Tisztelt Szakértő! Ügyfelem könyvkereskedéssel foglalkozik, és apró játékokat – kicsi labda, mini kirakó, kulcstartó... – csomagolna gyermekkönyvekhez. Kérdésem: milyen áfakulccsal számlázza ki az értékesítést? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: B. Gabi
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy egyszerű számolással vezesse le, hogy a társasház hogyan számláz, ha magánszemély részére ad bérbe, és hogyan akkor, ha a bérlő egy kifizetőnek minősülő társaság (például kft.). Ha a ház állít ki számlát a magánszemély részére rezsivel növelt értéken, akkor a rezsivel növelt bérleti díj után fizeti meg a 15 százalék szja-t? A cég felé kiállított számlán feltüntetheti az szja-t? Ha nem, akkor hogy áll össze a bruttó számla és egy szja-val csökkentett kiegyenlítés? Ehhez kérek szépen egy kis magyarázatot, inkább számolással, mint törvénnyel alátámasztva, hogy mindenki megértse. Ha önkormányzat részére ad bérbe a társasház, akkor az adómentes bevételnek számít? Köszönettel: Zsóka
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségüket kérni. Magyar áfás, katás vállalkozót megbízott egy magyar kft., hogy Németországban végezze el egy ottani ingatlan villanyszerelési munkáit. A számlát a magyar kft.-nek kellene kiállítania? Sima áfás számlát kell kiállítani? Kell, hogy legyen uniós adószáma? Vagy kell a magyar cégnek német adószám, és akkor – mint unión belüli szolgáltatás – áfamentes? Köszönjük szépen a segítséget!
Van-e olyan megoldás, amellyel egy nyugdíjas, 50 százalékban kft.-tulajdonos ügyvezető a 7110 forintos járulékfizetést elkerülheti? Ha ugyanez a tulajdonos ügyvezető kiváltja az egyéni vállalkozást indít, és belép a katába, a 25000 forint megfizetésével elkerüli-e a fenti 7110 forintos járulékot? Kiszámlázhatja-e a saját kft.-jének a könyvelési szolgáltatását az egyéni vállalkozása keretében?
Vállalkozásunk évi 6 ezer számlát bocsát ki, melyet ügyfeleinknek postázunk. Megspórolhatjuk-e a postaköltséget (gyakran előfordul, hogy nem is kapja meg a vevő a számlánkat) azzal, hogy e-mailben, esetleg távnyomtatással küldjük el ügyfeleinknek a bizonylatot? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Adózóna! A következő témában kérem a tanácsukat: egy társaság az Áfa tv. 6/b. sz. mellékletében szereplő termékek forgalmazását végzi. Ezen termékek esetében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ha a vevő áfaalany. Számítógépes programmal előállított számla kiállítása során a következő esetek fordulnak elő: 1. áfaalanynak áfásan lett számlázva a termék, 2. nem áfaaalanynak (jellemzően magánszemélynek) fordított áfásan lett kiszámlázva a termék, 3. fordított adózású számla esetében nem került feltüntetésre a vevő adószáma, 4. fordított adózású számla esetében nem került feltüntetésre a 6/b. sz. mellékletben szereplő termék VTSZ száma és a mennyisége (1765A-07 oldal kitöltéséhez szükséges). Kérdéseim: 1. Helyesen gondolom-e, hogy az 1-2 pontban felmerült esetben stornózni kell a számlát és a törvénynek megfelelően új számlát kell kiállítani (áfaalanynak nem áfásan, nem áfa alanynak áfásan)? 2. A 3-4 esetében elegendő-e egy utólagos nyilatkozat, melyen szerepel a számláról lemaradt adattartalom? 3. Új partner esetében kötelező nyilatkozatot kérni tőle az áfaalanyiságára vonatkozóan, vagy elég nyilatkozat nélkül az adószáma alapján azonosítani? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Jakab Imre
A http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_16_Epitmenyado_tovabbszamlazasa_jqi válaszhoz kiegészítésként azt kérdezném, hogy ez folyamatos teljesítésnek számít-e, és mi az elszámolási időszak utolsó napja (02.28 és 08.31 vagy 03.15 és 09.15 vagy 06.30 és 12.31), ha a bérbeadó előre kiszámlázza a bérbevevőnek? Ha ugyanis áfás, akkor nem mindegy.
Tisztelt Adózóna! Cégünk vásárolt egy kéményt 2016. június 30-án, amelyet egy telefonszolgáltató bérelt. Az új ügyvezető a bérleti díjról nem tudott megegyezni a szolgáltatóval, de a területet továbbra is használta a cég. Úgy tűnik, hogy most sikerül megállapodni és szerződést kötni a két cégnek. Az lenne a kérdésem, hogy az elmúlt több, mint egy év elmaradt bérleti díját hogyan számlázzuk? Mivel nem volt szerződés a két cég között, így számlakiállítás sem történt. Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A magyar számviteli törvény szerint lehetséges-e a következőképpen eljárni: egy építéssel foglalkozó belföldi társaság az építkezést megkezdi 2017 májusában, a szerződés szerint 2018 májusában lesz az átadás, részteljesítés elfogadásáról a felek nem állapodtak meg. Az év végén a munkálatok költségeit befejezetlen termelésként mutatják ki, de a műszaki teljesítés felmérése alapján, a 2017-es évre eső szerződéses összeget a kivitelező kiszámlázza, amelyet a megrendelő elfogad? Megfelelő lehet-e ez az eljárás, vagy milyen feltételek mellett lehetne megfelelő? Megtisztelő válaszukat előre is köszönjük .
Számlát kér a vevő a készpénzzel kifizetett vásárlásról, az összeget nem ütik be a pénztárgépbe, be kell-e jelenteni a számlát a jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésem merült fel, melyre nem találok egyértelmű választ a jogalkotótól. A cégnek július hónapban lett számlázó programja, amit a NAV felé lejelentettünk. Viszont az ügyvezető időközben úgy döntött, hogy átveszi a számlázással kapcsolatos feladatokat, és inkább innentől kezdve ő számláz. Sajnos nem teljesíti a számlázó rendszer követelményeit, és nem képes elfogadni azokat, így úgy döntött, hogy a számlázó rendszert megelőző időszakot visszaállítja, és papír alapon számláz. Ez a cég alkatrészeket állít elő, és szállítólevél alapján viszi be a termékeket. Ezzel megegyező teljesítési idővel kellene a számlát kiállítani tudomásom szerint. A számla kelte ettől 15 napon belül mozoghat. Kérem válaszukat ezzel kapcsolatban, hogy mit tegyek jelen esetben a számlázással, illetve olyankor, ha van számlázó rendszer, kell-e jelentenem a kézzel írt számlákat a NAV-nak. Üdv.: Horváth-Krivanek Tímea
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelünk, egy belföldi kft. energiakereskedő, pontosabban szénnel kereskedik. Oroszországból viszik vasúton a szenet Lengyelországba. (Az eladó egy panamai, a vevő pedig egy lengyel adóalany.) A vonat közvetlenül Oroszországból megy Lengyelországba, Magyarországot nem érinti. A szállítást Oroszországból a lengyel határig a magyar kft. intézi, a lengyel határtól a szállítást és a vámot pedig a lengyel vevő rendezi már. A helyes számlázás érdekelne, illetve, hogy be kell-e jelentkeznie a magyar kft.-nek az eladó vagy a vevő országában?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne. Január 1-jétől működő, katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó külföldre szeretne számlázni Kínába. Kell-e valamilyen szövegezést feltüntetni a számláján a kisadózón kívül? Ha eléri, illetve átlépi az alanyi mentességi határt, azaz a 8 millió forintot a külföldi bevétellel, akkor van-e teendője, át kell-e jelentkeznie áfakörbe? Kell-e áfabevallást beadnia? Mi a teendő, ha uniós országba szolgáltat? Kell-e speciális szöveget ráírni a számlára? Itt is figyelni kell-e az alanyi mentességi határt? Kell-e áfabevallást vagy összesítő nyilatkozatot beadnia? Köszönjük szépen a segítséget! Ha uniós országba számláz
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő kölcsönzésével foglalkozik, mely fordított áfa alá tartozó tevékenység. A partnerek közötti munkaerő-kölcsönzési megállapodás alapján plusz havi bérleti díj jár a kölcsönbeadónak a kölcsönzött dolgozó kölcsönbevevő általi végleges átvétele esetén. 1. Ennek a plusz havi díjnak áfamegítélésében vagyok bizonytalan. Megítélésem szerint e díj jutalom, jutalék, sikerdíj, mely egyrészt szolgáltatási ellenértéknek minősül az áfatörvény 13. §-a alapján, másrészt az áfatörvény 70. §-a alapján – véleményem szerint, mint járulékos szolgáltatás – osztja a fő szolgáltatás, azaz a munkaerő-kölcsönzés adójogi megítélését, azaz a 142. § szerinti fordított áfa hatálya alá tartozik. Helyes a megítélésem? 2. Amennyiben egy fordított adózású ügylethez kapcsolódóan – például az áfatörvény 142. §-a szerint a szolgáltatási, szerelés-kivitelezési szerződés megszakítása, felmondása esetén – a felek a szolgáltatónak, kivitelezőnek járó kártalanításban állapodnak meg, akkor a kártalanítási összeg önálló eseményként úgynevezett egyenes adózású, avagy a szolgáltatási szerződés "hozadékaként", járulékos díjaként fordított adózású ügyletként számlázandó? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. csatlakozott "B" Kft.-hez a mobilszolgáltatás igénybevételét illetően. (Flotta, ha jól tudom.) A számlát a következőképpen kapta meg "A" a Telenortól: Vevő: "B" Kft. Számlafizető: "A" Kft. Helyes-e ez így az "A" Kft. szempontjából, el lehet-e számolni? Köszönöm! Emília
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték