2938 találat a(z) számlázás cimkére
Harmadik ország
Kérdés
Tisztelt Cím! Következő témakörben szeretném kérni szakmai véleményüket. Egy magyarországi társaság harmadik országbeli vevője az egyik termékértékesítést közösségi országba kérte teljesíteni. A harmadik országbeli vevő továbbértékesítette a vásárolt terméket. Azaz eladó HU (A), vevő harmadik ország (B), szállítási cím másik közösségi ország (C). Kérdésünk: az eladó HU milyen áfatartalommal állítja ki a számlát? Állíthat-e ki adó nélkül? A számlán feltüntetésre került a másik közösségi országbeli "C" vevő közösségi adószáma, valamint a másik közösségi országbeli "C" vevő adóbevallásában, mint közösségi beszerzést, a magyarországi "A" eladót bevallja, mint közösségi beszerzés után fizetendő adót is. A fuvart a harmadik országbeli "B" vevő szervezi. Előre is köszönjük szíves válaszadásukat.
Termékbeszerzés Kínából
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. Kínából szerez be árukészletet. Az áru hajóval érkezik Szlovéniába, ahol megtörténik a vámkezelés is egy ottani cég által. A számlán az eladó a kínai cég. Felmerült kérdések: 1. Közösségi beszerzésként kezelhető-e az ügylet ebben az esetben? 2. Ha igen, akkor a 15A60-as bevalláson hogyan kell feltüntetni a termékbeszerzést? Kinek a közösségi adószámát kell beírni? A vámolást végző cégét? Felmerült egy olyan eshetőség is, hogy "önszámlázást" kell csinálni, és a cég saját adószámát kell feltüntetni. 3. A számla ellenértéke tartalmazza a szállítási költséget is. Enélkül, vagy ezzel együtt kell számolni az adó alapját, illetve az áfát? 4. Jelen esetben valamiért nem kellett vámot fizetni. De, ha vámköteles lenne a termék, akkor a vámot is bele kellene-e számítani az áfa alapjába? 5. A számla kelte 05. 13., vámkezelés 05. 27., a magyar cég 06. 01-jén vette át a termékeket. Melyik hónapban kell szerepeltetni az áfabevallásban, ha havi bevalló a cég? Köszönöm a segítséget: Némethné T.K.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Cím! Az önkormányzat rendészete törvény szerint a közterületen tilosban parkoló, illetve elhagyott járművek elszállítására és tárolására közreműködőt vehet igénybe, erre kötött ügyfelem vállalkozási szerződést. Amennyiben hat hónapot meghaladóan a gépjármű tulajdonosa nem jelentkezik, az önkormányzat rendészete megbízza ügyfelemet a gépjármű nyilvános árverésen való értékesítésével. Az árverésen befolyt összeg elszámolása: a befolyt összegből levonásra kerül az ügyfelemnek járó elszállítási és tárolási díj, és az így megmaradt összegből 50 százalék az önkormányzatot, 50 százalék pedig ügyfelemet illeti meg. Véleményünk szerint a helyes bizonylatolás: 1. Az árverés során értékesített gépjárműről a vevő részére számlát kell kiállítani. 2. Az elárverezett gépjármű tárolásáról számlát kell kiállítani az önkormányzati rendészet felé. 3. A fennmaradó összeg 50 százalékáról az önkormányzatnak kell bizonylatot kiállítania ügyfelem felé. 4. A teljesítés időpontja az árverezés időpontja. Az önkormányzat álláspontja: 1. Nincs bizonylat-kiállítási kötelezettségük, a szerződés az alapja az elszámolásnak. 2. A szállítási, tárolási költségekről szóló számlát sem szándékoznak befogadni. Kérem, írják meg álláspontjukat a helyes eljárásról.
Jutalék könyvelése
Kérdés
Egyik ügyfelünk (egy kft.) vállalati büfét üzemeltet. Bevételeit pénztárgépben rögzíti. A vállalat saját dolgozói részére a vállalat által gyártott termékeket jutányos áron értékesíti. Az értékesítések bonyolításával a büfét bízta meg, szerződést kötöttek. A kft. jutalékot kap, számláz az eladott tételek után. A vállalat leszámlázza a kft-nek (büfé) az eladott mennyiség értékét, a kft. pedig beszedi a dolgozók által fizetett összegeket, amit a vállalat betétszámlájára készpénzben befizet. A kft. ügyvezetője úgy gondolta, hogy ezeket a tételeket nem kell beütni a pénztárgépbe, és a vállalat számláját sem kell könyvelni, mivel áfában a két tétel kiüti egymást, és nyereség sem keletkezik, hiszen az eladás és vétel értéke teljesen megegyezik. Mindez számunkra, mint könyvelő, most derült ki. Ilyen tételek 2013-ban és 2014-ben is keletkeztek a kft. életében, de az elmúlt két év egyikében sem könyveltük ezeket a tételeket. Az a kérdésünk, hogyan tudjuk ezt utólag megtenni, és szükséges-e? Kell-e emiatt önrevíziózni a társasági nyereségadó bevallásokat,valamint az áfabevallásokat, és a beszámolók javítása hogyan történik? Szíves válaszukat előre is nagyon köszönjük.
Épület bontása anyagáron
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. Egy gazdasági társaság elvállalta egy régi, használaton kívüli épület bontását. (A szükséges engedélyek, személyi és tárgyi feltételek adottak.) A bontandó épület tulajdonosával úgy egyezett meg a vállalkozó, hogy a bontott anyag tulajdonjogának átengedésével elvégzik a munkát. (Pénzmozgás nincs.) Az így megszerzett építési anyagot – ami értékesíthető belőle – a későbbiekben tovább kívánják értékesíteni. Kérdésem: hogyan történik a számlázás? Miután kell adózni a bontást végző vállalkozónak? (Mindkét fél gazdasági társaság, a fordított áfa alanya is.) Köszönettel: Lázárné
Harmadik ország
Kérdés
Tisztelt Cím! Következő témakörben szeretném kérni szakmai véleményüket. Egy magyarországi társaság harmadik országbeli vevője az egyik termékértékesítést közösségi országba kérte kiszállítani. A harmadik országbeli vevő továbbértékesítette a vásárolt terméket. Azaz eladó HU (A), vevő harmadik ország (B), szállítási cím másik közösségi ország (C). Kérdésünk: Az eladó HU milyen áfatartalommal állítja ki a számlát? Állíthat e ki adó nélkül? A számlán feltüntetésre került a másik közösségi országbeli "C" vevő közösségi adószáma, valamint a másik közösségi országbeli "C" vevő adóbevallásában mint közösségi beszerzést a magyarországi "A" eladót bevallja, mint közösségi beszerzés után fizetendő adót is. Előre is köszönjük szíves válaszadásukat.
Javítás teljesítési helye
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy magyar rendszámú tehergépkocsi egy magyar cég (X cég) tulajdonában van, amely átalánydíjas szerződést köt egy német céggel a tehergépkocsi javítására. A német cég ennek egy részét részjavításra (például légkondi) kiadja egy másik magyar cégnek (Y cég), ők is kötnek egy átalánydíjas szerződést. Kérdés, hogy mivel az autó tényleges javítása Magyarország területén történik, és magyar rendszámú az autó (ami nem hagyja el az ország területét), a számlázás az átalánydíjas javításról Y magyar cég és a német cég között történhet-e áfa nélkül, mint területi hatályon kivüli szolgáltatás, vagy a 27 százalékos áfa felszámításával lehetséges-e? Köszönettel: Horváth Andrea
Így kell feltüntetni a számlákon a könyvelés módját
Cikk
Hogyan kell a könyvelési programban a kontírkódokat rögzíteni – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Pálinkafőzés és kóstoltatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nemrég alakult cég pálinka látványfőzdét nyitott. Tavaly a vásárolt gyümölcsöt lefőzette, a kész pálinkákat a főzde adóraktárából értékesítette. Év közben anyagköltséget számoltunk el, év végén saját termelésű készletet könyveltünk leltár alapján. Áprilisban megkapta az összes engedélyt, a pálinkákat áthozta a saját telephelyére, ahol a főzde van, innentől ott főz és értékesít is. A kérdésem, hogyan kell könyvelni a pálinkafőzést és -értékesítést? Kóstoltatással is foglalkozik a cég. Elég feltüntetnie a számlán, hogy rendezvényszervezés italfogyasztással? Elszámolhatja-e a pálinka mellé adott vizet anyagköltségként? Előre is köszönöm! Szilvia
Szabadalom értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnénk kérni a következő kérdésben: egy vállalkozás az általa létrehozott szabadalmat értékesíteni kívánja. A szerződéstervezet szerint a szabadalom átruházásának ellenértékeként a vásárló vállalja, hogy 36 hónap időtartam alatt a részére a szabadalomhoz kapcsolódó termékekből származó bruttó árbevétel 4 százalékának megfelelő összegű royaltyt fizet az eladó részére. Az elszámolás negyedévente történik. A szabadalmi díj szerződésben meghatározott összege minimum 1 800 ezer USD, maximum 2 000 ezer USD. Kérdéseink ehhez kapcsolódóan a következők: a szerződés aláírásakor le kell-e számláznia egy összegben (+áfával) az eladónak a szabadalmi díjat? Számlázhat-e a cég az elszámolás alapján, negyedévente? Számlázhat-e esetleg negyedévente előlegszámlákkal és a 36 hónap leteltével állítaná ki a végszámlát? A szabadalom használatához szükséges termékekre a szerződésben meghatározzák a megvásárolandó minimummennyiséget. Beépítheti-e a termékek árába a szabadalmi díjat az eladó, így nem számlázná külön a szabadalmi díjat. Amennyiben a szerződés aláírásakor kellene egyösszegben leszámlázniuk a szabadalmi díjat, abban az esetben a cég a számla áfaösszegét, illetve a később esedékes társasági adót nem tudja megelőlegezni, mivel a partner 3 év alatt fogja neki ezt az összeget kifizetni. Esetleg, ha van olyan megoldás, amely most nem merült fel, nagyon szépen megköszönnénk az ilyen jellegű segítségüket is. Válaszukat előre is köszönjük.
Szerszám közösségi értékesítése
Kérdés
Tisztelt Címzett! Cégünk egy nagyobb értékű (20 ezer euró) szerszámot gyártott a cégcsoport lengyelországi vállalata részére. A szerszámot kiszámlázzuk a lengyel cégnek, azonban nem szállítjuk ki, mert itt a magyarországi gyárban fogunk ezzel termékeket készíteni a lengyel partner számára. Kérdésem, hogy ebben az esetben magyar áfával kell kiszámlázni a szerszámot? Illetve van-e arra törvényes megoldás, hogy ne kelljen a vevőnek bruttó árat fizetni ezért az eszközért? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Angliai számlázás és helyesbítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségi adószámmal rendelkező adóalany árut rendel Angliából. Az angol fél, amely szintén közösségi adószámmal rendelkező adóalany, áfával növelt számlát állít ki a magyar megrendelő részére (forintban), amit a megrendelő kifizet. Ezt követően bekéri a magyar féltől az illetőségigazolást, valamint az angol nyelvre lefordított cégkivonatot, majd kiállítja az adómentes számlát. Kérdés: hogyan kell kezelni az áfabevallásban az első áfás számlát, mivel a két számla kiállítása között több hónap is eltelhet, és az adózó havi áfás? Köszönöm válaszukat!
Helyesbítő számla teljesítési ideje
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Határozott idejű elszámolásnál (bérleti díj) téves ár került alkalmazásra. Negyedéves bevallók vagyunk. A számlát az első negyedévben állítottuk ki, az áfát az első negyedévben vallottuk be. Kérdésünk: a számla helyesbítésének dátuma 2015. június 5., mível határozott idejű az elszámolás, a fizetési határidő megegyezik a teljesítés idejével, így június 15. lesz. Az első negyedéves áfabevallást kell-e önellenőrizni? Köszönettel.
Díjbekérőből számla
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Egyik partnerünknek volt az alábbi kérése: rendezvények szervezésével foglalkozó cég rendezvényről állít ki díjbekérőt euróban (például 500 euróról). Viszont a díjbekérő alapján különféle költségek, forintos bankból történő utalás miatt nem annyi euró érkezik a banszámlára (például 498 euró). Kérdésem az lenne, hogy megengedhető, illetve szabályos-e, ha egy programunk által kiállított díjbekérőből nem ugyanolyan összeggel kiállított számla készül, viszont az elkészült számla hivatkozik a korábban kiállított díjbekérőre? Előre is köszönöm válaszukat! Dimenzió Kft.
Megjelent a júniusi VálaszAdó
Cikk
Nem sok idejük lesz a könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adózási szakembereknek, hogy a bevallási hajrá után pihenjenek; máris itt a nyakukon az újabb jogszabály-módosítás.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
