2938 találat a(z) számlázás cimkére
Bizomány/ügynök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk, mint jegyiroda, külső szervezők által szervezett események belépőjegyeinek terjesztését vállalja. Az értékesítésnél a saját nevünkben, saját számlára járunk el, tehát a végfelhasználóknak mi állítjuk ki a számlát az eladott jegyekről, és mi kapjuk meg az ellentértéket is. Ezután utólagos elszámolással a szervező szintén benyújtja felénk a számláját az eladott jegyekről. Az eladott jegyek függvényében százalékos arányban jutalékot/bizományosi díjat kapunk. Kérdésünk, hogy melyik a helyes elszámolás számlázás és adózás tekintetében? Mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé, ezután a szervező ugyanilyen értékben (mivel a jegyeket nem adhatjuk drágábban) kiállítja az ő számláját felénk, végül mi visszaszámlázzuk a jutalékot/bizományosi díjat a szervező felé. Vagy mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé az eladott jegyekről, a szervező pedig jutalékkal/bizományosi díjjal csökkentett számlát állít ki felénk?
MLM-rendszer
Kérdés
Egy MLM-es cég felépítésén dolgozik az egyik általunk könyvelt cég. A kérdéseink a következőek lennének: 1. vevő: nem szándékozik vállalkozóként dolgozni, csak, és kizárólag saját fogyasztásra vásárol az általunk könyvelt cég termékeiből. A cég által mindenki számára egyformán elérhető kedvezményeket ad a vásárlóinak a megvásárolt termékek bruttó értékének valamilyen százalékában. A kedvezményt rögtön vásárlás után leszámlázza a kft. (jóváíró számlát készít róla), viszont ezt a kedvezményt a vevő csak a következő vásárlásnál számíthatja be, kompenzálhatja. Helyes-e ez így? Nem gond-e, hogy a jóváíró számla akár hónapok eltelte után íródik jóvá pénzügyileg, a következő vásárláskor? 2. vevő: amennyiben a magánszemély nemcsak vásárol a kft.-től, hanem marketing-tevékenységet is folytat, más magánszemélyeket beszervez vevőként, illetve szervezőként dolgozik, ebben az esetben a magánszemélynek milyen időponttal kell vállalkozóvá válnia? Elegendő csak akkor kiváltania a vállalkozói igazolványát, amikor már olyan összeg kiszámlázására van lehetősége, amikor megéri vállalkozóvá válnia (akár egy év múlva, 2016-ban)? A kft. esetében okoz-e gondot, hogy egyösszegben számlázzák le felé a vállalkozói jutalékot, és ez esetlegesen két különböző adóévet érint (2015-2016)? A vállalkozói szerződés ebben az esetben hogyan készüljön el, milyen dátummal? Amennyiben mégis úgy dönt, hogy magánszemélyként érvényesíti a kedvezményt, és nem válik vállalkozóvá, akkor mit tud tenni a kft.? Visszamenőlegesen a jóváíró számlákat milyen dátumokkal készítse el?
Telefonáfa, szja, vélelmezett magáncél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken található cikkel kapcsolatban írok: http://adozona.hu/szamvitel/Amit_a_telefonszamla_adojarol_es_szamvitele_CF6F1E#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly A NAV-tól korábban állásfoglalást kértem annak kérdésében, hogy a vélelmezett magáncélú telefonhasználatot (20 százalék) ki kell-e számlázni, vagy pedig egyszerűen levonható a bérből, vagy költségtérítésként befizetheti a munkavállaló a pénztárba. A NAV szerint minden esetben számlát kell kiállítani. Tehát áfa terheli a 20 százalék vélelmezett magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítését. Ezzel szakmailag én sem értenék egyet, de ezt a választ kaptam. Ezúton kérem ezzel kapcsolatban szakmai véleményét, mert több fórumon, illetve az Ön cikkében is az olvasható, hogy ilyen esetben nem szükséges áfás számla kiállítása – a NAV állásfoglalással ellentétben. További kérdésként merült fel, hogy szükséges-e havonta továbbszámlázni, vagy pedig elég a munkavállalóval megállapodni abban, hogy bizonyos időszakonként téríti meg a 20 százalékot? Válaszát előre is köszönöm.
