Tisztelt Szakértő! Harmadik országba (Szerbiába) szeretnénk fóliát értékesíteni. Miként kell kiszámlázni áfa szempontjából? Milyen dokumentumokat kell a számla mellé kiállítani? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Magyar cég építőipari árut vásárol Ausztriában, amit onnan Németországba szállítanak felületkezelésre. A felületkezelt árut hozzuk be Magyarországra. Kérdésem, hogy áfa szempontjából mi a helyes eljárás ebben az esetben, illetve, hogy milyen számlát kell kapnia a magyar cégnek az osztrák áruról és a Németországban elvégzett szolgáltatásról, hogy az mindenben megfeleljen az előírásoknak? Kérdésem még, hogy a fenti ügyletnek, milyen áfabevallásbeli következményei vannak. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha szlovák (cég) megrendelőnek egy magyar cég Magyarországon hatóságiengedély-köteles építés-szerelési munkát végez (járműtárolási céllal garázs építése), akkor is érvényes, hogy az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti [142. § (1)]? A számlára ez esetben mit kell ráírni? Vagy 27 százalékos áfával kell számlázni? A külföldi cégnek az építendő garázs telephelynek minősül, és ezáltal magyar adóalanynak számít? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár mindkét tagja bérbe adja a közös tulajdonukat képező ingatlanját. Mindketten számlát állítanak ki. Sajnálatos módon most vették észre, hogy év elejétől összecserélték az (átutalásos) számlatömböket , a feleség a férj, a férj pedig a feleség számlatömbjét használta a számlák kiállításakor. Kell-e, és ha igen, mit lehet tenni ebben helyzetben? Üdvözlettel várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolás alatt lévő cég tulajdonában van egy jelenleg használaton kívüli ingatlan, amelyben egy másik kft.-nek is vannak egyéb tárgyi eszközei (gépei, berendezései stb.). Az ingatlan folyamatos őrzésére a felszámoló kettő magánszemélyt alkalmazott megbízási szerződéssel, fejenként havi 100 ezer forintos díjért. A felszámoló most kiszámlázná egy évre visszamenőleg az említett kft.-nek az őrzési díjból az ott tárolt eszközeire jutó őrzési költséget. Kérdésünk, hogy a számlázásnál van-e szerepe annak, hogy a felszámolás alatt álló cég a ingatlan-bérbeadásra választotta-e az áfát vagy nem ? (Mivel itt maga az ingatlan nincs bérbe adva, csak a benne tárolt eszközökre jutó őrzési költséget számláznák.) Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlan vásárlásakor foglalót adott a kft. banki utalással. A kiállított bizonylaton a foglaló fordított áfásan szerepel. A végszámla még nem érkezett meg. A foglaló és az előleg fordított áfás vásárlás esetén tudomásom szerint nem szerepel az áfabevalláson, csak amikor a végszámla elkészül, akkor kell bevallani. Kérem válaszukat, mi a helyes megoldás.
Egy kínai cég új termék online reklámját szeretné Magyarországon elkészíttetni. A reklám amerikai piacra lesz tervezve. A kérdés, hogy a kínai cégnek áfásan vagy áfa nélkül kell kiállítania a számlát? Áfa szempontból itt a megrendelő székhelye a döntő? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Fordított adózás alá eső vasáru vásárlása során az értékesítő nem fordított áfás számlát állított ki arra való hivatkozással, hogy az áfatörvény szerinti előzetes és írásban tett nyilatkozatot csak a következő vasáru vásárlásáról kiállítandó számlánál fogja figyelembe venni, azaz csak akkor következik be a fordított adózás alá eső ügylet. Az lenne a kérdésem, hogy helyesen járt el az értékesítő az első számlázásnál, illetve ebben az esetben az áfabevallásnál helyesen elszámolja-e a 27 százalékos beszerzés sorában a számlabefogadó a jelenlegi nem fordított adózásos számlát? Előre is köszönöm a segítségét! Üdvözlettel, Nelke Inge
Tisztelt Szakértő! Egy társaság egy adott napon értékesít mezőgazdasági terményeket, melyek egy része fordított áfás, a másik része egyenes áfás. A társaság egy számlában számlázta a vevő ugyanazon napon kezdeményezett megrendelését. Kérdésem, hogy szabályos-e ez, megfelel-e a számlázásra vonatkozó törvényi előírásoknak a leírt eset?
Tisztelt Szakértő! Szabályos-e, megfelel-e az áfatörvény előírásainak az a számla, amelynek egyik sora egyenes áfás tételt, a másik sora pedig fordított áfás tételt tartalmaz? Üdvözlettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet vesz-elad terméket, papíron. Ugyanis az áru a beszállítója és a vevője között mozog, a szövetkezet csak számláz. Engedményezési nyilatkozattal a partnerek egymásnak fizetnek, és az ő kimutatásuk alapján tudja a szövetkezet kiegyenlíteni, illetve kompenzálni a vevői és szállítói követeléseket. Kérdés: ebben az esetben kell-e í szövetkezetnek behajtási költségátalányt felszámolnia, illetve jogosult lenne-e rá? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném mielőbbi szíves válaszát. Társaságunk a vevők által fizetendő előlegről egy értesítést küld a vevő részére, mely a fizetendő összeg nagyságát tartalmazza. Az ez alapján átutalt összegről a banki jóváírással egyidőben előlegfizetési számlát állítunk ki, melyet a vevő részére megküldünk. Gyakorlatilag ez minősül előlegbekérő bizonylatnak. Az előleg könyvelése a bankkivonat alapján történik. A tényleges teljesítést követően állítjuk ki a számlánkat a megtörtént gazdasági eseményről. Ezen számla tartalmazza az előírásoknak megfelelően az értékesített termék adatait stb. A számla végösszege az alábbiak szerint van részletezve: számla nettó értéke, általános forgalmi adó, bruttó érték, majd a befizetett, figyelembe vehető előleg bruttó összege mínusz előjellel. Így a fizetendő összeg a számla utolsó sora. Az előlegfizetési számla kiállításával egyidejüleg úgynevezett előlegtörténeti lista áll rendelkezésünkre, melyből pontosan megállapítható a vevőktől kapott előleg, illetve a végszámla kiállításakor a számlázási rendszer automatikusan felkínálja a lehetőséget, hogy kívánjuk-e az adott számlánál figyelembe venni a befizetett előleget. Köszönettel várom mielőbbi válaszát, hogy ezen számlázási mód megfelel-e a törvényi előírásnak.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. Szállítunk és számlázzunk harmadik országba (Oroszországba). A szállítási paritás: FCA. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi az áfamentesség feltétele? Ebben az esetben is (az FCA paritás mellett) is nekünk kell igazolni a kiléptetési vámigazolással, hogy a terméket kiszállították a közösség területéről?! Köszönöm a segítségét!
Hogyan kell a számla kiállítása szempontjából értelmezni az áfatörvény 58. § 2. és 3. bekezdéseiben lévő "időarányos részteljesítést"; netán külön-külön számlákat kell kiállítani havonta?
Tisztelt Szakértő! Egy "A" cég által egy másik, "B" vállalkozásnak értékesítési célra átadott termékek esetében havi elszámolást kívánnak alkalmazni úgy, hogy az értékesítő "B" vállalkozás havonta listát küld a termékek fogyásáról, amit "A" céggel ekkor rendeznek pénzügyileg. A kérdésem, hogy ilyen esetben milyen szabályok vonatkoznak a számlázásra? Lehetséges-e csak a havi részfogyásokat számlázni "A" cégből "B"-nek? Mi lesz a teljesítés dátuma a számlán? Előre is köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték