Az adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti vagy házastársi kapcsolat miatt tett feljelentés is.
Tisztelt Szakértő! Gyógyszerforgalmazó vállalkozásként kórházak részére a 3/2009 EüM rendelet 9. § alapján gyógyszert adományozunk. A példa kedvéért legyen a termék beszerzési ára 50, piaci ára 100+5% áfa. Helyesen járunk-e el adózásilag és számvitelileg, ha az alábbi gyakorlatot folytatjuk: Az adományozott termékről piaci áron számlát állítunk ki (100+5% áfa), árbevételként és fizetendő áfaként könyveljük, az áfát a NAV részére megfizetjük, a számla végösszegét adomány, engedmény jogcímen -105 értékben csökkentjük (ezt rendkívüli ráfordításként könyveljük), így a számla végösszege 0 lesz. Követelésünk nem képződik, a kórház egyébként sem fizetne a termékért. Kapcsolódó tételként a terméket elábéval szemben könyvelve kivezetjük a készletből (50). A társasági adó alapját a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel megemeljük. (105). Amennyiben a módszerünk nem helyes: Kell-e számlát kiállítani, és milyen tartalommal? Amennyiben nem nulla értékű a számla, elengedett követelésként vezetjük ki az összegét (növeljük-e ez esetben a taoalapot)? Milyen módon vezetjük ki a készletet, jár-e ez adóalap-korrekcióval együtt?
Tisztelt Szakértő! Adott egy művészeti folyóirat, amiben szerzők cikkeket jelentetnek meg jogdíjas tevékenység formájában. Minden év végén pénzdíjazással járó díjra terjesztik fel a legjobbakat. Ez idáig mindig magánszemélyek kapták a díjat, viszont van egy olyan szerző is, aki egyéni vállalkozóként számlázta ki a műveit 2015-ben. Kaphatja-e a díjat egyéni vállalkozóként (kiszámlázva), vagy ugyanúgy magánszemélynek minősül, mint a többiek, és annak alapján kell levonni a juttatása után az adót, járulékot? Köszönettel! Péter
Tisztelt Szakértő! Társaságunk orvostechnikai eszközök fejlesztésével foglalkozik. Egyik partnerünk részt vesz az egyik termékünk fejlesztésében, így a megállapodás értelmében jogdíjra lesz jogosult az értékesített eszközök után. A kérdésem az lenne, hogy a jogdíjak kifizetése számlakibocsátáshoz kötött-e vagy sem? Az lehet, hogy mivel a jogdíjra jogosult nem végez tevékenységet, nem nyújt szolgáltatást, így a jogdíj megfizetése számla kibocsátása nélkül is történhet? Vagy esetleg egyéb adóvonzata lesz a jogdíj kifizetésének? Válaszát előre is köszönöm!
Kávégépeket és kávét, kakaót forgalmazó cég vagyunk. Meglévő és leendő ügyfeleinknek mintát adunk a termékekből kipróbálásra, valamint, ha már többször rendeltek tőlünk, további ösztönzésként úgymond ajándékba, repiként, természetesen ingyenesen. A számlán – nem sok ilyen volt még – úgy tüntettük fel, hogy például kávé: 1 csomag – repi, értéke pedig 0 forint. Kérnénk segítségüket, hogy helyes-e ez a gyakorlat. Ha nem, hogyan, milyen módon lehet ezt megoldani, hogyan kell a számlán szerepeltetni, hogy ezután ne kelljen adózni, hiszen nekünk ez nem bevétel? Köszönjük a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Alapítvány idősek otthona üzemeltetését végzi. Ennek keretében áfamentes tevékenység folytatása mellett van áfaköteles tevékenysége is, melyre az általános szabályok szerint van bejelentkezve. Az áfamentes tevékenységhez kapcsolódóan: az alapítványnak van saját konyhája, melyben az ellátottak ételeit készíti el saját munkaerővel (ez az áfamentes tevékenységéhez tartozik, az ételért külön térítési díjat nem fizetnek a gondozottak). Áfaköteles tevékenység, melyre az általános szabályok szerint be van jelentkezve az alapítvány: ugyanerről a konyháról kiszállítást is végez. A mai nap kaptunk az egyik nyersanyag-szállítónktól egy levelet, mely szerint a számlánk fordított adózás szabályai szerint került kiállításra, ezért csak nettó árat tartalmaz, az áfa összegét nekünk külön kell rendeznünk. Kérdésem, hogy ezt hogyan tehetjük meg? Az áfamentes tevékenységi körhöz kapcsolódóan is, vagy csak az áfaköteles részhez kapcsolódóan kell rendezni? A befizetendő és levonható áfa megállapítása bevallási időszakonként egy arányszám alapján kerül kiszámításra (a kiszállított ételek és az összes előállított adag arányában). Mi a teendő ebben az esetben? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alapítvány idősek otthona üzemeltetését végzi. Ennek keretében áfamentes tevékenység folytatása mellett van áfaköteles tevékenysége is, melyre az általános szabályok szerint van bejelentkezve. Az áfaköteles tevékenység: az alapítványnak van saját konyhája, melyben az ellátottak ételeit készíti el saját munkaerővel (ez az áfamentes tevékenységéhez tartozik, de ugyanerről a konyháról kiszállítást is végez.) Ez a két tevékenység ugyanabban az épületben történik. Az ingatlanhoz tartozik egy, az idősek pihenését szolgáló kert is, melynek rendbetételéhez egy céget bízna meg. Az alapítvány rendelkezik közösségi adószámmal. A megbízandó cég az alábbi információt adta magáról: Ausztriában bejegyzett cég, közösségi adószámmal rendelkezik. Kérdésem, hogy ebben az esetben az osztrák cégnek milyen számlát kell az alapítvány felé kiállítania, illetve keletkezik-e az alapítványnak áfafizetési kötelezettsége, ha igen, akkor milyen arányban? Ebben az esetben számít-e az, hogy az alapítványnak van áfamentes és áfakörös tevékenysége is? Mivel szolgáltatást venne igénybe, nem kell az osztrák cégnek Magyarországon adószámot kérnie? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Tárgyi adómentes tevékenységet végző belföldi adóalany oktatási intézmény (havi áfabevallásra kötelezett) éves rendes vezető testületi ülését a fenntartó intézmény kuratóriumi tagjai részvételével Németországban tartotta (német érdekeltségű intézményről lévén szó). A fenntartó szintén belföldi adóalany. Az oktatási intézmény a fenntartó részére tovább kívánja számlázni az általa viselt, de a fenntartót illető német szállodai szállásköltséget és a repülőjegyet. A német szálloda német áfával, a repülőjegyet pedig egy magyar utazásközvetítő cég nemzetközi személyszállításra tekintettel áfamentesen állította ki az oktatási intézmény nevére. Kérdésem, helyes-e az eljárás, ha az oktatási intézmény áfamentesen számlázza tovább a fenti költségeket? Ha nem, hogyan kell szabályosan eljárnia? Tisztelettel: B.Gy.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy szabályos annak a bankszámlára érkező összegnek a könyvelése, amelyet egy rendezvényszervező cég előre utalással kér bankszámlájára befizetni a résztvevőktől a belépő jegyekért? A belépő jegyeket a rendezvény helyszínén adja át. Kell-e ezekről az összegekről előlegszámlát kiállítani – mivel azokat a teljesítés előtt kifizetik –, majd végszámlát kiállítani magánembereknek, akik alapjáraton nem kérnek számlát a szolgáltatásról? Tulajdonképpen a belépő jegy árát készpénzben fizetnék, de a helyfoglalás miatt kényszerül a cég előre utalással azt elkérni. A bankba érkező összegeket készpénzbefizetésként átvezetési számlára könyvelem, és a pénztárban szerepeltetem a rendezvény összes bevételét áfásan. Szabályos ez így? Vagy minden összegről kell készüljön előleg-, illetve végszámla kimenő számlaként, és akkor a bankból kiegyenlítésre kerül, amikor befizették az összeget? Köszönöm a választ előre is!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségüket: Németországban lévő ingatlan-felújítási munkálatokat közösségi adószámmal rendelkező szlovák gazdasági társaság végzi, fővállalkozóként. A szlovák cég megbízta az én – közösségi adószámmal rendelkező – magyar gazdasági társaságomat, hogy a munkálatokat irányítsa. A magyar gazdasági társaságom a munkálatokhoz igénybe vesz közösségi adószámmal rendelkező, MAGYAR szolgáltatót, amely a tényleges munkálatokat (burkolás, festés, stb) elvégzi. Kérdésem: jól gondolom-e, hogy a magyar cég a másik magyar cégnek – az áfatörvény 39. §-a.alapján – fordítottan, áfa nélkül fog számlázni, mivel az ingatlan fekvése az irányadó ezen szolgáltatás esetében? (A 2011. évi LXXXIV. törvény a Magyar Köztársaság és Németország közötti egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése értelmében fióktelepet csak 12 hónapnál hosszabb tevékenység esetén kellene létesíteni, tehát, erre nem kötelezettek, ennél rövidebb időtartamú munkálatokról van szó.) Továbbá az én magyar cégem szintén az áfatörvény 39. §-a alapján nem számít fel áfát a számláza során a szlovák cégnek (áfa területi hatályán kívüli megjelölés). Hangsúlyozom, hogy mindegyik fél közösségi adószámmal rendelkező gazdasági társaság. Válaszukat köszönöm Vörösné Judit
Nem találok sehol megfelelő választ arra, hogy mi van akkor, ha készpénzben történik a fizetés. Mire gondolok? A havi bérleti díjat a tulajdonos készpénzben kéri, és úgy, hogy beesik az üzletbe, kiállítja a készpénzes számlát, és kéri a bérleti díjat. Ez minden hónapban akkor következik be, amikor éppen arra van dolga. Eddigi tudásom szerint a készpénzes számla lényege, hogy minden dátum a pénzmozgáshoz kötött. Hogyan járok el helyesen? Vagy beesik az ügyfél, és letesz az asztalra kéthavi könyvelési díjat, mondván most van nála pénz!? Erre kkészpénzes számlát kell kiállítani, de hogyan? Minden magyarázat az utalásos számlákkal foglalkozik...
