2822 találat a(z) számlázás cimkére
Gépkocsi káresemény utáni javítási költségeinek áfalevonása
Kérdés
A cég tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény következtében jelentős kárt szenvedett, az autó értékének a 60 százalékát meghaladó összegű a szerviz számlája. A kérdésem két részből áll, az első: a számlán alkatrészköltség és szerelési díj is szerepel, az áfatartalom milyen részben vonható le, ha levonható? A második kérdésem inkább számviteli: a kapott számlát, a káreseményt, valamint a biztosító kártérítését hogyan kell könyvelni, hogy minden a helyére kerüljön? Az autó a nyilvántartásban maradványértéken szerepel, a káresemény utáni értéket nem meghaladó nyilvántartási összeggel. Válaszát előre is köszönöm.
Anyagbeszerzés az ebay-ról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem segítségét. Hiánycikket kellett vállalkozásom számára az ebay-en keresztül megvenni. Kaptam róla számlát (német nyelvűt), feltüntették rajta az árat, az értéket és hogy mennyi áfát (MwST) tartalmaz. Kérdésem, hogy az áfát levonásba helyezhetem-e (nincs forintban meghatározva), vagy csak kiadásként számolhatom el a számla összegét? Segítségét köszönve: Bartosné
Nemzetközi személyszállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozóként személyszállítással foglalkozom. Az árbevétel egy része nemzetközi személyszállításból származik. A szolgáltatás nagy része külföldi magánszemély, illetve magyar cég alkalmazottainak szállítása. Kérdésem az lenne, hogy a számlán meg kell-e bontani az országhatáron belüli és kívüli kilométerekett? A számla teljes összege áfamentes, vagy a magyar útvonalra eső áfát meg kell fizetni? Kell-e osztrák adószámot kérni, ha a szállítás egy része Ausztriában történik? Köszönöm a választ!
Egyéni vállalkozó által befogadott számla kötelező adattartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kezdő egyéni vállalkozó a címben foglalt kérdéssel kapcsolatban szeretne pontos felvilágosítást kapni, mert különböző könyvelőktől más-más információt kapott. Mi kell, hogy kötelezően szerepeljen az egyéni vállalkozó által befogadott számlán a számla vevője felé? Ki kell-e kötelezően tenni az egyéni vállalkozó neve után az E. V. jelölést, azon a számlán amit befogad? Az egyéni vállalkozó gyakran van külföldön (EU-n belül), és ilyenkor hotelban száll meg. A hotelszámla áfatartalmát utólag vissza kívánja igényelni. A hotelek alapértelmezetten kiállítják a számlát keresztnév, vezetéknév, cím formában. Elégséges-e ez, vagy ragaszkodni kell a "vezetéknév, keresztnév, E. V., cím" formátumhoz? Kötelező-e feltüntetni a számlán az egyéni vállalkozó közösségi adószámát, vagy bármilyen más azonosítót, ahhoz, hogy az áfa-visszaigénylése megtörténhessen? Mivel a számla vevő részének kitöltésénél, a hotel dolgozóinak általában szűkös hely áll rendelkezésükre, nincs lehetőség annak kiírására hogy például "adószám:", hanem esetleges sorrendben írják be a kért adatokat, van-e jelentősége a sorrendnek és a tagolásnak, vagy elégséges, hogy minden adat valamilyen sorrendben a számlára kerül? Válaszát köszönöm!
Előleg visszafizetése részletekben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2012. évben technológiai eszközök eladására előleget kaptunk, amiről a banki jóváírás napjával áfát is tartalmazó előlegszámlát állítottunk ki. Időközben a szerződésben foglaltakat a partner nem teljesítette, így peres ügy lett belőle. 2014. évben a kapott előleg nettó (áfamentes) összegét ügyvédi letétbe helyeztük. 2016. február hónapban a felek peren kívüli megegyezés mellett döntöttek, és megállapodtak az előleg visszautalásában, viszont vitatták annak áfavonzatát, szerintük ilyen esetben áfamentes az előleg visszafizetése. Véleményünk szerint nem, ezért az ügyvéd által részükre utalt – felénk banki utalás igazolásával – „nettó” összeget úgy tekintettük, mint amely a fizetendő áfa arányos összegét is tartalmazza, vagyis résztörlesztésnek fogjuk fel. Ennek alapján állítottunk ki az átutalt összegről mínuszos előlegszámlát a banki utalás napjával (teljesítés dátuma, számlakiállítás és fizetés dátuma azonos.) A különbözet részünkről még nem került utalásra. Partnerünk álláspontja szerint helytelen a számla, mert csak úgy tudják befogadni, ha a teljes összeg visszautalása megtörtént. Tekintettel arra, hogy 2016. február hónapban bankszámlájukra a letéti összeg megérkezett, véleményünk szerint helyesen jártunk el az áfát is tartalmazó mínuszos számla kiállításával, majd a különbözet átutalásának napjával szintén kiállítjuk az áfát is tartalmazó mínuszos számlát. Várom megtisztelő válaszukat, hogy eljárásunk megfelel-e a törvényi előírásoknak.
Tehergépkocsi eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tulajdonában van egy 3,5 tonna össztömeg alatti kis tehergépjármű, melyet eladásra bocsátottunk. A vevő magánszemély lenne. Ebben az esetben a számlát hogyan kell kiállítani? (A tehergépjárművet egyébként Németországban vásároltuk nettó értéken.) Válaszát köszönöm! Üdvözlettel: Norbert
Cégautó-értékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbiakban kérem a segítségüket. Nyílt végű lízingszerződésünk lejárt. A részletekben az áfát visszaigényeltük. A maradványértéken cégünk vásárolja meg a gépkocsit, melyet azonnal értékesítünk. Kérdésem, hogy cégünknek az eladáskor áfásan kell számláznia? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel Nánai Györgyné
Nem számlázott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban a kérdésben szeretném segítségét kérni, hogy amennyiben partnerünk az általa végzett szolgáltatásról nem állít ki felénk számlát, milyen teendőnk van a könyvelésben? Partnerünkkel bérhízlalási szerződést kötöttünk 2015. évre, és többszöri telefonos felszólítás, illetve írásos figyelmeztetés ellenére sem hajlandó számlát kiállítani a szolgáltatásról. A bérhízlalás alapja az induló és a 2015. 12. 31-ei súly közötti különbség, viszont az év végi súlyról nem áll rendelkezésünkre adat. Milyen számviteli, esetleg adózási teendőnk lenne fenti esetben? Segítségét előre is megköszönve. Tímea
Alanyi adómentes vállalkozás és a fordított adózás
Kérdés
Alanyi adómentes egyéni vállalkozó hatósági engedélyköteles munkát végez. A számlát egy normál adózású kft. (2-es adószámú, normál áfakörös) részére, mint fővállalkozó felé állítja ki. Helyesen jár el az 1-es, alanyi adómentes adózó, ha a számláján feltünteti a 142. §-ra (FAD-ra) hivatkozást, és mentesen állítja ki a számlát?
Forgalomtól függő bónusz természetben
Kérdés
Vállalkozásunk egy 3 millió forintot elérő vásárlónknak forgalomtól függő bónuszt ad. A feltételeket már év elején tisztáztuk, a bónusz csak a nagyságrend elérése után, év végi elszámolás keretében jár. Termékben adunk bónuszt, amit leszámlázunk. Miután pénzügyi rendezést a kibocsátott számla nem igényel, ezért helyesbítő számlával, nulla egységár alkalmazásával nullára helyesbítjük a korábban kibocsátott számlát, aminek így a végösszege már nulla lesz. Helyesen járunk el? Az áfatörvény nem sérül? Miután a bónuszként átadott termék beszerzéskori áfája részünkről levonásra került.
Elismert költség és számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Magyar cég szerződést köt egy EU-s céggel, miszerint az EU-s cég termékeit népszerűsíti EU-n belül és kívül is. Felveszi a kapcsolatot a kiszemelt cégekkel, lefolytatja a tárgyalást, amennyiben sikerül szerződést kötni (az EU-s cég nevében, mivel a magyar cég csak közvetítői szerepet tölt be), jutalékot kap az EU-s cégtől, ezt a jutalékot számlázza ki. Első kérdés: az közösségi szolgáltatásnak minősül, és nettó módon történik a számlázás? Második kérdés: hogyan tudja a magyar cég hitelesen dokumentálni a kiutazások, szállás...stb. költségeit? Hogyan bizonyítja, hogy például Dubaiban tárgyalt, és nem nyaralt? Válaszukat előre is köszönöm.
Háromszögügylet
Kérdés
"A" belföldi adóalany árut értékesít szlovák székhelyű kapcsolt vállalkozása, "B" részére, aki továbbértékesíti az árut változatlan formában Ausztriába egy osztrák adóalany, "C" felé. Az áru csak egyszer mozog, Magyarországról közvetlenül Ausztriába kerül, tehát "A"-ból "C"-be. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet háromszögügyletnek minősül? 2.) Hol lesz a teljesítés helye abban az esetben, ha – a fuvart "A" viseli – ha a fuvart "B" viseli? 3.) Ha a teljesítés helye esetleg külföld, akkor ez azt jelenti, hogy az adott társaságnak be kell jelentkeznie az adott országban, és az ottani áfakulccsal kell kiállítania a számlát, vagy közösségi termékértékesítésnek minősül, és a magyar áfa hatályán kívüli számlát kell kibocsátani?
Láncügylet
Kérdés
"A" belföldi adóalany árut értékesít szlovák székhelyű kapcsolt vállalkozása "B" részére, aki továbbértékesíti az árut változatlan formában Ausztriába egy osztrák magánszemély, "C" felé. Az áru csak egyszer mozog, Magyarországról közvetlenül Ausztriába kerül, tehát "A"-ból "C"-be. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet láncügyletnek minősül az áfatörvény 26-27. §-ai alapján? 2.) Hol lesz a teljesítés helye abban az esetben, ha – a fuvart "A" bonyolítja, – ha a fuvart "B" viseli, és főszabályként, azaz vevőként fuvaroz? 3.) Ha a teljesítés helye esetleg külföld, akkor ez azt jelenti, hogy az adott társaságnak be kell jelentkeznie az adott országban, és az ottani áfakulccsal kell kiállítania a számlát, vagy közösségi termékértékesítésnek minősül, és a magyar áfa hatályán kívüli számlát kell kibocsátani? Köszönettel.
Online értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó saját honlapján ad online tanácsokat a hozzá bejelentkezetteknek. Az értékesítés menete: 1. "Vevő" (szinte kivétel nélkül fantázia néven, a téma intimitása miatt) regisztrál a honlapon. 2. Regisztráció után elküldi a szolgáltatás árát (pár ezer forint) a megadott számlára. 3. Megkapja a tanácsot, az ügyletnek vége. Kérdéseim: ismereteim szerint internetes értékesítésnél kötelező számlát kiállítani. A vevő valós neve és címe nélkül ez hogyan oldható meg? Állíthatok-e ki elektronikus számlát, vagy csak a vevő előzetes hozzájárulásával? Köszönettel: CSCS
Különbözeti áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autókereskedés új és használt gépjárművek értékesítésével foglalkozik. A használt járművek tekintetében bejelentkezett a különbözeti áfára. Mikor nem adóalanytól vásárol, akkor egyértelmű a helyzet, vételi jeggyel vesszük meg az autót, és amikor eladjuk, különbözet szerint adózunk. De van olyan is, amikor másik autókereskedéstől vesszük meg a gépkocsit, amely áfásan számlázott nekünk, feltételezem, hogy azért, mert olyan autót ad el, amit előtte az adóköteles tevékenységéhez használt. Ilyenkor, ha ezt az autót értékesítjük, akkor nekünk is áfásan kell számlázni, és a beszerzés számlája alapján levonhatjuk az adót? Vagy le sem vonhatom az áfát, hiába szerepel a számlán, és ugyanúgy különbözet szerint számlázom, ahogy a nem adóalanyoknál, vagy ahol nem számítottak fel adót? Várom válaszukat! Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
