Tisztelt Szakértő! Társaságunk EU-n kívüli fuvarszolgáltatást végez, ehhez kapcsolódóan még vámkezeléssel kapcsolatos költségeket (vámkezelési díj stb.) is kiszámlázunk. Az EU-n kívüli fuvarhoz kapcsolódó vámkezelési díjat milyen áfakulcssal kell számlázni akkor, ha haszonnal számlázzuk át, és milyennel akkor, ha ugyanazt az összeget számlázzukk át, mint amennyit fizettünk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Annál a vállalkozásnál, amelynek online pénztárgép alkalmazását irja elő a rendelet a tevékenysége alapján, de ezen kötelezettségének számla kiállitásával tesz eleget, a vevő neve helyett "KÉSZPÉNZES VEVŐ" megjelölést alkalmaz, kifogásolható-e ez a NAV részéről? Természetes, hogy a havi adatszolgáltatásban így adnák át. Kérem mielőbbi szíves válaszukat. Tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Magyar adóalany kft.-ből kellene számláznunk szolgáltatást egy brüsszeli székhelyű nonprofit szervezetnek. Ők a belga adószabályok szerint alanyi adómentesek, ezért nem fogadnak el áfás számlát. Viszont nincs semmiféle adószámuk, ezt többször megkérdeztük, mindig megerősítették, hogy a helyi szabályok szerint az alanyi adómentes nonprofit szervezeteknek nincs ilyenjük. Nem hogy uniós, belga sem. Létezik-e az alól a szabály alól kivétel ilyen esetre, hogy ha nem írunk uniós adószámot a számlára, akkor kötelező áfával számlázni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá – esetenként – a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására (logisztika) is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére. A kft. analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes reklámkampányokról, és az azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Kérdésem az, hogy a harmadik fél által végzett gyártási és logisztikai tevékenység alvállalkozói teljesítménynek minősíthető-e? Amennyiben igen, úgy a HIPA-alapból történő levonáshoz megfelelőek-e a szerződések akkor, ha mind a megrendelővel, mind az alvállalkozókkal vállalkozási szerződést köt a kft., és a megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe? Amennyiben ez nem elegendő, mit kell, hogy tartalmazzanak a szerződések? Mit kell szerepeltetni továbbá a megrendelő felé kiállított számlán, azaz például fel kell-e tüntetni, és hogyan az alvállalkozói teljesítményeket? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére, továbbá a szerződésben a kampány díja három tételben (médiadíj, gyártási költség, logisztikai költség) van meghatározva. Kérdésem az, hogy a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e? A társaság analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes megrendelt reklámkampányokról és azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Amennyiben a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül, a HIPA alapból történő levonáshoz megfelelő-e a szerződés azzal, hogy az szerepel benne, a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe, illetve megfelelő-e a számla, amelyen feltüntetésre kerül, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz", és médiadíj mellett külön sorban szerepel a "gyártási költség", és külön sorban a "logisztikai költség". Amennyiben ez így nem megfelelő, mi lenne a helyes, elfogadható eljárás, megoldás? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég külföldről/vidékről érkező munkavállalóknak szállást biztosít, intézi a szükséges iratok beszerzését, és ezen díjakat a megrendelője felé tovább számlázza. Annak a kérdésnek az eldöntésében szeretném a segítségét kérni, hogy ez esetben járulékos költségről vagy közvetített szolgáltatásról van szó (áfa szempontjából lényeges)? Amennyiben a megrendelővel például a szállásdíjak tekintetében külön megállapodást köt a társaság, úgy közvetített szolgáltatás lesz-e (27 százalékos áfakulccsal számlázandó), vagy ez mindenképpen a főszolgáltatás mellékszolgáltatása lesz (és fordított áfával adózik)? Továbbá szeretném megtudni, van-e jelentősége, hogy a társaság egy számlán számlázza a főszolgáltatást, másik számlán például a szállásdíjat, vagy ennek nincs jelentősége. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk állásfoglalását kérni. Adott egy magyar adózás alá bejelentkezett, magyar adószámmal rendelkező osztrák cég, valamint egy magyarországi cég szintén magyar adószámmal. A magyar cég fuvarozást számlázna az osztrák cégnek.A fuvarozás egy Magyarországon végzett munkához kapcsolódik.Néhány esetben csak belföldön fuvaroznak, az országhatár átlépése nélkül. A kérdésünk az, hogy helyesen számláz-e a magyar cég az osztrák cég felé, ha a számláit áfa felszámításával állítja ki? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk állásfoglalát kérni. Adott egy osztrák cég, mely magyarországi adószámmal rendelkezik, valamint egy magyar cég. A magyar cég fuvarozást számlázott az osztrák cégnek. A számlán feltüntetésre került az osztrák cég magyar adószáma, a fuvarozás Magyarországon végzett munkához (építkezés) kapcsolódik, néhány esetben a felrakodási és a lerakodási pont is magyarországi volt, ezért a számla áfát tartalmaz. A számlát az osztrák cég befogadta, és ki is egyenlítette. A kérdés az, hogy az osztrák cég levonásba helyezhette-e a számlán felszámított áfát magyarországi áfaelszámolásai során?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó a következő kiadott számlájával átlépi a 6 millió forintos alanyi adómentes keretet. A 6 millió forint feletti részt 40% adó terheli. A 40%-os adó kiszámításakor figyelembe vehető a családi adókedvezmény? Másik kérdésem, hogy a vállalkozó már áfakörösként osztrák cégnek számlázna tervező tevékenységet, közösségi adószámmal rendelkezik. Kell-e, és ha igen, milyen esetben áfát fizetnie? Lesz olyan, amikor ténylegesen Magyarországon végzi a tevékenységét, de olyan is, amikor egy-két hétre Ausztriába kell utaznia, és ott ellátni a tervezési feladatot. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésekor a fővállalkozó 5 százalékos áfa felszámításával állítja ki a számlát a megrendelő felé. Kérdés, hogy a kivitelezésben részt vevő építési alvállalkozók a számlájukban 27 százalékos áfát számíthatnak fel a fővállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Cégünk csoportos áfát választott egyik leányvállalatával. 08. 01-én kiszámlázott ezen leányvállalatának bérleti díjat 08. 01-08.31-i időszakra. Időközben viszont megszűnt az áfacsoport: a 08. 26-án kapott NAV-levél szerint 08. 11-én jogerőre emelkedett a csoportmegszűnés. Kérdésem, hogy kell-e ebben az esetben az augusztusi bérleti díjról szóló számlát módosítanom, úgy hogy 08.11.-08.31-ig terjedő időszakra áfásan állítom ki a bérleti díjról a számlát, kell-e helyesbítenem? Ha igen, mi a módosító számla teljesítési dátuma? Köszönettel: Kiss Mónika
Tisztelt Szakértő! A könyvelt cég telephelyén működik egy nyilvános érmés telefonfülke, ahonnan meghatározott percdíjak mellett lehet telefonálni (pénzérme bedobásával). A Magyar Telekom a cég nevére állítja ki a számlát a havi díjról és a regisztrált forgalomról. Kérdés1: a cég oldalán ez telefonköltségnek minősül-e (és adóköteles-e a 20%-a) vagy közvetített szolgáltatásnak, esetleg bérleti díjnak számít? Kérdés2: a készülékben lévő bevétel kiürítése kapcsán milyen bizonylatolási és áfakötelezettsége keletkezik a cégnek? Kell-e erről, és ha igen, akkor kinek a részére kiállítani számlát? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Utazási irodánál a teljesítés dátumának időpontja, amikor az utas visszatér az útról. Például a számla kelte 04.15., a teljesítés dátuma: 08.15., ekkor jön vissza az útról az utas, és ez a dátum szerepel a számlán is. Áfabevallásban a teljesítés időpontjaként a visszatérés dátuma szerinti időszakot kell szerepeltetni? Ha tévedésből a számla kelte szerint lett a fizetendő áfa beállítva a bevallásba – bár előbb lett így befizetve az áfa –, fontos az önrevíziót elkészíteni? Kérem szíves válaszát. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fordított adózás alá tartozó, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég és áfaalany partnere között havonta kerül elszámolásra az adott időszakra vonatkozó teljesítés. A számla kiállítása hibásan történt, hiányzik a vevő adószáma, és az áfateljesítési időpont nem az áfatörvény 58. §-a szerinti. A javítás úgy történne, hogy az eredeti, hibás számlát sztornózza a kölcsönző cég, és helyette új számlát állít ki. Az áfatörvény 58. §-a szerint teljesítés esetében az új számlát milyen dátumokkal kell kiállítani? Az eredeti adatok: számviteli teljesítés: 2016. április; áfateljesítés: 2016.04.30.; számla kelte: 2016.05.06., fizetési határidő: 2016.05.20. A segítséget előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Cégünk sör nagykereskedelemmel foglalkozik. Saját márkás terméket is forgalmazunk. Egy áruszállító cégnek odaadtuk a "jogot" arra, hogy ő szállíthatja ki egyedül a vevőknek a termékeinket. Ezért az áruszállító cég fizet nekünk használati díjat. Kérdésem az lenne, hogy mi szerepeljen a számla megnevezésében, illetve milyen vtsz számot alkalmazzunk? Jó lehet-e az a megoldás, hogy a megnevezésbe ezt írjuk: saját márkás termék használati díja? Válaszukat előre is köszönjük!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték