2938 találat a(z) számlázás cimkére
Egyéni vállalkozó: számlázás alanyi adómentesként, költségelszámolás
Cikk
Ha az egyéni vállalkozó csak a gépjármű üzembentartója, és nem a tulajdonosa, akkor az szja-törvényben megfogalmazottak szerint elszámolhatóak-e a költségek (például az 500 kilométeres átalányelszámolás) esetében? Alanyi adómentes egyéni vállalkozóként, közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén, ha a partner angliai vállalkozó, és nem kötelezett közösségi adószám kiváltására (állítólag ez náluk értékhatárhoz kötött), milyen áfakulccsal számlázzam a fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtást? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor, okleveles adószakértőnk válaszolt.
100 százalék előleg, egy bizonylat II.
Kérdés
Tisztelt szakértő! Kérem, hogy a kérdésre teljeskörűen legyen szíves válaszolni. Nem az volt a kérdés, hogy kell-e előlegszámlát kibocsátani előlegfizetés esetén, hanem, hogy végszámlát kell-e kibocsátani, ha az előleg 100 százalék volt. Köszönettel, Szilvásy Hanna 100 százalék előleg, egy bizonylat Tisztelt Adózóna! Amennyiben az előleg a fizetendő összeg 100 százaléka, kell-e külön előlegszámlát, majd a teljesítéskor végszámlát is kiállítani, vagy elegendő csak előlegszámlát kiállítani, ha a vevő nem kéri külön a végszámlát? Mi a helyzet akkor, ha a fizetendő összeg meghaladja a 900 ezer forintot? Köszönettel, Szilvásy Hanna
Törölt adószámú adóalany ingatlanértékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaságoknál elég gyakori a törölt adószám. Sajnos a NAV a felszámolási eljárás időszakára sem állítja vissza az adószámot, mert a felszámoló nem tudja teljesíteni (iratanyag hiány) az esetlegesen elmaradt beszámoló leadását, vagy hiányzó bevallásokat. A felszámolónak a csődtörvényben előírt kötelezettsége, hogy az adós társaság vagyonát értékesítse. Törölt adószám esetén hogyan állítja ki a számlát a felszámoló? (Legtöbb esetben az ingatlanok értékesítése adómentes, de előfordul sok esetben a fordított adós értékesítés is.) Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szalai Lajosné
Állategészségügyi szolgáltatás külföldi, nem adóalany részére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi gazdasági társaság kutyákkal kereskedik. A kutyákat magyarországi tenyésztőktől vásárolja, és jellemzően külföldi (harmadik országbeli) magánszemélyek részére értékesíti. Az értékesítéssel egyidejűleg a társaság leszámlázza a kutyák orvosi költségeit (oltás stb., amit előzőleg maga finanszírozott). Kérdésem, hogy ezek a továbbszámlázott szolgáltatások a haramdik országbeli (és EU-s) magánszemélyek irányában belföldi áfával számlázandók, vagy osztják a termékértékesítés sorsát, és 0 százalékos áfás tételek lesznek? Válaszát előre is köszönöm. Kérem, hogy mind a harmadik ország, mind az EU vonatkozásában adja meg a választ. Köszönöm előre is!
Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység
Kérdés
Egy kft., amely kiskereskedelmi boltot üzemeltet, nagykereskedelmi tevékenységgel is fog ezentúl foglalkozni. A bolt és a nagykereskedés két teljesen különböző helyen van, és két külön számlázóprogrammal fog működni. De értelemszerűen a nagykereskedésként beszerzett készletből szeretne „eladni” a kft. által működtett boltjának is, nemcsak idegen boltoknak. Hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban? Hogyan kell számlázni, kell-e számlázni? Vagy elég-e a szállítólevél kiállítása az árumozgás bizonylatolásához vagy milyen belső bizonylatot kell kiállítani? „X” Kft. „X” Kft.-nek nem állíthat ki számlát. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Kupon a számlában
Kérdés
Webáruház meghirdetne az oldalán 2000 forint értékben kupont, amelyet bizonyos napon történt vásárláskor lehet érvényesíteni. A számlában a termék, a futárszolgálat díja is terhelésre kerül. A számlában hogyan tudom érvényesíteni a kupon értékét? 1. A számla végösszegét csökkenthetem ezzel az összeggel, érint-e ebben az esetben áfát? A számlázó program a kupont csak a számla végösszegéből tudja érvényesíteni. 2. A termék árát ezzel az összeggel csökkentem, amit engedményként tudok feltüntetni a termék értékében, és a fuvarozás díja teljes összegben szerepel a számlán. Melyik változat a helyes, vagy mi a helyes megoldás áfa szempontjából ebben az esetben?
Hivatkozások a számlán közösségen belüli ügylet esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségen belüli termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás számlázásához kapcsolódóan szeretném a segítségét kérni. Miként kell számlázni az alábbi két esetet (helyes-e az elgondolásunk)? 1.) Közösségen belüli termékértékesítés adóalanyok között, belföldről külföldre szállítják a terméket, a közösségi adószám érvényes... Az értékesítés adómentes. Milyen hivatkozás kell, hogy a számlán szerepeljen? "Adómentes közösségen belüli termékértékesítés az áfatörvény 89. § (1) bekezdés alapján"? Fordított adózásra az áfatörvény 169. paragrafusa alapján utalni kell-e? "Fordított adózás, adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett." 2.) Ugyanez a kérdés szolgáltatásnyújtás esetében két adóalany között (nem speciális eset 37. paragrafus (1)). Áfatörvény területi hatályán kívüli, tehát adómentesség helyett erre kell utalni? "Áfatörvény területi hatályán kívüli, az áfatörvény 37. § (1) bekezdés szerint"? A legfontosabb kérdésem, hogy ilyenkor fordított adózásra kell-e utalni? Amennyiben nem adóalanyoknak számlázunk, hanem például magánszemélyeknek magyar áfával (adóregisztráció nélkül), akkor utalni kell-e az áfatörvényre terméknél (távértékesítés) és szolgáltatásnyújtás esetében? Köszönöm!
Katás számláz külföldi magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes katásként szeretnék külföldi magánszemélynek e-számlát kiállítani. A külföldi lehet EU-n belüli és kívüli is. Fel kell számolni az áfát a külföldi magánszemélynek? Ha nem, akkor mit kell az áfakulcshoz írni 27% helyett? Illetve mik a kötelező plusz megjelenítendő adatok egy magyar magánszemélynek kiállított e-számlához képest?
PTGSZLAB adatlap kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfeleim között van egy olyan bt., melynek fő tevékenysége frissítő masszázs szolgáltatása. Nincs állandó helyisége, ahol ezt a tevékenységet végzi, mert a masszőrök házhoz járnak. A szolgáltatásukat igénybe vevők általában magánszemélyek, akiknek jelentős része más, távolabbi településeken lakik, mint ahol a társaság székhelye van. A szolgáltatás utáni fizetés készpénzben történik, melyről minden esetben számlát állít ki a masszőr. A bt. szeretné a szeptember 30-ától kötelező onlinepénztárgép-használatot kizárólag számla kiállítással kiváltani. Ezt a PTGSZLAB adatlapon jelentené be. Kérdésem az adatlap helyes kitöltésére vonatkozik. A fentiekben leírt sajátosságok ismeretében milyen címet kell beírni a pénzátvételi helyhez? Általánosan a székhelyet? Tisztelettel: B. Julianna
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lenne egy szlovák tulajdonban lévő magyar cég. Az anyavállalat több országban is működik, termékértékesítéssel foglalkozik. Van egy központi rendszere, minden országban ebből a központi rendszerből kerül kiállításra a számla. Mivel ez a rendszer nem felel meg a 23/2014. NGM rendeletben foglaltaknak, muszáj lenne magyar szoftverrel is kiállítani a számlát. Követnek-e el azzal szabálytalanságot, ha a saját rendszerükből kiállított számlát küldik el a vevőik felé, vagy mindenképpen a magyar törvényeknek megfelelő szoftverrel kiállított számlát kell a vevők felé továbbítani, esetleg a kettőt együtt? Válaszát előre is köszönöm.
Mezőgazdasági vadkár
Kérdés
2016. év tavaszán jelentős mértékű vadkárt szenvedett a kft. A független kárszakértő kárbecslését a vadásztársaság elfogadta. Az önkormányzat jegyzője határozatban közölte az egyességet, melyben a vadásztársaság közli, hogy elismeri és megfizeti a kárt. A határozat jogerős. Kérdésem: a kft.-nek kell-e számlát kiállítania, és annak van-e áfavonzata?
Garanciális visszatartás, számlakibocsátás hiba elismerésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2012-2013. években megrendelőjének fordított adózás alá tartozó építési-szerelési munkát végzett. A számlák garanciális visszatartásainak pénzügyi rendezése érdekében a számlavezető bankunktól bankgaranciát kértünk. A garancia lejárta előtt megrendelőnk minőségi kifogással élt, és lehívta a jó teljesítési garancia egy részét, amiről vállalkozásunk minőségi kifogásra hivatkozva 2013. évi teljesítésű, fordított adózású "negatív" számlát állított ki. Ezt a számlát megrendelőnk nem fogadta el, mert véleménye szerint 2016. évi teljesítésűnek kellene lennie, és nem lehet fordított adózású. Valóban helytelenül jártunk el e számla kiállításakor? Milyen más lehetőség lenne még a lehívott összeg rendezésére? Köszönettel: Szilasné
Közösségen belül végzett bérmunka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák társaság Magyarországra szállít faanyagot bérmunka elvégzése céljából, amelyen egy magyar cég ragasztási munkát végez, azt követően pedig továbbszállítják az anyagot egy másik magyar társaságnak, amely elvégzi a felületkezelési munkálatokat, majd kiszállítja a kész parkettát a szlovák megbízó részére. Kérdésem az, hogy a ragasztást végző cég számlázhatja-e az elvégzett munkát áfamentesen a szlovák megbízónak, vagy áfás számlát kell-e kiállítania, mivel közvetlenül nem tőle kerül vissza Szlovákiába a megmunkált anyag? Ha áfamentes lesz a számla, akkor milyen igazolásokat kell beszerezni a számlázás dokumentálásához? Válaszát köszönöm: Simonné
Bevétel könyvelése peren kívüli egyezség esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2010-ben szerződésünk volt egy céggel, amely egy ideig a számlákat rendben befogadta és fizette. Egy idő után azonban kifogásolta a teljesítést, és megtagadta a számlák kiegyenlítését. Az ügy bírósági útra terelődött. Most, hogy valószínűleg pervesztesek lennének, peren kívüli egyezséget javasoltak. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a helyzet a bizonylatolással? Gondolok itt az eredeti vevőszámlák sztornózására, új számlák kiállítására, teljesítési időpontokra, illetve a számlák könyvelésére (áfa bevallásának/befizetésének esedékessége, árbevételként és vevőkkel szembeni követelésként való kimutatás). Köszönöm szépen!
Iparűzési adó: így kell meghatározni a közvetített szolgáltatások értékét
Cikk
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
