2938 találat a(z) számlázás cimkére
Telekértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatásukat kérni az alábbi helyzet adójogi megítélésében. Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó (főtevékenysége: lakóingatlan és földterület forgalmazása) építési telket kíván értékesíteni 6 millió forint feletti vételár ellenében. A vevő normál áfastátuszú cég. Kérem szíves tájékoztatásukat az alábbi kérdésekben: – Ebben az esetben eljárhat az egyéni vállalkozó alanyi mentesként, vagy mindenképpen áfásan kell értékesítenie a telket? – Ezzel az értékesítéssel az adózó elveszíti-e az alanyi mentes státuszát? – Egyenes vagy fordított áfával kell számláznia a telket? Milyen jogszabályi rendelkezés alapján? Munkájukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Jancsó Katalin
Időszakos elszámolású számlák javítása
Kérdés
Reklámtábla bérbeadásával foglalkozó ABC Kft. 2016. 06. 07-ei dátummal számlázza le a 2016. 06. 05 – 2016. 08. 05. időszakra a bérleti díjat. A fizetési határidő a szerződés szerint lett feltüntetve, ami 2016. 06. 20., sajnos ezzel azonosan lett feltüntetve a teljesítés időpontja, helytelenül. 2016. 07. 12-én a szolgáltatás igénybe vevője észrevételt tett a számla miatt, mivel a számla teljesítésének időpontjának helyesen 2016. 06. 07-nek kellett volna lennie. Nem fogadta el a számlát helyettesítő bizonylatot, amit a szolgáltató szövegszerkesztővel állított elő, saját számozással látott el, és szigorú számadás alá vont. Módosító számlát bocsátott ki a szolgáltató 2016. 07. 12-ei számlakeltezéssel, a fizetési határidő 2016. 06. 20-a lett, a teljesítés időpontja pedig 2016. 06. 07. A számlában szereplő sorokban pedig az előző számla tétele lemínuszolva, a következő sorban pedig plusz előjellel szerepel, így a számla végösszege nulla lesz. Helyes-e ez így? Egy másik számla esetében az ABC Kft. 2016. 06. 02-ai dátummal számlázza le a 2016. július havi időszakra szóló bérleti díjat. A fizetési határidő a szerződés szerint lett feltüntetve, ami 2016. 06. 30., sajnos ezzel azonosan lett feltüntetve a teljesítés időpontja, helytelenül. 2016. 07. 12-én a „vevő” észrevételt tett a számla miatt, mivel a számla teljesítési időpontjának helyesen 2016. 06. 02-nak kellett volna lennie. A „vevő” nem fogadta el a számlát helyettesítő bizonylatot, amit a szolgáltató szövegszer..szövegszerkesztővel állított elő, saját számozással látott el, és szigorú számadás alá vont. Módosító számlát bocsátott ki a szolgáltató 2016. 07. 12-ei számla keltével, melynek fizetési határideje 2016. 06. 30-a lett, a teljesítés időpontja pedig 2016. 06. 02. A számlában szereplő sorokban pedig az előző számla tételét lemínuszolva, a következő sorban pedig plusz előjellel szerepeltetik, így a számla végösszege nulla lesz. Helyes-e ez így?
Személygépkocsi eladása
Kérdés
Áfakörös kft. eladja a cégben lévő személygépkocsiját. A személygépkocsit 2008-ban autókereskedésből vásárolta, a számlán az áfaérték fel volt tüntetve. 2008-ban a kft. alanyi adómentes volt, 2013-ban, az értékhatár átlépése miatt áfás lett. Helyesen jár el az adózó, ha most áfamentesen állítja ki az értékesítésről a számlát? Ugyancsak értékesíti a 2009-ben beszerzett személygépkocsiját egy háziorvosi kft., amely tárgyi mentes tevékenységet végez. A személygépkocsit autókereskedésből vásárolta, a számlán az áfaérték fel volt tüntetve. Helyesen jár el az adózó, ha az értékesítésről a számlát áfamentesen állítja ki?
Különbözeti áfás számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy használtgépjármű-kereskedéssel foglalkozó kft. (áfakörbe tartozó) EU-s tagállamból, magánszemélytől megvásárol egy személygépkocsit, Magyarországon pedig továbbértékesíti egy másik magyar cégnek, akkor a számlában kell-e 27 százalékos áfát feltüntetni, vagy nulla áfatartalommal állítom ki a számlát, csak rá kell írnom, hogy "különbözeti áfa szerinti adózás"?
Harmadik országbeli szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás autómentést végez Magyarországon, a lerobbant autósok között szerb és svájci is van. Helyesen járt el, hogy áfamentesen állította ki a számlát, és a bevallás 91. sorában szerepeltette a tételt? Üdvözlettel.
Vitorlás hajó bérbeadása és személy szállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfa szempontjából, ha egy vitorlás hajót bérbe adunk, ami a Földközi-tengerről indulva a világ bármely pontjára mehet, tehát uniós területről unión kívüli területre, beszállhatnak unión kívülről unión kívüli útra, vagy az is lehetséges, hogy valaki unión kívül száll be, és unión belül száll ki. Hogyan kell kiállítanunk a számlát magyar, uniós, illetve külföldi állampolgárnak vagy cégnek? S mi van, ha ez már személyszállítás kategória, mert mi adjuk hozzá a hajóskapitányt? S ilyenkor a hajó beszerzésének áfája levonható-e? Ismerjük a 90 százalékos hasznosításos szabályt, de mi van akkor, ha az év 365 napjának 90 százalékában se bérbe, se személyszállításra nem tudjuk a hajót hasznosítani? Vagy ilyen esetben a tényleges hasznosítás 90 százaléka számít? (Ergo mi van, ha csak 3 hétre tudjuk kiadni a hajót, viszont ezen kívül nem használja senki, áll a kikötőben?)
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Kiskereskedelmi partnereink között van olyan, aki a termékek egy részét úgy kívánja megvásárolni, hogy magánszemély nevére szóló számla kiállítását kéri. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ezek a személyek nem léteznek, és az adatok (név, lakcím) hamisak, csak azt a célt szolgálják, hogy a kedvezménnyel megvásárolt árut a kiskereskedő úgy értékesíthesse, hogy nem kell az értékesítésről számlát kiállítania. A kiállításkor követ-e el szabálytalanságot a nagykereskedő, ha bebizonyosodik, hogy a partnere folyamatosan hamis adatokat szolgáltat a számla kiállításához? Kötelessége-e a nagykereskedőnek a vevő kilétéről megbizonyosodnia akkor, amikor nagykereskedelmi áron értékesíti a termékét? Kérném válaszuk során figyelembe venni azt a tényt is, hogy a NAV felé a számlaadásról a jövőben rendszeres jelentést kell kiállítania majd cégünknek, mivel a tevékenységi kör alapján jövőben pénztárgéphasználatra kötelezett lesz, de a pénztárgéphasználat helyett rendszeres jelentést fog küldeni a NAV felé. Köszönettel, Varga József
Méltányosság számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alkatrészt vásárolt egy mezőgazdasági géphez, melyről átutalásos számlát kapott. Majd kapott egy másik számlát "méltányosság" megnevezéssel, és ugyanazokkal az adatokkal, csak mínuszos előjelekkel. Így nem követelnek rajtunk semmit. Mit csinálok a mínuszos számla áfájával? Az eredeti teljesítésre könyvelem vagy a számla keltére? Hogyan kontírozzam a fenti eseményt? Köszönöm!
Áfa bírósági ítélet alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem a véleményüket az alábbi adózási kérdésben, mivel eddig az interneten ezzel kapcsolatban semmi megfoghatót nem találtam. Ügyvédi Iroda részére bíróság ítélet alapján ügyvédi munkadíjat ítél meg, mely munkadíj áfaköteles. Az ítélet ennek megfelelő. Az ügyvédi iroda képviselője a nyertes felperes képviselője volt, az alperes köteles az ügyvédi iroda költségeit megfizetni. Az ítélet fizetendő áfát tartalmaz, melyet az ügyvédi irodának be kell vallani, és meg kell fizetni. Természetesen az ügyvédi iroda és a megbízó felperesek között született megállapodás, de a díjat nem a megbízó fizeti az ügyvédi irodának, hanem az ítélet szerinti pervesztes alperes. Kérdésem az, hogy kell-e az ügyvédi irodának számlát kiállítania? Mi a számla teljesítési időpontja? Ha nem kell számlát kiállítani, akkor szintén az lenne a kérdésem, hogy a könyvelés milyen teljesítési dátummal köteles az áfabevallásba beállítani a fizetendő áfát – a bírósági tárgyalás napjával. – az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, – a pénzügyi teljesítéskor, – egyéb más időpontban? Várom a válaszukat.
