-s cég a közvetítői díjat a közvetítettől kéri be, ennek ellenére a szolgáltatás díját áfa nélkül a magyar, EU-s adószámmal rendelkező cégnek számlázza ki, véleményem szerint helytelenül. A magyar cég ezt a számlát nem tudja kifizetni a külföldi közvetítőnek, hiszen azt már valaki más kiegyenlítette. Véleményem szerint ezzel a közvetítő cég a saját országában fizetendő áfát akarja "megspórolni". Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Számlázási bonyodalmak: így kell elszámolni az online utalványt
Cikk
Hogyan kell elszámolni az online, névre szóló utalványt a befogadó partnernél, kinek a nevére, és milyen számlát állíthat ki a befogadó? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, az InterTax Pro Kft. okleveles adószakértője válaszolt.
Külföldi fuvarozás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar fuvarozó szállítja az árumat Záhony és Horvátország egy bizonyos városa között. Kérdésem a következő: 1. A fuvarozó által kiállított számla részemre áfás kell, hogy legyen? 2. A fuvarszámlát az 5-ös számlaosztályba vagy a 9-esbe (árbevételt csökkentő) tételként kell könyvelni? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel.
Láncügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az ügyletnek 3 közösségi tagállambeli szereplője van (A-B-C/). Az A tagállamból közvetlenül C (magyar) tagállamba kerül elszállításra a termék. A számlázás útja A-B, majd B- C. A fuvarozást a B szervezi. A B társaságnak nincs Magyarországon gazdasági célú letelepedése, nincs telephelye, nincs bérelt raktára, rendelkezik viszont magyar adószámmal. A kérdésem az, hogy a B adóalany számlázhat-e a C adóalany felé magyar adószámával, magyar áfamértékkel. Tekintettel arra, hogy a termék élelmiszer, kell-e FELIR számmal rendelkeznie a B adóalanynak? Köszönettel.
Szállásszolgáltatás számlázása
Kérdés
Ügyfelem egy világméretű amerikai szállásszervező céghez csatlakozott, hogy a budapesti lakását ily módon hasznosítsa alkalmanként szállásként. A cég internetes felületén bizonyos feltételek kiválasztásával megvalósult a csatlakozás. Működik a dolog. A szállást igénybe venni kívánó vendég kiválasztja a szállást, majd a regisztráció után kifizeti az amerikai cégnek a szállásdíjat, melyről visszaigazolást kap. A lakás tulajdonosa pedig a cégnél használatos elszámolás és a szolgáltatás igénybe vevőjének véleményezése után megkapja a kiadott éjszakák után a számlájára a pénzét. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ügyfelemnek számlát kellene kiállítania, a pénztárgép erős túlzás a mértékre, de kinek? A szolgáltatás igénybe vevője a szállás lefoglalásakor már kifizette a szállásdíjat. Az amerikai cég nem kér, és igényt sem tart a számlára. A cég honlapján a fizetési rendszerre vonatkozóan annyi található, hogy az általa fizetett összeg mindent tartalmaz, ha értelmezhető az áfa, akkor azt is. Ügyfelem tevékenysége megkezdésekor az 55.9 tevékenységet és tételes átalányadózást választott, mely 2014-ben tartalmában megváltozott, és ha jól értem, akkor az 55.2 tevékenység alá sorolandó, és pénztárgép-használatára lenne köteles. A másik kérdésem az lenne, hogy ha 2014-ben nem a pénztárgépet kívánta választani, hanem a számlázást, azonban mindezt most 2015-ben szeretné a NAV felé pótolni, lehetséges-e? Illetve, ha nem állított ki számlát, akkor mit pótol? Nyilvántartásként a utalások elszámolását használta.
Számla késedelmes fizetésekor alkalmazott költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Ptk. módosítása tartalmazza a 40 euró behajtási költség felszámításának lehetőségét. Részletes szabályok ezzel kapcsolatban nem jelentek meg. Van-e nyilvántartási kötelezettség? Milyen összeghatárnál kell/lehet alkalmazni? Kell-e róla számlát kibocsátani, és milyen áfával? Ha a behajtási költség nem hajtható be, mi a teendő? Köszönettel.
Bizományosi díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az egyik üzlelti partnerünkkel az elszámolással kapcsolatban nem értünk egyet, és ezzel kapcsolatban szeretnék Önöktől állásfoglalást kérni. A kettőnk között létrejött megállapodás szerint a mi cégünk (mint bizományos) az ő cégük által szervezett rendezvényre értékesít belépőjegyeket. Cégünk saját, tehát nem a megbízó nevében jár el a belépőjegyek értékesítése során. Az eladott jegyek értéke után százalékban meghatározott bizományosi díjat kapunk. A rendezvény, amelyről szó van, az áfatörvény szerint 18 százalékos adózás alá esik. Véleményünk szerint a helyes elszámolás az, ha a megbízó (tehát a rendezvény szervezője) állít ki felénk a bizományosi díjjal csökkentett számlát, amely számlán a bizományosi díj szintén 18 százalékos áfakulcs alá tartozik. A szervező véleménye szerint pedig az a helyes elszámolás, ha ők kiszámlázzák felénk az eladott jegyek teljes értékét, mi pedig visszaszámlázzuk nekik 27 százalékos áfakulccsal az értékesítési jutalékot. Az lenne a kérdésünk tehát, hogy melyik elszámolás a helyes? (A szerződésünk egyértelműen bizományosi díjról rendelkezik, és nem jutalékról).
Külföldről behozott személygépkocsi áfája
Kérdés
Ügyfelem (kft.) Németországból hozott be használt személygépkocsit (kétéves, 22 ezer kilométert futott) üzleti célú használatra. A német bejövő számlán szerepel a 19 százalék MWST, ügyfelem neve helyesen van feltüntetve, uniós adószám nélkül. Jól gondolom-e, hogy a számla kiállítása nem helyes, miután a személygépkocsit Magyarországba behozták, az itteni áfa felszámításával kellene az áfabevallásba feltüntetni a fizetendő 27 százalékos áfát? Üdvözlettel, CSK
Közösségen belüli értékesítés teljesítési időpontja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gépegységeket értékesít közösségen belül. A rakomány kiszállítása több kamionnal történik, nem egy, hanem körülbelül négy-öt napon belül. A fizetési határidő 30 nap. Mivel gyakorlatilag 1 darab szerződésről van szó, szabályos-e, ha az utolsó felrakodás napján 1 darab számlát állítok ki a teljes értékről, és a teljesítés napja, valamint a számla kelte az utolsó kiszállítás dátuma lesz? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Kovács Istvánné
Cégautó eladása esetén áfás számlát kell-e kiállítani?
Kérdés
Van egy bt., amelynek a tulajdonában van egy használt személygépkocsi, amit magánszemélytől (használtan) vásárolt több mint két éve, így akkor áfát természetesen nem igényelt vissza. Most 2015-ben a bt. eladja a személygépkocsit. Kérdés, hogy milyen számlát kell kiállítania: áfásat, áfamenteset, vagy 0 százalékos áfásat? Sürgős lenne, mert az adásvétel várhatóan holnap megtörténik. Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Hiányos katás számla?
Kérdés
Kedves Szakértő! Katás ügyfelem utasításom ellenére nem tüntette fel a kimenő számláin a "kisadózó" kifejezést. Az első példányokra ügyfele utólag ráíratta, mit tegyünk a másodpéldányokkal és a tőpéldányokkal? Hiányosnak minősül-e az a számla, amelyen a nettó érték és az áfa értéke nincs kitöltve, csak a bruttó érték? Ügyfelem áfamentes. Ezt hogyan javítsa? Köszönettel: Boldog Zsuzsanna
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi történik abban az esetben, ha a két fél az előre utalást, mint fizetési módot választja? Ebben az esetben a számlát kiállítja a vevőnek például 02. 01-én, a teljesítés 02. 15., a fizetési határidő 02.14., mivel a gyártó csak akkor adja oda a terméket, ha kifizették. Ez a számlázási módszer helyes vagy nem? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Reklámügynöki szolgáltatás harmadik országba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó reklámügynöki tevékenységet végez a közösség más országaiba és harmadik országba is adóalanyok részére. Jól értelmezzük-e, hogy ez a tevékenység az áfatörvény 46. paragrafusa alapján belföldön adómentes. Mit kell feltüntetni a számlán az adómentesség indokaként? Jól gondoljuk-e, hogy az áfa területi hatályán kívüli kifejezés megfelelő? Gyors válaszát előre is köszönöm.
Számlajelentési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely telephellyel nem rendelkezik, a tulajdonos lakása a székhely. A tevékenységek között szerepel a 4752, 4778 TEÁOR, valamint a könyvelés. A 4778 TEÁOR alatt munkavédelmi kesztyűt vásárol nagykereskedelmi cégtől, és azt értékesíti adóalanynak a termék megérkezése napján, így készlettel nem rendelkezik, pénztárgéppel sem. Az értékesítésről minden esetben számlát állít ki, valamint a könyvelésről is. Ebben az esetben számlajelentési kötelezettsége fenn áll, és minden kibocsátott számláról szolgáltat adatot, vagy csak az értékesítésről, pénztárgép használatára lenne kötelezett? Eddig a kibocsátott számlákról nem szolgáltatott adatot. Köszönöm a segítséget.
Mobil parkolási díj elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném abban kérni, hogy egy bt. mobilszámláján rendszeresen van mobil parkolási díj, de a cég üzletvezetőjének nincs cégautója. A havi telefonszámla forgalmát 30 százalék plusz áfa továbbszámlázásával az üzletvezető befizeti a pénztárba. Ha a parkolási díjat is továbbszámlázom az üzletvezetőnek, akkor azt hogyan teszem helyesen? Áfa felszámításával vagy anélkül? Az átszámlázott parkolási díj értékét a közvetített szolgáltatás árbevételeként számoljam el? Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
