2822 találat a(z) számlázás cimkére
Telek-értékesítés
Kérdés
Egy kft. 2007. 07. 27-én vásárolt egy irodaházat a hozzá tartozó telekkel együtt. A telekár 8 millió 870 ezer forint, ami a jelenlegi könyv szerinti érték is. Értékesíteni szeretné az ingatlant, de külön-külön, mert a vevőnek a telekre nincs szüksége. A telek értékesítése 1-2 millió forintért lehetséges csak, mert nem lehet eladni, telki szolgalom is van rajta. Szakértő szerint is csupán 3 millió forint körüli a jelenlegi értéke. Van-e arra lehetőség hogy a kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonos, megvásárolja ezt a telket ilyen áron? Hogyan történik a számlázása, a társaságiadó-fizetésre milyen hatása van az ügyletnek? Válaszukat előre is köszönöm.
EU-s szolgáltatás és termék szállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérem szíves állásfoglalását: Adott négy EU-s (1 német,1 dán, és 2 magyar /A és B/) cég. "A" és "B" cég Magyarország két távoli pontján található. A folyamat: 1. A német cég megrendeli a kész terméket "A" cégtől. 2. Az "A" megrendeli a termék alkatrészeit a dán cégtől. 3. A dánok legyártják azt, majd bizonyos befejező műveletek elvégzése céljából – festési munka (bérmunka) – mellett leszállítják "B"-nek. 4. "B" a leszállított alkatrészeket lefesti, majd készre jelenti a dán cégnek. Ez alapján a dán cég kiállít egy szállítólevelet Dániából "A" telephelyére, amit megküldenek "B"-nek, valamint jelzik "A"-nak az alkatrészek elkészültét. 5. "B" a dán szállítólevelet mellékeli az alkatrészekhez. 6. "A" elszállítja az alkatrészeket "B"-től a saját telephelyére a saját autójával, a dán fuvarlevéllel. Esetenként "B" cég közvetlenül feladja dán cég részére az elkészült alkatrészeket. 7. "A" az alkatrészekből összeszereli a terméket, majd kiszállítja a német céghez. Az alkatrészek Magyarországra érkezése és a kész termék Németországba szállítása között átlagosan 30 nap telik el. Kivéve 1-2 darabot, amelyek a szállítási sérülés miatti többletrendelés okán maradnak itt a következő rendelésig (ez az időtartam ritkán ugyan, de a 60-90 napot is elérheti). Kérdésem a következő: "B" cég állíthat ki áfa felszámítása nélkül számlát a dán cég részére festési szolgáltatásról, függetlenül attól, hogy az alkatrészeket nem közvetlenül szállítják ki? Köszönöm.
Áfakulcs
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Van egy vállalkozásom (kft.), fő profilja a rendezvényszervezés, emellett faipari termékeket is előállíthat (gondolok itt elsősorban bútorgyártásra). Számlát mindkét tevékenységre állítanánk ki, azonban nem tudom, hogy a B.13-374 kódszámú számlatömbben, a számla aljára az áfakulcs ...% és összegéhez, hány %-os áfát írjak, ha: – Rendezvényszervezést számlázunk ki - A számla végösszege, bruttó értékben 1 millió 600 ezer forint, akkor nekem 27 százalékos áfakulccsal kell számolnom, vagy 21,26 %-os kulcsot kell a számla alján feltüntetnem? – Hangtechnika eladásakor mennyi áfakulcsot kell a számla aljára írni? – Faház eladásakor a számla kiállításakor mekkora áfa kulcsot kell írni a számlára? Minden tételt átutalással egyenlítenek ki. Ha van valami jó útmutató a számlakitöltésre, és/vagy az áfakulcs használatára, akkor az nagy segítséget jelentene. Hálásan köszönöm. Üdv.
Kata 1 millió forint feletti számlázás egy partner felé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni ügyvéd állami szervnek (ügyészségnek) számláz évi 1 millió forint feletti összeget, nyilvánvaló, hogy ott nem áll munkaviszonyban. Megteheti hogy 1 millió forint felett számláz, és mindkét fél bejelenti a NAV felé a tényt, további teendő nincs? Van-e bármilyen jogkövetkezménye ennek az eljárásnak az ügyvéd rovására? Válaszát előre is köszönöm.
Bérleti, vagy használati szerződés közüzemi díjának továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunknál többféle közüzemi díj továbbszámlázása történik. 1.) Bérleti díj (áfásak vagyunk) közüzemi díjainak továbbszámlázása áfásan történik. Az eredeti számla végösszegére számolom rá a 27 százalékos áfát, vagy pedig annak alapjára? számokkal: a) 127 forint (100 Ft+áfa) összegre számolom a 27 százalékot és így 161 forintot kapok, vagy pedig b) az eredeti számla alapjára számolom a 27 százalék áfát, vagyis amennyiben 27 százalékos áfás a szolgáltatás, akkor pont ugyanakkora összeggel (100 forint+27 forint áfa), ha 5 százalékos a szolgáltatás (például távhő), akkor az eredeti alapra az 5 százalék helyett 27 százalékot rászámolva (beérkező számla 100 forint+5 forint áfa helyett továbbszámlázunk 100 forint+ 27 forint áfát), és ha mentes a szolgáltatás (például közös költség), akkor 100 Ft helyett 100 forint+27 forint áfát számlázunk tovább) c) Áramdíjban áfakörön kívüli tétel marad áfakörön kívüli, vagy áfával növelten kell továbbszámlázni? 2.) HASZNÁLATI szerződés, amikor használatba van adva a helyiség térítésmentesen, de a közüzemi szerződések az önkormányzat nevén vannak, mi kapjuk, és fizetjük a számlát, ezért továbbszámlázzuk ezeket a díjakat. Ilyenkor pont ugyanolyan összeggel és áfával kell továbbszámlázni, mint ahogyan a szolgáltató számláz, vagy erre is kell 27 százalékos áfát rászámolni? Köszönöm válaszát
Számlán rendelet-hivatkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társasház (1-es adószám) által kiadott bérleti díjra vonatkozó számlán ez szerepel: "Számlánk a PM.24/1995.(XI.22.), valamint a PM.34/1999. (XII.26) számú rendeletnek megfelelően 2 példányban nyomtatva készült". Kérdésem az, hogy a befogadónál egy esetleges ellenőrzés kiveheti-e a számlát a költségek közül? Ha igen, pontosan miért? A másik kérdésem, hogy helyesen szerepelnek-e az alábbi tételek egy kft. (kifizető) felé kiállítva? Megnevezés: Bérleti díj (szja-levonással) egységár: 22 000 forint, adó: 16 %, érték: 3520 forint, nettó érték: 18480 forint, bruttó érték: 22 000 forint. Összegezve: Bruttó számlaérték: 22 000 forint Levont szja összege: 3520 forint Fizetendő :18 480 forint Forrásadó 16 %, 3520 forint Válaszukat előre is köszönve. Rné
Számla kiállítása Amerika
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fordítói szolgáltatást vett igénybe egy amerikai vállalkozás. Kérdés: a számlát áfával növelten vagy anélkül kell kiállítani, illetve mit kell ráírni a számlára, hogy az szabályos legyen? Van-e különbség, hogy cégnek vagy magánszemélynek fordítok Amerikába? Válaszukat köszönöm!
1465-ös bevallás kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kettő, csak Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság (EU-s adószámmal) számláz egymásnak az áfatörvény 32. §-ba tartozó termékértékesítést a magyar áfatörvény területi hatályán kívül eső ügylet alapján fordított adózásos formában, mivel mindkét fél adóalany. Kérdésem: a számlát kibocsátó cég (A) a 1465-ös bevallás mely soraiba állítja be helyesen a számla (értékesítés) nettó értékét? A számlát befogadó cég (amely egyben megrendelő, de teljesítő külföldi adóalany részére) a 1465-ös bevallásba milyen sorokon kell, hogy szerepeltesse ezt az ügyletet (beszerzést)?
Különbözeti áfa – számlázás
Kérdés
Autókereskedő cég közösségen belül szerez be gépjárművet, személygépkocsit, tehergépkocsit egyaránt számlával, amit a 14A60-as bevalláson lejelent. Hogyan számlázza ki ezeket az autókat, ha különbözeti áfára van bejelentkezve? Válaszát megköszönve: Langné Skaper Anna
Megbízási szerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég programozási feladattal bízott meg. Számlát kérnek tőlem, ezért adószámos magánszemélyként a tevékenységi körömet kibővítettem a számítógépes programozással. A munkát 200 000 forintért vállaltam el. Ahhoz, hogy ez a pénz nálam is maradjon, gondoltam, hogy a számlára 286 000 forintot írok, így a 16 százalékos adó és a 14 százalék eho befizetése után megmarad a pénzem. A kft. mindenképpen le akarja költségként írni a nekem fizetett pénzt, ezért számlát kér, de csak 200 000-et fizet. Ha megbízási szerződést írnánk, a megbízási díjat is el tudná számolni, de fizetési kötelezettségei lennének, 89 000 forint, ha jól számolom. Szerintük 200 000 forintig nem kell adót fizetni a magánszemélynek, de a NAV és más könyvelők szerint ilyen szabály nincs is. Milyen megoldás van ebben a konkrét esetben? Köszönöm szépen a válaszadást!
Haszonbérleti jog átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem mezőgazdasági szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társaság (kft.), aki 2014-ben teljesített egy komplex szolgáltatást (metszés, vegyszerezés, földmunka) egy adóalany egyéni vállalkozó részére. Az egyéni vállalkozó a teljesítést írásban elismerte, a kft. kiállította a számlát. Ezt követően az egyéni vállalkozó jelezte a kft.-nek, hogy az ellenértéket a megrendült anyagi helyzete miatt nem tudja megfizetni a kft. részére. Ezt követően a felek megegyeztek bíróság előtt abban, hogy az egyéni vállalkozó átadja a kft. részére az általa bérelt termőföldek haszonbérleti jogát ugyanilyen értékben, és ezzel megszűnik a kft. követelése az egyéni vállalkozóval szemben. Meglátásom szerint a haszonbérleti jog átadását áfásan le kell számlázni, majd ezt követően lehet a számlákat egymással kompenzálni. Az előbbiek alapján kérem a szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az átadott haszonbérleti jogot számlázni szükséges-e, illetve ha igen, akkor áfa felszámításával kell történnie? További kérdés még részemről, hogy az átadott jogot milyen értékben kell számlázni? Számlázható-e ugyan olyan értékben, mint a Kft. követelése? Amennyiben téves úton indultam el, abban az esetben kérem ismertessék a helyes eljárást ebben az ügyben. Segítségüket előre is megköszönve, Z
Üdülési jog térítés áfája
Kérdés
Apartmanházat üzemeltető cég minden évben fenntartási költségtérítés címen az üdülési jog tulajdonosoktól év elején beszedi az arra az évre esedékes díjakat. Az üdülés jog tulajdonosa ezért a díjért év közben valamikor igénybe veszi az apartmant. Az eddigi gyakorlat szerint az év elején beszedett díjat a cég nem számlázta ki, hanem egy letéti számlát nyitott, ahol a beszedett díjat tartotta, és amikor a magánszemély igénybe vette a szolgáltatást (használta az apartmant) abban az időpontban számlázta ki felé a szolgáltatást, és természetesen fizette be az áfát. Áfa szempontból védhető-e ez a gyakorlat, illetve milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy védhető legyen? Vagy a pénz befolyásakor előlegszámlát kellene-e kiállítani, és befizetni az áfát, majd a szolgáltatás igénybe vételekor kiállítani a végszámlát?
Tevékenységi körtől eltérő gazdasági tevékenység folytatása
Kérdés
Tisztelt Hölgyem /Uram! Kérdésem, hogy mi a tapasztalat, és az adóhivatal hogyan minősíti azon gazdasági eseményeket, amikor egy gazdasági társaság 1) olyan számlát fogad be, 2) vagy olyan tevékenységet folytat, és erről állít ki számlát, amelyre a számla kiállítójának tevékenységi köre alapján nem „jogosult”? Például meghatározott termék értékesítése egy kereskedelemmel nem foglalkozó cégnél, vagy ingatlan bérbeadás egy kereskedő cégnél, stb. További kérdésem, hogy mely időponttól nem szükséges a tevékenységi kör miatt a társasági szerződés módosítása? Közreműködését előre is köszönöm.
Számlázó program bejelentése
Kérdés
Németországban dolgozó kft. tag részére angol cég állítja ki a számlát, erre az áfatörvény szerint van lehetőség, adóalanyi minőségben. Most, mivel be kellene jelenteni, a cég megtagadta az adatok közlését arra hivatkozva, hogy ez bizalmas információ. Ilyen esetben mi a teendő, számlázza ki a magyar cég is?
Bizonylatolás bankkártyás bevétel esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy cég szolgáltatását partnerei jellemzően úgy veszik igénybe, hogy a cég bankkártyaleolvasóját használják az ellenérték kiegyenlítéséhez, akkor köteles-e a cég minden egyes ilyen módon bankszámlájára érkezett bevételéhez átutalási számlát kiállítani, vagy elég, ha a vásárláskor (ami a kártya lehúzásának az időpontja) egy kézi nyugtát ad át a partnerének, ha az egyébként nem kéri a számla kiállítását? Válaszukat előre is köszönve: Tekeli Tímea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