Az alábbi fordított árfás kérdésekben kérném állásfoglalását: 1. Adott „A” és „B” Kft., mindkét cég áfás. Osztatlan közös tulajdonukban van egy telek, amelyből 15 darab építési telket alakítanak ki a közlekedő utakkal együtt . A telkek és az utak 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal szerepelnek a kialakítás utáni telekkönyvi kivonaton. Az utak szilárd burkolatát és az alattuk elhelyezkedő közművezetékek megépítését „A” Kft. finanszírozta. Befogadta az áfás anyagszámlákat, és kifizette a kivitelező cég felé a fordított áfás építési-szerelési számlát. A költségek fele „B” Kft.-t illeti, ezért A” Kft. tovább kívánja számlázni a bekerülési összeg felét közvetített szolgáltatásként „B” Kft. felé. A kérdésem az, hogy fordított vagy egyenes áfás számlát állítson-e ki? A telkek értékesítése áfás lesz, az utakat és a közműveket szerződés alapján térítésmentesen át kell adniuk az önkormányzatnak. Kérdésem, hogy a térítés nélküli átadásnak lesz-e valamilyen áfavonzata? 2. Vasanyag-kereskedés (havi áfás) tévesen egyenes áfával állított ki vevőjének számlát. A hiba észlelésekor, két hónappal később kiállítja a helyesbítő számlát (áfás tétel mínusz, fordított áfás tétel plusz), és visszafizeti a korábban felszámított áfát. Kérdésem, hogy a helyesbítő számla miatt önellenőrizni kell-e az eredeti időpontban benyújtott áfabevallást, vagy helyesbítő tételként kell bevallani?
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen segíteni a következő kérdés értelmezésében! Ügyfelem kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. Áfa alá is bejelentkezett az általános szabályok szerint. A 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdés szerint bejelentési kötelezettség terheli azon személyekről, akiktől származó bevétele egy gazdasági éven belül meghaladja az egymillió forintot. Kérdéseim a következők: – Pontosan mely vállalkozói csoporttól származó bevételre vonatkozik ez a bejelentési kötelezettség (egyéni vállalkozó, bt., kft. stb.)? – Ha az egyéni vállalkozás év közben jött létre, akkor az egymillió forintot időarányosan kell kiszámítani? – Ha a bejelentési kötelezettség fennáll, milyen nyomtatványon kell megtenni, és mikor a bejelentést? – Mivel a számláit áfatartalommal állítja ki, az egymillió forintot a nettó vagy a bruttó összeg alapján kell megállapítani? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2015-ben derült ki, hogy egy közösségbe történő (szolgáltatásnyújtás) számlázása 2013-ban, adószám megállapítása nélkül történt. Teljesítés 2013-ban, pénzügyi teljesítés 2014-ben volt. (Cégük pénzforgalmi elszámolású.) Most önellenőrzés alatt van a 2014. év áfa adóneme, amikor is feltártuk ezt a hibát. Beadtuk az önrevíziót, majd a módosított összesítő listát (A60) is szerettük volna elkészíteni. Nevezett tételt nem tudtuk betenni az összesítő nyilatkozatba, adószám hiányában. Megkerestük a közösségi partnert, s mint kiderült, nem az áfa alanya. Kérem segítsenek, hogy milyen módon lehet ezt a problémát megoldani szabályosan? Köszönöm segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Egy cég hosszú távra bérbeadott egy ingatlant. A bérbevevő 1998-ban 3 millió forint kauciót fizetett, mely összegről 2 millió 400 ezer forint + 600 ezer forint áfa összegben a bérbeadó számlát állított ki, és az áfát be is fizette. Most a bérleti szerződést felbontják. A bérbevevő 3 millió forint + 810 ezer forint áfa bérleti díjjal tartozik a bérbeadónak. A kauciót szeretnék beszámítani a bérletidíj-tartozásba. Ebben az esetben 3 millió 810 ezer - 3 millió = 810 ezer forinttal tartozik a bérbevevő. Jól gondolom-e, hogy mivel annak idején már 600 ezer forint áfát befizetett, most csak a különbözetet, 210 ezer forint áfát kell befizetni a bérbeadónak? Hogyan kell bizonylatolni a fenti ügyletet? Üdvözlettel várom válaszát.
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték