Tisztelt Szakértő! Egy házaspár mindkét tagja bérbe adja a közös tulajdonukat képező ingatlanját. Mindketten számlát állítanak ki. Sajnálatos módon most vették észre, hogy év elejétől összecserélték az (átutalásos) számlatömböket , a feleség a férj, a férj pedig a feleség számlatömbjét használta a számlák kiállításakor. Kell-e, és ha igen, mit lehet tenni ebben helyzetben? Üdvözlettel várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolás alatt lévő cég tulajdonában van egy jelenleg használaton kívüli ingatlan, amelyben egy másik kft.-nek is vannak egyéb tárgyi eszközei (gépei, berendezései stb.). Az ingatlan folyamatos őrzésére a felszámoló kettő magánszemélyt alkalmazott megbízási szerződéssel, fejenként havi 100 ezer forintos díjért. A felszámoló most kiszámlázná egy évre visszamenőleg az említett kft.-nek az őrzési díjból az ott tárolt eszközeire jutó őrzési költséget. Kérdésünk, hogy a számlázásnál van-e szerepe annak, hogy a felszámolás alatt álló cég a ingatlan-bérbeadásra választotta-e az áfát vagy nem ? (Mivel itt maga az ingatlan nincs bérbe adva, csak a benne tárolt eszközökre jutó őrzési költséget számláznák.) Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlan vásárlásakor foglalót adott a kft. banki utalással. A kiállított bizonylaton a foglaló fordított áfásan szerepel. A végszámla még nem érkezett meg. A foglaló és az előleg fordított áfás vásárlás esetén tudomásom szerint nem szerepel az áfabevalláson, csak amikor a végszámla elkészül, akkor kell bevallani. Kérem válaszukat, mi a helyes megoldás.
Egy kínai cég új termék online reklámját szeretné Magyarországon elkészíttetni. A reklám amerikai piacra lesz tervezve. A kérdés, hogy a kínai cégnek áfásan vagy áfa nélkül kell kiállítania a számlát? Áfa szempontból itt a megrendelő székhelye a döntő? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Fordított adózás alá eső vasáru vásárlása során az értékesítő nem fordított áfás számlát állított ki arra való hivatkozással, hogy az áfatörvény szerinti előzetes és írásban tett nyilatkozatot csak a következő vasáru vásárlásáról kiállítandó számlánál fogja figyelembe venni, azaz csak akkor következik be a fordított adózás alá eső ügylet. Az lenne a kérdésem, hogy helyesen járt el az értékesítő az első számlázásnál, illetve ebben az esetben az áfabevallásnál helyesen elszámolja-e a 27 százalékos beszerzés sorában a számlabefogadó a jelenlegi nem fordított adózásos számlát? Előre is köszönöm a segítségét! Üdvözlettel, Nelke Inge
Tisztelt Szakértő! Egy társaság egy adott napon értékesít mezőgazdasági terményeket, melyek egy része fordított áfás, a másik része egyenes áfás. A társaság egy számlában számlázta a vevő ugyanazon napon kezdeményezett megrendelését. Kérdésem, hogy szabályos-e ez, megfelel-e a számlázásra vonatkozó törvényi előírásoknak a leírt eset?
Tisztelt Szakértő! Szabályos-e, megfelel-e az áfatörvény előírásainak az a számla, amelynek egyik sora egyenes áfás tételt, a másik sora pedig fordított áfás tételt tartalmaz? Üdvözlettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet vesz-elad terméket, papíron. Ugyanis az áru a beszállítója és a vevője között mozog, a szövetkezet csak számláz. Engedményezési nyilatkozattal a partnerek egymásnak fizetnek, és az ő kimutatásuk alapján tudja a szövetkezet kiegyenlíteni, illetve kompenzálni a vevői és szállítói követeléseket. Kérdés: ebben az esetben kell-e í szövetkezetnek behajtási költségátalányt felszámolnia, illetve jogosult lenne-e rá? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném mielőbbi szíves válaszát. Társaságunk a vevők által fizetendő előlegről egy értesítést küld a vevő részére, mely a fizetendő összeg nagyságát tartalmazza. Az ez alapján átutalt összegről a banki jóváírással egyidőben előlegfizetési számlát állítunk ki, melyet a vevő részére megküldünk. Gyakorlatilag ez minősül előlegbekérő bizonylatnak. Az előleg könyvelése a bankkivonat alapján történik. A tényleges teljesítést követően állítjuk ki a számlánkat a megtörtént gazdasági eseményről. Ezen számla tartalmazza az előírásoknak megfelelően az értékesített termék adatait stb. A számla végösszege az alábbiak szerint van részletezve: számla nettó értéke, általános forgalmi adó, bruttó érték, majd a befizetett, figyelembe vehető előleg bruttó összege mínusz előjellel. Így a fizetendő összeg a számla utolsó sora. Az előlegfizetési számla kiállításával egyidejüleg úgynevezett előlegtörténeti lista áll rendelkezésünkre, melyből pontosan megállapítható a vevőktől kapott előleg, illetve a végszámla kiállításakor a számlázási rendszer automatikusan felkínálja a lehetőséget, hogy kívánjuk-e az adott számlánál figyelembe venni a befizetett előleget. Köszönettel várom mielőbbi válaszát, hogy ezen számlázási mód megfelel-e a törvényi előírásnak.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Szállítunk és számlázzunk harmadik országba (Oroszországba). A szállítási paritás: FCA. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi az áfamentesség feltétele? Ebben az esetben is (az FCA paritás mellett) is nekünk kell igazolni a kiléptetési vámigazolással, hogy a terméket kiszállították a közösség területéről?! Köszönöm a segítségét!
Hogyan kell a számla kiállítása szempontjából értelmezni az áfatörvény 58. § 2. és 3. bekezdéseiben lévő "időarányos részteljesítést"; netán külön-külön számlákat kell kiállítani havonta?
Tisztelt Szakértő! Egy "A" cég által egy másik, "B" vállalkozásnak értékesítési célra átadott termékek esetében havi elszámolást kívánnak alkalmazni úgy, hogy az értékesítő "B" vállalkozás havonta listát küld a termékek fogyásáról, amit "A" céggel ekkor rendeznek pénzügyileg. A kérdésem, hogy ilyen esetben milyen szabályok vonatkoznak a számlázásra? Lehetséges-e csak a havi részfogyásokat számlázni "A" cégből "B"-nek? Mi lesz a teljesítés dátuma a számlán? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy személyszállító vállalkozás – belföldi székhellyel, telephellyel –, és adott egy belföldi adóalany megrendelő. A megrendelő megrendel egy buszos kirándulást belföldi indulással, belföldi és külföldi útszakasszal is (szlovák útszakasz) és még aznapi visszaérkezéssel belföldre. Kérdésem, hogy helyesen számlázott-e a szállító, ha a számlájában a belföldi útszakaszt áfa hatályán kívüliként, míg a külföldi útszakaszt 0 százalékkal tüntette fel? Az áfatörvény 105. paragrafusa itt értelmezhető? Hiszen van ugyan érintve külföldi EU-s érkezési hely, ahol megtekintenek egy várat, de még aznapi visszatérés van Magyarországra. Köszönettel!
Tisztelt Adószakértő! Egy magyarországi áfaalany cég számlázna szolgáltatást egy frissen alakult angol cégnek, amely még nem rendelkezik VAT-számmal. (Nem érte el a bevételi értékhatárt, amikor ezt megkapja, illetve nem kért külön.) Az angol céget könyvelő szakember azt a tájékoztatást adta ügyfelemnek, hogy a cég ennek ellenére adóalanyként kezelendő, és részére az uniós adószám nélkül is áfát nem tartalmazó számlát kell kiállítani, mert VAT-szám nélkül is adóalany, illetve egy nyilatkozatot adnak ügyfelemnek erről. A számla kiállításakor az "áfatörvény 37. (?) paragrafusa alapján az áfa területi hatályán kívüli értékesítés" szöveget kell feltüntetni. Helyes-e ez így? Ha igen, akkor nekünk Magyarországon az ilyen értékesítést az áfabevalláson és az uniós összesítőn is fel kell tüntetnünk, ha igen, melyik sorokon/lapon? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Könyvelési és bérszámfejtési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. 2015. 06. 30-áig folyamatos teljesítésű számlát állítottunk ki, amelyben a könyvelési díjat előre számláztuk ki, míg a bérszámfejtési díjat utólag (létszámadat ismerete miatt). 2015. 07. 01-jétől 2 darab számlát kell kiállítani az alábbiak szerint? 1. Például könyvelési díj: október havi számla kelte 2015. 10. 01., teljesítési idő 2015. 10. 01., fizetési határidő 2015. 10. 16. 2. Bérszámfejtési díj szeptember hóban: számla kelte 2015. 10. 12., teljesítési idő 2015. 09. 30., fizetési határidő 2015. 10. 28. Válaszát előre is köszönöm.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték