2938 találat a(z) számlázás cimkére
Pénzforgalmi áfa túllépése
Kérdés
Egy vállalkozás az áfatörvény XIII/A fejezete alapján 2014-től pénzforgalmi elszámolást választott. Sajnos csak 2016-ban, későn vette észre, hogy a törvényben meghatározott 125 millió forintos árbevételi küszöböt 2015-ben átlépte. Kérdésem az, hogyan kell a módosításokat végrehajtani, illetve a 16T201T Adatmódosító nyomtatványt kitölteni? A túllépést követően a vállalkozás az általános szabályok szerint adózik, de a túllépés hónap közben következett be. Helyesen járok el, ha abban a hónapban, amikor a túllépés történt, az addig a napig kiállított számlákat pénzforgalmi elszámolás szerint kezelem, az utána kiállítottakat pedig az általános szabályok szerint? Befogadott számlák tekintetében a levonási jogot – a még ki nem fizetett számlákkal együtt – gyakorolom. Minden áfaidőszakra önrevíziót kell beadni, van ahol fizetendő, van ahol visszaigénylő pozíció keletkezik. Az önreviziós potlékot hogyan számoljuk? Vevőpartnereinknek kötelesek vagyunk új számlát kiállítani (náluk ez levonható áfa volt)? Válaszukat előre is köszönöm.
Számla kiállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi tevékenységet végez. Sajnos gyakran előfordul minőségi kifogás, mely esetlegesen árat és mennyiséget is befolyásolhat. Megfelelő megoldás lenne-e, ha csak szállítólevéllel venné át a cég az árut? Ebben az esetben hány nap áll rendelkezésre a termék kiszámlázására, minek kell lennie a teljesítési időpontnak? Fel kell-e tüntetni a szállítási napokat? Köszönöm: JT
Kimenő számla cím nélkül javítása
Kérdés
Egy másfél hónapja indult cég kimenő számláin nem szerepelnek a vevőcímek, mert regisztráláskor nem kérte el. (A számlázóprogramot átvágták egy kötőjel beírásával.) A probléma szempontjából sajnos már most közel 500 kimenő számlája van. A kérdés, hogy hogyan javíthatóak ezek a számlák, ugyanis visszamenőleg nem igazán van mód a címek bekérésére. Illetve lekönyvelhetőek-e cím nélkül a számlák. Mivel fizetendő áfa, mindenképp valahogy le kell könyvelni. És milyen büntetésre számíthatunk, ha cím nélkül könyveljük le?
Áfamentes számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy ha áfamentes tevékenységről állítunk ki számlát, kötelező-e jogszabályi hivatkozást feltüntetni, illetve milyen bármely más, de egyértelmű utalás fogadható el arra, hogy a szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól, elég az a kifejezés, hogy "áfamentes"? Válaszát előre is köszönöm!
Moss rendszer
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak közösségi adószámot kiváltania? Ha kell, akkor az EU-n belüli magánszemélyeknek áfásan kell-e a számlát kiállítani? Az adott ország áfájának megfelelően? És ha így kell kiállítani, akkor a Moss rendszerben – úgy tudom – kell bevallást adni is erről? Várom válaszát.
Belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalmának forintösszege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalma a bevallásban milyen árfolyamon számítódik és kerül be az áfaanalitikába. A számlakibocsátó terméket értékesít belföldi adóalany partnerének. A díjbekérőn alapuló pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan előlegszámlát állít ki 27 százalékos áfával (a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam határozza meg a számla forintösszegét). Végszámlát a tényleges szállítás napján bocsát ki, aminek árfolyama a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam. Eddigiekben eszerint kerültek bevallásra az értékesítések, viszont felmerült az is, hogy a végszámla áfatartalmát ugyanúgy a pénzügyi teljesítéskori árfolyam határozza meg, és nem a szállítás napi. Kérem szíves segítségét e kérdés megválaszolásában. Előre is köszönöm!
Katás vállalkozó euróban számláz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi példára kérném, hogy fejtse ki álláspontját, illetve, hogy Ön melyik verziót alkalmazná! Egyéni vállalkozó (katás) számláz közösségi adóalany felé szolgáltatásnyújtást, havi elszámolással, 500 euró/hónap, áfa hatályon kívüli tételként. A számla dátuma: 08. 02., a teljesítés napja = fizetési határidő (08. 10.), az elszámolási időszak 2016. július. Számla kiegyenlítése 2016. 08. 04-én megtörtént a vállalkozó devizabetét-számlájára. Árfolyamok (MNB-árfolyamra be van jelentkezve a vállalkozó) 2016. 08. 02: 311,74 2016. 08. 04: 311,03 Kérdésem, hogy Ön egyetért-e azzal az állásponttal, hogy az áfa és közösségi összesítő bevallásban a 08. 02-ei számlán lévő összeget a kiállítási dátum szerinti árfolyammal (311,74 Ft/€) számoljuk át, a katabevallásban pedig a 08. 04-ei kiegyenlítési napon érvényes MNB-árfolyammal (311,03 Ft/€)? Nem okoz-e problémát, hogy a kiegyenlítés napján kisebb az MNB-árfolyam, mint amikor kiállította a számlát (azaz kisebb bevétel lesz bevallva, mint a számla összege)? B) esetben, ha forintbetétszámlára kapja a vállalkozó az utalást, a bank átváltja az összeget, és jóváír forintösszeget (például 151 356 forintot). Ilyenkor a katában a 151 356 forint lesz a bevallásban szereplő összeg? C) esetben, ha nem tételes iparűzési adóra van bejelentkezve a vállalkozó, és a kiegyenlítés napján nagyobb az árfolyam, mint a kiállítás napján, az itt keletkező árfolyamkülönbözet az iparűzési adó alapját képezi-e (értékesítés árbevételeként) vagy más bevételként kell kezelni? Köszönöm válaszát!
Autókereskedő cég
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autókereskedéssel foglalkozó kft. EU-n belülről (de nem egy országból) szeretne autókat beszerezni, szintén kereskedő cégektől, de a magyar cég nem hozná be az országba az autókat, hanem azokat másik EU-s országban adná el, jellemzően magánszemélyeknek. Az autóért a magyar cég dolgozója megy el, és szállítja el abba az országba, ahol az értékesítés történik. A kérdésem az lenne, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor hogyan történik a számlázása, illetve áfaelszámolása?
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Szeptember 1-jétől a gépjárműjavítással foglalkozó cégnek kötelező a pénztárgéphasználat. A cég a magánszemély nevére állítja ki a számlát, amit valamelyik biztosító utal. A számla második oldalán van készpénzes számla az avulas, önrész és áfabefizetésről, amit az ügyfél fizet. Direkt alkatrész- vagy egyéb értékesítés nincs. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi lenne a megoldás, hogy ne kelljen a NAV-nak jelenteni a számlaforgalmat? Ebben az esetben is kötelező a pénztárgép? Ha nem alkalmazza, akkor számíthat bírságra? Kérem a tanácsát. Köszönöm: Burián Tamásné
Személyszállítás személyautóval
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy személyautó, amellyel taxiszolgáltatást végzünk. A szolgáltatást végző cég áfaalany, és rendelkezik közösségi adószámmal is. Szerződést kötnénk egy céggel, amely szerint az alkalmazottait kellene szállítani külföldre és vissza szerződéssel (taxióra jelen esetben nem kerül bekapcsolásra és a taxitábla levételre kerülne, mivel a megállapodás fix összegű). Az útvonal Budapest- München-Budapest. Háromnapot venne igénybe az ott tartózkodással együtt. Kérdésem: hogyan kell a számlát kiállítani az elvégzett szolgáltatásról? Külön kell-e belföldi és külföldi szakaszt bontani, és milyen áfakulccsal? Hogyan számolható el a külföldi üzemanyag- és a külföldi autópályadíj?
Személygépkocsi-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választott adózó, aki főként (tárgyi) mentes tevékenységet folytat, értékesíti a személygépkocsiját. A személygépkocsit magánszemélytől vásárolta korábban. Értékesítéskor a számlában a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel? Kell-e neki havi áfabevallást beadnia az adott ügyletről? Amennyiben igen, az adott havi (tárgyi) mentes bevételeit is szerepeltetnie kell-e a bevallásában? Köszönöm válaszát!
Időszakos elszámolású ügylet számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Segítséget szeretnék kérni, az alábbi ügyben. Cégünk takarítással foglalkozik, és havi elszámolásban állapodott meg a megrendelővel. Tavaly a számlát mindig a hónap utolsó napján állítottuk ki, és a 30 napos fizetési határidő dátumával egyezett meg a teljesítés dátuma. Idéntől az egyik megrendelőnk nem fogadja be a számlát, ha a számla kelte az elszámolási időszak utolsó napja, mert azt mondja, hogy ez esetben a teljesítés dátuma is ez a nap kell, hogy legyen. Ezért neki mindig az elszámolási időszakot követő nap, tehát augusztus 1-jén, ma fogjuk kiszámlázni a júliusi takarítást, mert, ha a számla kelte július 31. lenne, akkor a teljesítés dátuma is július 31. Nem értjük, hogy ezt ő miért mondja, kértük, hogy írja le a jogszabályt, de nem tette. Emiatt átáltunk az összes megrendelőnél erre, de többen jelezték, hogy nekik a saját elszámolásuknál könnyebb volt beazonosítani, hogy tudták a számla kelte, ami ugye a hónap utolsó napja volt, megmutatja, hogy melyik időszakra szólt a takarítás. Én a törvényben azt látom, hogy főszabály szerint a teljesítés dátuma az elszámolással érintett időszak utolsó napja, de ha a fizetés esedékessége az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő napra esik, akkor továbbra is a fizetési határidővel esik egybe a teljesítés dátuma, figyelve idéntől a 60.napos korlátra, de ez a változás minket nem érintett, mert maximum 30 napos fizetési határidőnk van. Köszönettel: Krcsik Eszter
Áfás vagy nem áfás logisztikai szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég külföldi, EU-s országbeli partnere részére logisztikai szolgáltatást végez Magyarországon. A számlát, mivel a partner székhelye külföldön van (közösségi adóalany), áfamentesen állítja ki. Helyesen teszi? Másik kérdésem, hogy ha a logisztikai tevékenység bérraktározást is magában foglal, a számlát áfamentesen kell kiállítani, vagy meg kell osztani a logisztikai rész (áfamentes) és a bérraktározás (áfás) tevékenységek szerint? Tisztelettel: Lászlók Éva
Szerződés, számlázás II.
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a tájékoztatást. A céggel ma ismét beszéltem, mert hívtak. Közöltem, hogy továbbra is szeretném hallani a hangfelvételt. Közölték, hogy az nincs, de tavaly a telefonos megegyezés után postán kiküldték a szerződést. Én nem kaptam semmilyen levelet ettől a cégtől. Közölték, hogy nem ajánlva és nem is tértivevényesen adták fel, mert az nem kötelező, mivel nem számlát tartalmaz a levél. A bizonyításnál nekem kell bizonyítani, hogy nem kaptam meg a levelet és nem nekik, hogy azt elküldték, és innentől kezdve nem a kedvezményes árat követelik rajtam, hanem a teljes vételárat plusz a kinnlevőségkezelő költségét, mert átadják neki a számlát behajtásra, mivel a szerződés lejárta előtt 15 nappal nem mondtam fel a szerződést. De hogy mondtam volna fel, ha nem tudtam róla.?... De mivel nem fogadom el a kedvezményes árat, ezért a teljes árat hajtják be rajtam. Ez tényleg így van, és akkor most készüljek behajtásra? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Kovács Éva
Személygépkocsi-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. magánszemélytől vásárolt személygépkocsit 2008-ban, cégautóadót fizet. 2016-ban értékesíti a gépkocsit. Az áfatörvény 87. § c) pont alapján áfamentesen számlázhatja? Köszönöm előre válaszát!