Közösségi szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közösségi adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó egyéni vállalkozó hirdetés közvetítésével foglalkozik, kiállít számlát a megrendelőnek, és ő pedig befogad számlát a hirdetést megjelentető szolgáltatótól. Belföldi viszonylatban áfát számol fel, és a szolgáltatótól kapott számla áfájából levonva a különbözetet utalja át az adóhatóság részére. Viszont most szlovák ügyfél a megrendelő, de magyar a hirdetést megjelentető szolgáltató, kérdés, hogyan lehet ezt megoldani? Válaszát előre is köszönöm.
Közösségen belüli oktatás szolgáltatás számlázása
Kérdés
Tisztelt Bartha László! Legutóbbi kérdésemre érkezett válaszát nem tudom értelmezni, kérem legyen segítségemre a pontosításban! A második kérdésem a következő volt: Az oktatással foglalkozó magyar cég szerződést szeretne kötni egy román alapítvánnyal, aki rendelkezik román adószámmal (tehát adóalany), de közösségi adószámmal nem. Az oktatás a román partnernél teljesül, ott lesz megtartva a nyelvi kurzus egy EU-projekt keretében. A magyar cég alanyi adómentes státuszú, rendelkezik közösségi adószámmal. Hogyan kell majd a számlát kibocsátania, mi a helyes eljárás (mit írjon a számlára szöveges részként, illetve adókulcsnak, számítson-e fel áfát, ha igen, mennyit, és ezt hol kell bevallani és befizetni). Válasza alapján a magyar cég úgy állítja ki a számlát, hogy szerepelteti a saját közösségi adószámát, a román cégét nem (mivel nekik ilyen nincsen), nem számít fel semmilyen áfát, viszont feltünteti hogy "fordított adózás", és hogy "áfa örvény területi hatályán kívüli". Az így kiállított számlát a partner közösségi adószámának hiánya miatt a 15A60 nyilatkozatban szerepeltetni nem tudjuk, és áfabevallást sem tudunk beadni. Kérem legyen szíves részletesen leírni, hogy mi a helyes eljárás, mert válaszából nem tudjuk pontosan értelmezni! Köszönettel!
Üzletpolitikai célból adott ajándék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel összefüggésben szeretnék tájékoztatást kérni: Egy élelmiszer-nagykereskedő cég értékesítése, árbevétele növelése céljából akciót hirdet egy szakmai újságban. Nagykereskedő cég lévén a társaság vevői elsősorban vállalkozások, magánszemély vásárló ritkán fordul elő. Az akció keretén belül az új vásárló első rendelése, vásárlása után – amennyiben bemutatja a szakmai újságban megjelent hirdetést – egy karton (12 doboz) tejet kap ajándékba, melynek értéke körülbelül bruttó 2 000 forint.. Kérdéseink az alábbiak: • Minősíthető-e az akció üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? • Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell teljesítenie a társaságnak? • Kiállítható-e az új vevő első vásárlásáról a számla úgy, hogy a számlán a vásárolt termékek mellett feltünteti a nagykereskedő a teljes értékben az ajándékba adott tej, majd 100 százalékos árengedmény? • Ha nem minősíthető az akció üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik az akcióval kapcsolatban? • Levonható-e az áfa az akcióhoz beszerzett termékek után? Válaszát köszönjük!
Áruminta elszámolási bizonylata
Kérdés
Társaságunk árumintát helyez ki partnerei részére ingyenesen, amelyet a két fél közöti szerződés is alátámaszt. Az árumintát technikai, elsősorban logisztikai okokból nulla forintos értékben kiszámlázzák. Emiatt érheti-e a társaságot bármilyen adóhátrány?
Munkahelyi étkezésről számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A dolgozóknak béren kívüli juttatásként adott munkahelyi étkezésről az áfatörvény 14. paragrafus (2) bekezdés alapján a fizetendő áfa bizonylataként kell-e számlát kiállítani, vagy elég a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat? Válaszát előre is köszönjük. Tisztelettel: Nagyné
Egyéni vállalkozás kártérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő gépjármű balesetével kapcsolatban a balesetet okozó gépjármű biztosítója elmaradt haszonnal kapcsolatos kártérítést adott. Az szja-törvény 10. melléklet I. 9. pontja szerint bevétel: a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. A gépjármű használhatatlansága miatti elmaradt haszon biztosító általi megtérítése – kártérítés címén – tehát bevételként kerül elszámolásra a tényleges pénzügyi teljesítéskor, és ekként adózik is ezután az egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy fentieket jól gondoljuk-e, illetve a biztosító kártérítésével kapcsolatban az áfatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak kell-e áfás számlát kiállítani, tehát az elmaradt haszon biztosító általi megtérítése áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Segítségüket köszönöm.
Számlázási gyakorlat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számlázási gyakorlatban kérném a tanácsukat. Egy autó-felépítményeket gyártó cégtől, ha megrendelnek egy autót, előlegszámlát állít ki az eladó. A munka elvégzésekor azonban a végszámlát a lízing cég felé állítják ki, és a lízingcég az előleggel csökkentett összeget utalja a cég részére. A lízingcég nem engedi a számlán mínusszal feltüntetni az előleg összegét. Szerződés alapján összevezetjük az összegeket. A megrendelő részére azonban csak egy előlegszámlát állítanak ki. Ő hogyan tudja ezt kivezetni? Mi lenne a megfelelő számlázási gyakorlat? (A lízingcég nem fogadja el csak a teljes összegről a számlát, és az előleggel csökkentett összeget utalja.) Segítségüket előre is köszönöm.
Fordított adózás alkalmazhatósága nem áfaalanynál
Kérdés
Amennyiben áfaalany szolgáltató építésiengedély-köteles szolgáltatást nyújt nem áfalany magánszemélynek, hogyan történhet a szolgáltatás számlázása, és kinek kell az áfát megfizetni?
Exportértékesítés nem belföldről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Németországból terméket vásárol, amit nem hoz haza. Megbízza a német eladót, hogy saját nevében – a magyar kft. nevében – exportálja Kínába a terméket. Hogyan bonyolítom ezt az ügyletet – számlázás, áfa, stb.? Köszönöm válaszát.
Környezetvédelmi termékdíj számlán való feltüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság elektronikai eszközök kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Az áruk jelentős részét külföldről hozzák be. Készpénzes értékesítés esetén a pénztárgépbe is beütik az összeget, de számlázó programmal is kiállítják a számlát. 1. A számlán kell-e szerepeltetni a termékdíjat és a hozzá tartozó záradékszöveget tételesen, amennyiben kiskereskedelemben nem adószámos magánszemély részére történik az értékesítés? 2. A számlán kell-e szerepeltetni a termékdíjat és a hozzá tartozó záradékszöveget tételesen, amennyiben kis-, illetve nagykereskedelemben másik társaság, például kft. felé történik az értékesítés? 3. Amennyiben a záradékszöveget fel kell tüntetni, elegendő csak a csomagolószert, vagy például az elektronikai berendezések, akkumulátorok környezetvédelmi adatait is fel kell tüntetni? Egy másik társaság, amelyik szintén folytat kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenységet, árubeszerzésének körülbelül 1-2 százalékát teszi ki a külföldről beszerzett árukészlet. 4. Amennyiben a záradékszöveget fel kell tüntetni, minden számlán fel kell tüntetni a záradékot, vagy elegendő azokon a számlákon, amelyiken ténylegesen történt külföldről behozott áru csomagolóanyagban történő értékesítése? 5. A többi számlán nem kell feltüntetni a záradékot, amikor Magyarországról beszerzett áru továbbértékesítése történt? Válaszát előre is köszönöm: Szajkó Lajos
Gépjármű-értékesítés Szerbiába
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes bt. szeretné Mitsubishi L200-as tehergépjárműjét értékesíteni Szerbiába magánszemélyek részére. Kérdésem az lenne, hogy a számlát áfamentesen kell-e kiállítani, illetve mit kell a számlán szerepeltetni? Köszönöm válaszukat!
Mikor mellékügylet egy ügylet?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szálloda alkalomszerűen bérbe szokott adni termeket különböző rendezvényekre. A bérleti díjat mentes szolgáltatásként számlázza. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a résztvevők étel-, italfogyasztását vagy magát a terembért ebben az esetben mellékügyletnek kell-e tekinteni? Felveszi bármelyik szolgáltatás a másik áfakulcsát? Egyáltalán mikor kell ezt a szabályt általánosságban figyelembe venni? Előre is köszönöm a segítségét!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
