2938 találat a(z) számlázás cimkére
Szálláshely – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Kft. panziót üzemeltet. A vendégek az alábbiak szerint rendelhetik meg a szolgáltatást: - szállás+ reggeli - szállás+reggeli+vacsora (félpanzió) Önállóan csak szállás nem vehető igénybe, kizárólag valamelyik étkezéssel. (Ezeknek a "csomagoknak" külön napi díja van.) Kérdésem az lenne, hogy abban az esetben, ha a vendég a szállást reggelivel, vagy vacsorával együtt kéri, ezt külön kell-e számlázni, illetve egyben, egy szolgáltatásként, és hány százalék áfát tartalmaz ekkor a számla? Tisztelettel: Szabó Zoltánné
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari cég engedélyköteles munkát végez, tehát fordítottan adózik. Megegyezett garázskapu beépítésére egy céggel. Előlegbekérőt küldött, melyen felsorolta, hogy hány garázskapuról van szó, és mennyi a munkadíj. Az előleg utalása után a garázskapu beépítése megtörtént, és kiállította a végszámlát fordítottan. Felsorolta a végszámlán az előleget, és a garázskapuanyag-végszámlát. Mindent fordítottan. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben ténylegesen fordított vagy sem az áfa? Tehát jól állította-e ki a számlát vagy sem? Köszönettel.
Számla kiállítása
Kérdés
Ügyfelem (kft.) lakóingatlant kívánt értékesíteni áfamentesen. A foglalóról számlát állított ki 2014-ben, 2015 februárjában pedig az első vételárrészt is leszámlázta. 2015 májusában az ügylet ügyfelem hibájából meghiúsult, ezt követően a vevő kétszeres foglalót, vételárrészt, bánatpénzt és elállás miatt kötbért kapott ügyfelemtől (ügyfelem ezekről a tételekről számlát nem állított ki). Az eredeti adás-vételi szerződést felbontó megállapodás, mely részletezi a fenti összegeket tételesen, 2015. májusi keltezésű. Mit kell tenni az eddig kiállított számlákkal, és milyen teljesítési időponttal? Kell-e újakat kiállítani? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Előre kifizetett üzemeltetési költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy nyári tábort üzemeltet, amelynek területén az ifjúsági faházak mellett cégeknek is vannak üdülő faházai. Az egyik cég több évre előre szeretné kifizetni az üzemeltetési költséget. Az általuk átutalt összegről minden évben el kell számolnunk az üzemeltetési költséggel. Tulajdonképpen az előre átutalt pénz ameddig tart, addig nem fizetik az éves fenntartási díjat. Kérdésem, hogy a számlán teljesítési időként milyen dátumot kell feltüntetni, illetve a számvitelben ezt hogyan kell könyvelni, tekintettel arra, hogy több évre szól?
Reklám-, médiatartalom-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy filmeket, televíziós műsorokat készítő bt. a műsorszámai végén különböző cégek logóját szeretné feltüntetni. A műsorszámok helyi tévécsatornákon keresztül kerülnek adásba, illetve megjelennek internetes portálokon. Milyen szerződést kell kötnie a cégekkel, és milyen jogcímen kell számlát kiállítania a logó feltüntetéséről (vagy pedig, ha ezt írja ki a műsor végén: "stábunk szállását a .... biztosította)? A média- és sajtótörvények meghatároznak kereskedelmi közlemény, reklám, támogatás fogalmakat, de nem tudjuk, melyik a helyes meghatározás.
Riasztó rendszer költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy családi házon belül kialakított irodában (mely egy kft. székhelyeként is szolgál) riasztórendszer kiépítését tervezik. A családi ház tulajdonosa ingyenesen bocsátja a kft. rendelkezésére az irodát, amely egyben a központi ügyintézés, iratőrzés helye is. A riasztórendszer kiépítésének egy egyszeri nagyobb költsége van, melynek keretében kiépítik a biztonsági rendszert (véleményem szerint bérelt ingatlanon végzett beruházás), és havonta egy kisebb összeget kell majd fizetni, melynek fejében kivonulnak riasztáskor (igénybe vett szolgáltatás költsége). Természetesen nem különíthető el egzakt módon a magán- és a céges használat, mert nemcsak az irodára, hanem az egész házra kiépítik a riasztórendszert. Ha a kft. nevére kérik a számlát, elszámolhatja-e a kft. a teljes összeget, vagy egy részét (például területarányos megosztás alapján ki kell-e számlázni a magánszemély ingatlantulajdonos felé)? Ha a magánszemély nevére kérik a számlát, átterhelheti-e egy részét, vagy egészét a felmerült költségeknek? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Forintban kiállított euróalapú számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik vevőnk visszaküldte a számláját azzal az indoklással, hogy az nem a tövény szerinti árfolyamon lett kiállítva. Azonban a számla pénzneme forint, eurós árakat nem tartalmaz, noha a számla "mögött" valóban egy euróalapú árlista áll. Kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el ebben az esetben. A számlán fel van tüntetve az árfolyam, aminek alapján az árakat átszámoltuk forintra. Ez egy tájékoztató adat (egyébként a teljesítést 2 nappal megelőző dátum szerinti árfolyam ez minden esetben). Válaszát előre is köszönöm.
Ügyvédi díj áfája
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy Magyarországon végzett ügyvédi tevékenység külföldi fél felé történő számlázáskor milyen esetben áfaköteles EU-n belül és harmadik országi adóalany felé? Köszönettel: Papp Éva
Áfabevallásban közösségi szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikor kell szerepeltetni az áfabevallásban az alábbit? Negyedéves áfabevallóról van szó. Kiállított egy számlát 2015. 05. 04-ei keltezéssel, 2015. 05. 04-ei teljesítési időponttal, 2015. 05. 12-ei fizetési határidővel. A számla fordított áfás, Ausztriában végzett felújítás van rajta. A számlát nem fizették ki 2015. 06. 30-ig, sem a mai napig, és előreláthatólag 07. 20-ig sem fogják. Ezt az összeget a 91, 93-ba szoktuk írni (aminek a NAV szerint is ott van a helye). Máshol nem kell szerepeltetni a bevallásban. A kérdés, hogy mivel nem fizették ki ezt a számlát még, most kell beállítani a bevallásba, vagy majd akkor, ha kifizették? És, ha most be kell állítani, akkor milyen árfolyammal számoljam át a számla euróértékét? Köszönöm!
Közösségi értékesítés és kölcsön
Kérdés
Társaságunk (mint gyártó/szállító) 2015. júliusban szerződést köt, egy német céggel dobozos meggykonzerv adásvételére. A termékek legyártását követően minőségi és mennyiségi ellenőrzést végez a német partner, ezt követően a vételárral egyező összegű kölcsönt nyújt, kölcsönszerződés alapján. A szerződött árura vonatkozó hitelbiztosítéki tulajdon a kölcsön biztosítékaként a vevőre száll át (a Ptk. szerinti tulajdonjog átruházása csak a termék másik tagállamba történő tényleges kiszállításakor valósul meg). Társaságunk egyidejűleg kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az árut a vevő által történő lehívásig a vevő részére költségmentesen és előírásszerűen (fagymentesen, lopás és betörés, tűz és egyéb veszélyektől védve stb.) megőrzi. A tényleges kiszállításra a másik tagállamba a vevő lehívása alapján 2015. júliustól 2016. júniusig kerül sor. Az árunak a vevő részére történő kiszállításával az eladó részére nyújtott kölcsön a kiszállított áru vételárával csökken és ily módon azzal szemben kerül elszámolásra. A kölcsön 2015. júliusi folyósítása fedezete a hitelbiztosítéki tulajdon, ennek okán számlát nem álltunk ki, mivel nem előleg jogcímen utalja át a vételárral egyező összeget. A közösségi értékesítésről mentes számlát, a tényleges kiszállításkor állítunk ki. Helyesen járunk-e el, ha a közösségen belüli termékértékesítést kiszállításonként számlázzuk?
Kertépítés Ausztriában
Kérdés
Egy egyéni vállalkozó, aki kertépítéssel, parkfenntartással foglalkozik, Ausztriába viszi ki dolgozni az alkalmazottait. A vállalkozó áfás, de EU-s adószáma nincs. Ha jól gondolom, akkor az EU-s adószámot meg kell, hogy kérjük a részére, még a munka megkezdése előtt. Kérdésem, hogy hogyan történik a számla kiállítása: a) megrendelő: magánszemély, b) megrendelő: cég EU-s adószámmal, c) megrendelő: cég EU-s adószám nélkül. Válaszukat előre is köszönöm.
Műtárgy-kereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A megfelelő adózási előírások és számviteli szabályok betartása érdekében kérném segítségüket az alábbi tevékenységgel kapcsolatosan: Két belföldi magányszemély kft.-t alapít, melynek tevékenysége csomagküldő kereskedelem. E tevékenység keretében belföldi magánszemélyektől vásárol fel műtárgyakat (például egyedi, értékes herendi porcelánokat stb.), amelyeket aztán az ebay aukciós portálon értékesít. A vevők külföldi magánszemélyek, Paypal útján fizetnek a termékért, amelyet a társaság a Magyar Posta útján juttat el a vevő részére. A társaság az áfakörbe az általános szabályok alapján jelentkezett be, a termékek értékesítésére a különbözet szerinti adózást választotta. Kérdéseim az alábbiak az ügyletek elszámolásával, adózásával kapcsolatosan: 1. A társaság vételi jegyeken vásárolja fel a továbbértékesítésre szánt termékeket. A felvásárlás során van-e a cégnek adóelőleg-levonási, adólevonási kötelezettsége attól a magánszemélytől, akitől az adott terméket megvásárolta? Vagy megfelelő nyilatkozatokkal kiegészítve a vételijegy-bizonylatot, ilyen kötelezettség nem áll fenn? Esetleg megfelelő bizonylat önmagában a vételi jegy, adólevonási kötelezettség az ilyen típusú felvásárlások esetén nincs? 2. Az értékesítésekről a vevő felé számla készül, amely tartalmazza a termék ellenértékét, valamint a szállítás költségeit is. A számlán külön fel kell tüntetni az ellenértéket és a szállítás költségét is? Vagy magába foglalhatja a termék ellenértéke a szállítás díját is?
Kata ingatlan-bérbeadás vállalkozásnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rokkantnyugdíjas, katás vállalkozó bérbeadná az ingatlanát, viszont a vállalkozás ragaszkodik a számla kiállításához, nem elég a bevételi bizonylat. Ehhez viszont 7-esb adószámot kellene kiváltani. Van lehetőség kata mellett adószám kiváltására ingatlan bérbeadásához? Köszönöm.
Termékértékesítés "csomagban"
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! A következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni: egyik ügyfelem fejlesztő játékokat árusít üzletben. Van olyan termékcsoportja, ahol a terméket csomagban árusítja. Például 1 darab termék 3 360 forint (bruttó, 27 % áfával), hozzá tartozó 3 darab másik termék 4 200 forint (bruttó, 5 % áfával). Ha a termékeket egy csomagban összeállítva értékesíti, akkor milyen áfával kell kiszámlázni a csomagot? Köszönettel. Csukovits Imréné
Foglaló visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A foglalót áfatartalmú számlával bocsátotta ki a cég az összeg megfizetésekor. Az ügylet meghiúsulása miatt szerződés szerint a vevőnek visszajár a foglaló kétszeres összege. Milyen bizonylatot (bizonylatokat) kell kiállítani erről a gazdasági eseményről? Köszönöm szépen a segítségét.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
