2938 találat a(z) számlázás cimkére
Társaság ingatlan-értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt 2007-ben új ingatlant, amit áfás tevékenységhez használt, és emiatt az áfát levonásba is helyeztük. Ebben az esetben áfásan, vagy áfamentesen kell-e kiszámlázni eladáskor az ingatlant már használt ingatlanról lévén szó? Ha áfamentesen kell értékesíteni, abban az esetben a figyelési időszak hátralévő idejére arányosítva be kell-e fizetni az áfát? Még egy kérdés ehhez kapcsolódóan: ha az értékesítés kapcsolt vállalkozásnak történne, akkor van-e külön teendő azon kívül, hogy a szerződéskötést be kell jelenteni? A kapcsolt vállalkozás bejelentése összeghatártól független? Vagy van egy határ, ami fölött kell a bejelentést megtenni (egyéb értékesítés kapcsán) a kapcsolt vállalkozások közötti szerződéskötéskor. Előre is köszönöm szíves segítségét.
Ausztriai szolgáltatás
Kérdés
Ásványvizet és víztisztító berendezéseket, kávégépet szeretnénk forgalmazni Ausztriában, úgy, hogy az ügyfél csak bérleti díjat (használati díjat) fizet magánszemélyeknek és cégeknek is egyaránt. Milyen engedélyek szükségesek, hogyan kell kiállítani a számlát?
Díjbekérő vs. előlegszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó táplálkozási tanácsadással foglalkozik. A szolgáltatás megrendelésével a vevőnek át kell utalni az ellenértéket. A írott anyag elkészítésére a vállalkozónak maximum 30 napja van. Kell-e előlegszámlát adnia ebben az esetben? Mikor állítsa ki a számlát? Utaláskor, vagy amikor elküldi az anyagot? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Fordított adózás alá eső acélipari termékek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy társaságunk vásárolt fordított adózás alá eső acélipari termékeket, melyeket felhasznál ipari kapu beépítéséhez. A kérdésem az lenne, hogy nekünk, mint ilyen acéltermékeket felhasználónak, van-e ezzel kapcsolatosan valami, amire figyelni kell a számlázásnál? A vásárló oldalán hogyan kell értelmezni az ilyen fordított adózás alá eső termékek vásárlását, felhasználását, számlázás, adózás szempontjából? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Alanyi mentes kft közösségi és azon kívüli termékértékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfa alanyi mentes cég terméket értékesítene közösség területére és azon kívülre. A termékeket csomagként küldi a megrendelőnek. Kérdések: 1. Közösségen belül, amennyiben adóalanynak számláz, az általános áfaszabályok szerint, tehát áfamentesen (közösségi adószámot igényel). Amennyiben magánszemélynek, akkor alanyi mentesként szintén áfamentesen számláz a 6 millió forint értékhatárig? 2. Közösség területén kívülre hogyan kell számláznia, ha adóalanynak, illetve, ha magánszemélynek számláz? 3. A vámoltatás hogyan zajlik a gyakorlatban? Hová kell, és milyen nyomtatványokat beküldeni? 4. Ha Paypal számlára utalnának a vevők, az gondot okozhat-e esetleg valamilyen hatóságnak? Előre is köszönöm a segítséget.
Karbantartás, hibaelhárítás teljesítésének igazolása
Kérdés
Társaságunk tevékenysége ipari hűtés-fűtés rendszerek karbantartása, eseti meghibásodás esetén a hiba elhárítása, vagyis lényegében szerviztevékenység. Az éppen adott feladat elvégzéséről munkalapot állít ki a szervizelő munkatársunk, melyen a megrendelő a teljesítést igazolja. (A munkalapon minden fontos adat, ráfordított idő, felhasznált anyag stb. szerepel.) A számlát nekünk jogszabály szerint legkésőbb 15 napon belül ki kell bocsátanunk. Számlázáskor viszont a megrendelő ragaszkodik az általa kiadandó teljesítésigazolás számlához csatolásához (a munkalapon túlmenően), mely a gyakorlatban csak arra szolgál, hogy minél később kelljen fizetnie, mert a teljesítésigazolást nem adja ki, csak hetekkel, sőt hónapokkal később a munkalapon már korábban igazolt, elvégzett munkánkról. Tudomásom szerint a teljesítésigazolás kiadását jogszabály csak az építőipari kivitelezési tevékenység esetén, valamint egyes államháztartást, költségvetési gazdálkodást érintő tevékenységek esetén teszi kötelezővé. Kérdésem, hogy ha egyszer már munkalapon igazolt a teljesítés, jogosan ragaszkodik-e külön teljesítésigazolás csatolásához, melyet éppen ő vonakodik kiadni?
Csomagküldő szolgáltatás helyes számlázása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adott egy cég, amely termékértékesítést végez. A termékeket telefonos megrendelés, internetes megrendelés alapján értékesíti. Majd az értékesített termékeket csomagküldés keretében valamely csomagküldő céggel kiküldi a megrendelőhöz. A megrendelés lehet utánvétes, előre utalásos, vagy szimplán utalásos. Mind a három esetben benne kell lennie a csomagban a számlának. A probléma a dátumokkal van. Mind a három esetet vegyük végig. A számla kelte egyik esetben sem kérdéses, hisz az a kiállítás napja. A legegyszerűbb eset az előre utalás, hisz akkor a számla előre ki van állítva, s a fizetési határidő mondjuk plusz 3 nap. Na, de mi lesz a teljesítés idejével? Mikor teljesül? A feladás napján? Az átvétel napján? S mi van akkor, ha nem fizet időre, s én a tervezett feladás napját adtam meg teljesítésnek, de az már egy későbbi időpontban lesz feladva, így nem jó a teljesítés időpontja? Az utalásos vagy utánvétes megoldásoknál pedig ugyanez a probléma, csak pepitában, mert ott még a fizetés időpontját sem tudom. Azt szeretném kérni, hogy tegyük rendbe ezeket a kérdéseket, s egyértelműsítsük, hogy hogyan kell helyesen kiállítani az ilyen esetekben a számlát. Előre is köszönöm szíves segítségüket. Üdvözlettel, Kálmán Csaba
Moss (mini egyablakos rendszer)
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfél belépett a moss rendszerbe (mini egyablakos rendszer). A számla az adott ország áfakulcsával van kiállítva, teljesen helyesen. Például holland magánszemélynek 21 százalékos áfával. Ezt hogyan kell könyvelni, ezzel kapcsolatban mire kell figyelni? Hogyan kell bevallani? Köszönettel.
Könyvviteli szolgáltatás közösségen belül
Kérdés
Magyarországi társaság osztrák cégtől könyvviteli, adatrögzítői szolgáltatást és tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe. Hogyan történik a számlázás a két fél között? Hogyan kell szerepeltetni a szolgáltatás igénybevételét az áfabevallásban?
Hajózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég szeretne elkezdeni csapatépítés szervezésével foglalkozni. Nincs semmilyen eszközparkja, alvállalkozókat venne igénybe, hajók, teherautók bérlésére, melyekkel a résztvevőket szállítaná. Milyen teáor kóddal kell rendelkezzen, és hogyan számlázza ki az ügyfelek felé? tételesen, hogy hajóbérlés, teherautó-bérlés, italfogyasztás? Köszönettel.
EU-partnernek történő számlázás esetei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi összetett kérdésre kérem a válaszát. Az általunk gyártott termékeket cseh partnerünk a mi telephelyünkön átveszi, és a saját készletébe helyezi (termék nem mozdul, csak elkülönítve tároljuk a részére). Számlakibocsátás történik az átvételt követően. 1. eset A cseh partner nem áfaalany Magyarországon, a cseh EU-adószámára számlázunk. A termék bizonytalan ideig marad a telephelyünkön, majd innen három irányba távozhat, ha a számlázástól eltelt idő és a tényleges elszállítás (kiléptetés) közötti időnek van jelentősége, akkor kérem, hogy a válaszában erre is térjen ki. A. 3. országba kiléptetik, B. EU tagállamba kiszállítják, C. Magyarország területén magyar áfaalany felé értékesítik. A három esetben nekünk milyen számlát kell kiállítani, esetleg a kiszállításkor milyen számlára kell helyesbíteni az átadáskor eredetileg kiállított számlát? 2. eset A cseh partner, ha az első pont szerint akadályba ütközne valamiért, akkor kiváltja a magyarországi adószámát, és így vásárolna tőlünk, akkor hogyan alakul a fenti három esetben a számla kibocsátása és az áfa elszámolása? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Terrmékdíjköteles termék továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Nyomdász ügyfelem termékdíjköteles alapanyagból termékdíjköteles csomagolószert állít elő. Ezekben az esetekben a számláin termékdíjat tüntet fel, mivel ő az első belföldi forgalomba hozó. A bejövő termékdíjas számlák termékdíjtartalmát visszaigényli, a kimenőkét befizeti. Példának okáért kartonívekből nyomtatott termékdobozokat készít. Most annyiban változott a helyzet, hogy alvállalkozónak kiadott egy munkát, amely során az alvállalkozó elkészíti a kartondobozokat, majd ügyfelem ezeket változatlan formában továbbértékesíti. Az alvállalkozó a kiállított számláin termékdíjat tüntet fel, mivel ő az első belföldi forgalomba hozó. Ügyfelem, amikor továbbszámlázza, akkor ő is termékdíjat tüntet fel. Meglátásom szerint ebben az esetben ügyfelemnek nem kell termékdíjat felszámolni. Kérem szíves állásfoglalásukat. Köszönettel, Z.
Ingatlanáfa, fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy garázst. Az építtetőtől ugyan, de a használatba vételt követő 5. évben. Tehát alapesetben az értékesítés áfamentes lenne. De az építtető élt a választási jogával, és adókötelessé tette az ingatlan-értékesítést, mind a lakó, mind a nem lakóingatlan vonatkozásában (86. § j, k, illetve 88. §). Ebben az esetben a törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügylet fordított áfás kellene, hogy legyen. A kérdésem első része az, hogy ez a gondolatmenet helyes-e? Továbbá az érdekelne, hogy ha a cég egyenes áfás számlát állított ki a fordított helyett, amit mi ki is fizettünk, akkor ezt hogyan kell helyrehozni?
Oktatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Cukrász, áfakörös egyéni vállalkozó szeptembertől egy szakiskolában oktatna tanulókat, az intézmény felé számlát bocsátana ki az oktatásról. A kibocsátásra kerülő számlát 27 százalékos áfával állítja ki? Köszönöm a segítséget.
Határozott időre szóló elszámolás 2015.07.01-jétől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy könyvviteli szolgáltatást végző cég júliusi havi díjának kiszámlázásakor mindenképpen 07. hó lesz a teljesítési időpont? Számomra nem egyértelmű az új szabály, melyben ezt olvastam: "Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 30. napot nem éri el, akkor – függetlenül a számlakibocsátás időpontjától – az esedékesség a teljesítés időpontja." Például, ha 08.02-ai keltű, 10-ei fizetési határidejű számlát állítok ki a júliusi díjról, akkor az előbbiek szerint 08.10-e a teljesítés? Vagy félreértelmezem az esedékességet? Válaszát előre is köszönöm: V. Krisztina