Autómentés uniós számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás gépjárműmentéssel foglalkozik, szerződést kötött biztosító céggel, amely szerint ők fizetik a mentés költségeit. Van olyan számla, amelyet áfamentesen állítottak ki, mivel a biztosító közösségen belül telepedett le. Helyesen jártunk el, hogy akkor is áfamentes számlát állítunk ki, amikor a szállítás Magyarországon belül történik? A számlán ilyen esetben fel kell tüntetni a fordított adózás kifejezést? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég bérel egy lakást adószámos magánszemélytől. A havi bérleti díj 120 ezer forint. A bérbeadó 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte, és a számlán feltüntette, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Kérdések: A számla fizetendő végösszegét 120 ezer forintban állapította meg, pedig feltüntetésre került a számlán, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Ilyenkor nem az adóelőleggel csökkentett összeg lesz a számla végösszege, hiszen az adóelőleget a cég, mint kifizető fizeti meg? – Véleményünk szerint, mivel évi 1 millió forint felett a szja és eho is levonásra kell, hogy kerüljön az összegből, így mi vonni szerettük volna azt is, azonban a bérbeadó határozottan elzárkózik ettől. Ha lenyilatkoztatom ehóra, és ott azt nyilatkozza, hogy a bérbeadásból származó jövedelme nem haladja meg az évi 1 millió forintot, akkor így megteheti a cég, hogy nem von ehót? Ha mégis kellene, akkor az eho összegét is levonhatjuk a bérleti díj összegéből? – A bérletidíj-számlán felül, ugyanazon napra kiállít egy másik számlát is a bérbeadó, amelyen havi 15 ezer forintot jelöl meg rezsiköltség címén. Ebben az esetben nem a tételes költségelszámolást kellene alkalmaznia? Ez a 15 ezer forint is beleszámít az évi 1 millió forintos adózási összeghatárba? Szabályos-e összességében a fenti eljárás? Mit kellene módosítani? Köszönöm!
Kata megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több kérdésben szeretnék segítséget kapni: Katás egyéni vállalkozó év közben eléri a 6 millió forintot. A NAV-hoz kell bejelentenie valamit? Visszamenőlegesen van valami teendője? Az év hátralévő részében választhat evát, ha igen, azt hogyan kell bejelentenie? Áfával növelten mikortól kell számláznia, és az áfabevallást milyen gyakorisággal kell beadnia? A 6 millió forintba beleszámít az a bevétel, amelynek fizikai teljesítése 2015. december hóban, de a kiegyenlítése csak 2016. januárban történt meg? Válaszát előre is köszönöm!
Kötelező-e pénztárgéppel nyugtát adni
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállakozásunk pizzaszeletek árusításával foglalkozott, nyugtaadási kötelezettségünknek pénztárgéppel tettünk eleget. A forgalom csökkenése miatt, megszüntettük a pizzaszeletek árusítását, és a NAV felé bejelentettük, hogy a pénztárgépünket szüneteltetjük. Most lehetőségünk nyílt arra, hogy havi egyszeri alkalommal, nagyobb tételben pizzát értékesítsünk egyik vevőnknek. Mi megvennénk, majd változatlan formában, továbbértékesítenénk a pizzákat. Kérdésem: újra használatba kell-e vennünk a pénztárgépet, a havi egy tételt be kell-e ütnünk, vagy elég, ha csak számlát állítunk ki az értékesítésről? Kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e ez az értékesítés? Köszönöm válaszát.
Támogatás miatti áfaarányosítás
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő kft. feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság ingyenesen juttatja el a város háztartásaiba. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik. Ezek ingyenes ügyletnek minősülnek véleményem szerint. Az Önkormányzat támogatás nyújt a kft részére. Emellett hirdetésből, film készítésből származik még bevétele a kft.-nek (Nem csak az önkormányzat részére,bárki által elérhetően, áfás számlát állítanak ki róla). Az ingyenes ügylet miatt jól gondolom-e, hogy a beszerzési számlák áfatartalmát arányosítani szükséges? Konkrét mutatónk nincs, ami alapján az ingyenesség aránya kimutatható lenne,ezért jól gondolom,hogy az áfatörvény 5. számú mellékletét kell alkalmazni? Ebben az esetben az áfabevallásban az önkormányzattól kapott támogatást kell szerepeltetni? Melyik soron? Köszönöm!
Képviselői jutalék számlázása – kérdés kiegészítése
Kérdés
Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
