Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Tisztelt Szakértő! Használt papír begyűjtésével foglalkozó vállalkozás iskoláktól szeretné begyűjteni a gyerekek által bevitt papírt. A begyűjtött papír értékét az iskolánál hagyná. Ezt hogyan teheti meg? Az iskola a vállalkozás felé nem tud leszámlázni. Ha nulla értékben veszi meg az iskolától a papírt a vállalkozó, és az ellenértékét támogatásként fizeti meg az iskolának, akkor áfafizetési kötelezettség keletkezik a vállalkozásnál. Jól gondolom, hogy ez a megoldás? A gyerekektől, illetve a szülőktől való egyenkénti megvétel kivitelezhetetlen. Várom válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. húszmillió forint nettó értékben vett egyéb megnevezésű ingatlant. Az ingatlan használt, több mint két éves, a számlakibocsátó áfás számlát adott ki, amit a vevő ki is fizetett. Visszaigényelhető-e ennek a számlának az áfája? Segítségét köszönöm: Ildi
Tisztelt Szakértő! Egyesület (szövetség) a tagszervezeteknek számlát állít ki az éves első közgyűlésen a tárgyévi tagdíjról (tárgyi mentes, de a szövetség egyébként alanyi adómentes). Teljesítésként a közgyűlés (és egyben a kiállítás) napját írja rá a számlára az egyesület. A kérdés, hogy ez így jó-e? Ha nem, akkor milyen teljesítési dátumot kell, lehet ráírni a számlára? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint a kötelező szabályzatok az alábbiak: számviteli politika, számlarend, bizonylati rend, pénzkezelési, leltározási, selejtezési és értékelési szabályzat. A kérdésem, hogy ez valóban így van-e, illetve hogy az egyéni vállalkozókra és a civil szervezetekre is ezek a szabályzatok vonatkoznak-e? Köszönöm a segítséget!
Az egyesület kulturális és harcművészet elsajátítására alakult meg. Amikor a fiatalok a tevékenység elsajátítására jelentkeznek az egyesület alapító tagjainál, az minek minősül: alaptevékenység végzésének? Erre az egyesület beszedi a pénzt, mivel ezen gyakorlatok bérelt helyiségekben történnek. A beszedett pénzt ki kell számlázni, vagy az alaptevékenység bevétele, és mint támogatást bevételezni kell a pénztárba? Nem vállalkozási bevétel? Ha nem vállalkozási bevétel, hanem alaptevékenység (a gyakorló fiatalok támogatása), akkor az nem képez társaságiadó-alapot. Kérjük válaszukat, hogyan járjon el az egyesület.
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelünk, egy kereskedelmi társaság (kft.) az USA-ból és az EU-ból rendel árut, amelyet közvetlenül a vevőjéhez fuvaroztat (amely szintén egy magyar kft.). A magyar kereskedő helyesen jár-e el, ha mindent áfával számláz a belföldi vevőjének, függetlenül attól, honnan szállítják a beszerzett árut a magyar vevőhöz? Mi úgy gondoljuk, hogy a kereskedelmi kft. importál, illetve az EU-ból szerez be, amely egy-egy önálló ügylet, csakúgy, mint az értékesítései a belföldi vevőnek, amelyeket csak áfásan teljesíthet. A számlázás is így történik: a kereskedelmi kft.-nek a külföldi (USA- és EU-beli) szállítók számláznak (itt a szállítási cím pedig a kereskedelmi kft. vevője), illetve a kereskedelmi kft. számláz a belföldi vevőjének, árréssel növelt értékben. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
A nem pénzben juttatott bölcsődei szolgáltatás, családi napközi ellátás adómentességét szabályozó előírások értelmezésekor az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy ha minden fél megpróbálja betartani a vonatkozó jogszabályokat, azaz a szolgáltatást nyújtó annak a nevére állítja ki a számláját, aki a szolgáltatását megrendelte, a munkáltató viszont szeretné munkavállalóját ezen juttatásban részesíteni, akkor semmiképpen nem tudnak megfelelni az adómentesség feltételeinek.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás továbbértékesítési céllal vásárolt nagy értékű építőipari készletet. A készlet beszerzéséhez 50 százalék előleget kapott a vevőjétől 2016. májusban, amelyről a végszámlát a készlet leszállításakor, 2016. októberben, októberi keltezésű és teljesítésű dátummal állította ki. Az árut szállító részére 2016. májusban és 2016. szeptemberben 50-50% előleget fizetett, amely előlegekről a szállító a végszámláját – többszöri felszólítás után – 2017. januári keltezési és teljesítési dátummal állította ki. 2016. december 31-én tehát 2016. évi árbevétele elszámolva, azonban ehhez tartozó árubeszerzési számlával nem rendelkezik. Mi a helyes eljárás a szállító által 2016-ban nem számlázott gazdasági esemény kimutatására a 2016. évi beszámoló összeállításakor annak érdekében, hogy a vállalkozás mind a számviteli, mind a társasági- és iparűzésiadó-törvény tekintetében helyesen járjon el? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint "A" vállalkozás területéről "B" vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és "A" vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint "B" vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét "A" vállalkozásnak számláznia kell "B" vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót "B" vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet "A", és miként "B" vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már? (Az előbbinél árbevétel, az utóbbinál elábé.)
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a felek nem állapodtak meg időszakos elszámolásban, de például egy héten belül három különböző dátumú szállítólevéllel vásároltak árut, amit az eladó az utolsó szállítólevél dátuma után a legkorábbi dátumú szállítólevéllel elszállított áru dátumához képest 15. napon belül leszámláz, helyesen jár-e el?
Szlovák cég részére társaságunk gépjármű-szervizelést végezne Magyarországon. Mindkét fél rendelkezik EU-s adószámmal. A szlovák cégnyilvántartás adatai szerint a cég szlovák székhellyel rendelkezik, de az ügyvezető magyarországi állandó lakhelyű. Mivel lehet igazoltatnunk ebben az esetben, hogy a székhely, ahol a központi ügyvezetés helye van, nem Magyarország, illetve milyen nyilatkozatokra, egyéb igazolásokra van szükség ahhoz, hogy az anyagköltséget és a munkadíjat áfa nélkül számlázzuk közösségi szolgáltatásnyújtásként? (A vevő az áfa fizetésére köteles személy, vagy az ügyvezető személye miatt belföldi szolgáltatásként kell kezelnünk?) Köszönöm: Mikro
Cégünk bérmunkában gyermekruhákat varr osztrák partnerünknek. A kész ruhákat cégünk által bérelt tehergépjárművel szállítjuk ki Ausztriába. A megrendelő más magyarországi varrodákkal is dolgozik a többi varroda által elkészített ruhákat is mi szállítjuk ki a megrendelő kérésére. Kérdésem, hogy az osztrák megrendelő felé milyen számlát kell kiállítanunk. (A gépkocsi vezetője cégünk alkalmazottja.) Köszönettel K. Gabriella
A NAV online riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli úgynevezett belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől? Programtechnikai okok miatt a tárgyieszközmodulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyi eszköz értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: 1.) Kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: a vevő és a szállító is a cég. A könyvelés során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. 2.) A számlázó modulból kiállítjuk a számlát a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal jelentődnek a belső számlák adatai is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték