2913 találat a(z) számlázás cimkére
Egyszerűsített készpénzfizetési számla
Kérdés
Tevékenységünk (parkoló üzemeltetés) alapján nem vagyunk online pénztárgép használatára kötelezettek. Ha valaki áfás számlát kér, azt számlázó programmal állítjuk ki. (A számlázó természetesen be van jelentve a NAV-hoz.) A számlázó program nyugta adására nem alkalmas, viszont meggyorsítaná a munkánkat, ha nyugta helyett a magánszemélynek is tudnánk úgy számlát kiállítani, hogy vevőnek csak azt írnánk be, hogy "magánszemély", az összes többi azonosító adat üres maradna. Ebben az esetben a számla nyugtaként működne, hiszen a magánszemély nem akarja költségként leírni az ellnértékét, cégünk azonosító adatai viszont szerepelnének a számlán. A kifizetett összeg és a kiadott számla sorszáma bekerül a számlázó program adatbázisába. Ezzel eleget tennék bizonylatadási kötelezettségünknek. Kérdésünk az lenne, hogy helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát.
Katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó – számlázás USA-ba
Kérdés
Katás, alanyi áfamentes egyéni vállalkozó az USA-ba nyomdai előkészítési szolgáltatást nyújt, egy USA-beli adószámos cégnek. Áfa területi hatályon kívüli számlát kell kiállítania? Ilyenkor neki erről milyen időszakonként kell áfabevallást adnia, és azt a áfabevallás részletező adatainál a 91., az áfatörvény területi hatályán kívül teljesített szolgáltatások adó nélkül számított ellenértéke sorban kell szerepeltetni? A vállalkozónak ehhez nem kell ugye kiváltania EU-adószámot?
Áfateljesítés megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. §-a alkalmazásával kapcsolatos, 2016/24. adózási kérdés értelmezésében kérem állásfoglalását. Az adózási kérdés szerint „… az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely mindkét – az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében foglalt, a teljesítés időpontjára vonatkozó – különös szabály alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így amennyiben ezen információ a bizonylatolás időpontjában nem áll rendelkezésre, az ügyletről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként [a különös szabályok alkalmazhatóságát érintő jogszabályi feltétel(ek) teljesülésére vonatkozó ismeret hiányában] kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe. Egy konkrét szerződésben a fizetési feltételek meghatározása a következő. A bérbe adó elkészíti a számlát, és a bérlőnek minden tárgyhónap 5-éig elküldi. A számla kiegyenlítése utalással történik. A számla ellenértékét a számla kézhezvételétől számított 8 banki napon belül köteles kiegyenlíteni a bérlő. E szerződésben meghatározott fizetési határidő alkalmazása esetében az áfateljesítés időpontját az 58. § (1) bekezdése szerint, vagy az 58. § (1a) bekezdése szerint állapítom meg? (A számla postai úton érkezik.) Előre is köszönöm a segítséget.
Számla kisadózótól – milyen kockázattal járhat?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szakmai véleményét szeretném kérni a következő ügyben. Van két kisadózó, akik rendszeresen jutalékot számláznak a cégünknek. Van-e annak valamilyen adó- vagy egyéb kockázata, hogy ők csak nekünk számláznak, és viszonylag nagy összegben? Az egyik kisadózó rendelkezik rendes munkaviszonnyal, a másik nem. Ha van ilyen kockázat, milyen lépésekkel lehet azt csökkenteni? Köszönettel.
Így kell számlázni, ha grátisz is ad – az áfát is mondjuk
Cikk
Cégünk ásványvízgyártással foglalkozik. Ha mondjuk eladok 100 palack vizet, és 10 darabot grátiszba adok, mi a helyes mód számlázás során? Nulla forinttal tüntetem fel a számlán? Vagy esetleg mínusz összeggel? Illetve adózás szempontjából mi a teendőm? Olvasónk kérdéseire Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Kedvezmény, árengedmény vagy ajándék?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cégünk ásványvíz kereskedésével foglalkozik. A megjelölt termékekből a vevők részére a megvásárolt termék mellé grátisként szoktunk adni plusz terméket. Tehát, ha vásárol 10 zsugor ásványvizet, adunk mellé plusz 1 zsugort. A kérdésem a következő: Hogyan kell ezt a számlán feltüntetni? Árengedmény, kedvezmény, vagy grátis címen? Milyen összeggel szerepeljen ez a számlán? Lehet-e 0 forint az értéke? Áfafizetés tekintetében helyesen járunk-e el, ha 0 forint az összeg, mert nem kérünk érte ellenértéket? Nem kell-e az áfát megfizetnünk az átadott termékek után, amiért ellenértéket nem kaptunk?
Kapcsolt vállalkozások és a kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni. Egy építészeti tervezéssel foglalkozó kft. generáltervezőként vállal munkákat. Minden szakági tervező és építész tervező és rajzoló alvállalkozóként működik közre a tervezési és tervfeldolgozási folyamatokban. Két bt. és egy egyéni vállalkozó is ezen strukturális folyamat részeként működik. A kft.-ben ebben az esetben tervezői munkavégzés nem történik, csak a szakági tervezők összefogását és az ügyvezetői feladatokat látja el „T” személy. A kft. és az alvállalkozók közötti viszonyok az alábbiak: Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban „T” és „A” személyek. Kisadózó bt. tulajdonosai 50-50 százalékban „T”, aki a beltag, és „E” kültag, aki "T" felesége. „E” személy kisadózó egyéni vállalkozó is. Másik bt-ben munkavállaló „A” személy, ahol a tulajdonosok: „A” személy szülei 50-50 százalékban. A bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. által elvállalt generáltervezői feladat egyes részterveit készítik. Kérdések: 1.) A kapcsolt viszonyok miatt számlázhatnak-e a bt.-k és az egyéni vállalkozó a kft. irányába? 2.) Bármilyen összegű számlát kiállíthatnak-e a vállalkozások a kft. felé, ha vállalják a 6 millió forint feletti összeg utáni 40 százalékos adót? 3.) A munkaviszonytól való elhatárolás vizsgálatánál – függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott feltételek közül három is fennáll, tehát a vélelem megdőltnek látszik – nem jelent-e problémát a kapcsoltsági viszony? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan 5 százalékos áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásomban újépítésű ingatlant vásároltam 2015. szeptemberben. A szerződés szerint 2015. december 31-ig az ingatlan árának a 80 százalékát 27 százalékos áfa mellett megfizettem. Az eladó az ingatlan árának 2016. évre fennmaradó 20 százalékát a kérésére a NAV-tól kapott állásfoglalás 2. pontja szerint szeretné a számláját kiállítani. Az állásfoglalás az alábbi linken olvasható: file:///D:/Users/dutka/Downloads/lakas_ertekesites_5_szazalek_afa_VEGLEGES%20(1).pdf Helyesen történne a számla kiállítása, ha az adásvételi szerződés az alábbiakat tartalmazza: „a vevő megvásárolja a kölcsönösen kialkudott mindösszesen bruttó X Ft összegű vételárat, amely tartalmazza a jelenleg 27 %-os mértékű áfaösszeget”? Álláspontom szerint az 1. pontban leírtak alkalmazandók, mivel én annak tudatában kötöttem meg az eladóval a szerződést, hogy tudtam, mennyi az áfa értéke, így nettó értékkel tudtam számolni. Abban az esetben, ha a 2. pont érvényesülne, úgy valós kár ér, mint vállalkozót, mivel a nettó értékem növekszik. Megtisztelő válaszát megköszönve: Bodnár Béla
Étkeztetés kiszámlázása óvodánál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány által működtetett magánóvoda (gazdálkodási forma: egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) eddig nem számlázott étkeztetést, mert azt az étkeztetést biztosító vállalkozó számlázta a szülők részére. Mostantól a vállalkozó az óvodának számlázna, és az óvodának kellene továbbszámlázni, bizonylatolni a szülők felé a befizetett díjat. Az óvoda 1-es adószámmal rendelkezik a tevékenység tárgyi mentessége miatt. Milyen bizonylatot kellene kiállítani az óvodának a szülők felé? Áfa szempontjából hogyan kellene kezelni ezt a dolgot? Gazdasági tevékenységet jelent-e ez az óvodának (eddig csak egyéb bevétele volt), árbevétel keletkezik-e?
Üzletviteli tanácsadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunkat megbízták egy támogatás iránti kérelem kidolgozásával, illetve benyújtásával. Mindezt egy fix összegért, és az elnyert összeg bizonyos százalékáért vállalnánk. Hogyan kell helyesen számlázni a fix összegű díjat, illetve a sikerdíjat? Vállalkozásunk áfakörbe tartozik, így áfát is kell felszámítanunk mindkét esetben? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Gyűjtőszámla – áfa elszámolása és megfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz segítségért. Társaságunk szénértékesítéssel foglalkozik, és 7 napos elszámolásban van egy másik társasággal. Tudomásom szerint ebben az esetben minden egyes ügyletnek az adott időszakban fel kell tüntetni a számlán a teljesítési napját, az adója alapját és az adóját. A teljesítés időpont tudomásom szerint az elszámolással érintett időszak utolsó napja. Például: időszak 04. 27-05. 04., két teljesítés volt, 04. 27-én és 05.02-án. Kérdésem: ilyenkor az áfát mindkét tétel esetében egy összegben 05. 04-ével a május havi bevallásban kell megfizetni 06. 20-ig, vagy áfa szempontjából szét kell, hogy bontsuk a számlát, és a 04. 27-ei teljesítés áfáját már az április havi áfában meg kell fizetnünk, és a partner már ebben a hónapban visszaigényelheti ennek áfatartalmát? Másik kérdésem: tudtommal gyűjtőszámla csak akkor állítható ki, ha az adott időszakban több jogalapot képező ügylet is megvalósul. Abban az esetben, ha az adott időszakban csak egy ügylet jön létre, és – a példánál maradva – 04. 27-én történik meg a szállítás, és az időszak vége megint csak 05. 04-e lenne, akkor a teljesítési dátum 04. 27., mert ilyenkor általános szabályok szerint az ügylet megvalósulásakor van a teljesítés, vagy 05. 04. lesz a teljesítés időpontja? Segítségét előre is köszönöm szépen. Tisztelettel.
Dropshipping: amerikai megbízó, magyar bizományos
Kérdés
Tisztelt Szakértő Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok pólóra való nyomtatását és a pólók kiszállítását egy amerikai cég intézné, Amerikából. A számlát a vevőnek én állítanám ki a kft.-m nevében, az amerikai cég pedig kiszámlázná nekem a költségeit. Nem EU-s vásárlóknak számlázhatok áfamentesen? Mivel az értékesítés során a pólók nem érintenék Magyarország területét, az ilyen ügylet a magyar áfatörvény területi hatályán kívülinek számítana. Viszont az áfatörvény szerint nem EU-s országba a termékértékesítés akkor áfamentes, ha a vámhatóság igazolja a termék EU-ból való kilépését. Hogyan tudnám bizonyítani a NAV-nak, hogy nem végzek exportot, hogy a pólók nem az EU-ból származnak, és nem vagyok áfacsaló? EU-s vásárló esetén 27 százalékos áfával kellene számláznom? Ha igen, akkor szerencsétlen kétszer fizetne adót, mert ki kellene fizetnie a termék EU-ba való beléptetése során megállapított áfát is! Lehetséges volna valamilyen módon áfamentesen számlázni EU-s magánszemélyeknek is? Úgy tudom, termékértékesítés esetében, ha a terméket kiszállítják, akkor a teljesítés helye a küldemény feladásának a helye – esetemben az az USA. A számlakibocsátás pedig a teljesítési hely államának vonatkozó szabályai alapján történik. Ez hogyan érintene engem, mint magyar adóalanyt? Válaszait előre is köszönöm!
Grátisz
Kérdés
Cégünk ásványvízgyártással foglalkozik. A következő lenne a kérdésem: abba az esetben, ha mondjuk eladok 100 palack vizet, és 10 daraboot grátiszba adok, mi a helyes mód számlázás során? Nulla forinttal tüntetem fel a számlán? Vagy esetleg mínusz összeggel? Illetve adózás szempontjából mi a teendőm? Köszönöm.
Szolgáltatásnyújtás külföldi cég részére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy magyar cég tulajdonát képező terméken a magyarországi telephelyén szolgáltatást végzett, a szolgáltatás elvégzése után a terméket kiszállíttatta külföldre, mert a vevő egy külföldi cég, a termék nem lett a tulajdonunk, mi csak a szolgáltatást végeztük, a szolgáltatást a külföldi partnernek kell kiszámláznunk. Ebben az esetben a magyar jogszabály szerinti 27 százalékos áfát kell alkalmaznunk? Köszönettel.
Háromszögügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi EU-adószámmal rendelkező társaság (A) terméket értékesít harmadik országbeli (svájci) vevőjének (B). A svájci vevő osztrák adószámmal rendelkezik. A svájci vevő a termékeket Németországba (C) szállítatja fuvarozó céggel. A fuvart a svájci cég szervezi. A magyarországi eladó cég a svájci cég közösségi adószámát a számla alsó részében szerepelteti, nem a fejrovatban feltüntetett vevőazonosító adatok között. A svájci cég ausztriai adóbevallásában közösségi beszerzésként jelenti ezen tételeket. Kérdés: társaságunk (A) helyesen jár-e el akkor, amikor ezeket a számlákat EU-áfásan állítja ki svájci (B) vevője nevére és címére?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
