3224 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2003-ban vásárolt egy üzlethelyiséget, 2013-tól bérbe adja egy bt.-nek. Az ingatlan-bérbeadásra áfafizetési kötelezettséget választott, az ingatlaneladásra viszont nem. A kft. 2018-ban értékesítené a bt.-nek az ingatlant, de még ez évben a tulaj felújításokat végezne rajta. Kérdéseim: a felújítás áfáját levonásba helyezheti-e a kft.? Az értékesítést áfamentesen kell, hogy kiszámlázza, mivel csak a bérbeadásra jelentkezett be áfafizetésre? Figyelembe kell-e venni az áfatörvény szerinti figyelési periódust (120 vagy 240 hónapot)? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Társaságunk vállalkozási szerződés keretében fordított áfás munkát kivitelez. A munkaterületen a leszállított építőanyagokat saját dolgozóval mozgatja, hordja szét emeletekre, és ennek költéségét, valamint a takarítás költségét is tovább szeretné számlázni a fővállalkozó felé. A teljesítőnek hogyan kell számláznia (fordított áfa vagy egyenes áfa)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk – amely eddig alanyi áfamentességet választó adózó volt – áfa szempontból kétféle értékesítést számláz: egyrészt időszakos elszámolás alapján a vadhúseladást, másrészt normál szabály szerint trófeaértékesítést. Nagyon közel kerültünk a mentességre jogosító 8 millió forintos értékhatárhoz, még ebben az évben át fogjuk lépni. Hogyan kell meghatároznom az áfakörbe belépés napját ebben az esetben, ugyanis előfordulhat, hogy például november 15-én (=számla kelte) le kell számláznom az október havi időszakos elszámolás szerint értékesített vadhúst, amelynek fizetési határideje, az áfa szempontjából a teljesítés ideje november 30.? És ezzel már biztosan túllépem a mentességre jogosító értékhatárt. A példa kedvéért: november 20-ai teljesítéssel november 20-án le kell számláznom a normál szabály szerint a trófeaértékesítést, amely összeggel 1. esetben még nem lépném túl a mentes határt, 2. esetben már ezzel is átlépném a mentességre jogosító határt. Melyik napra kell az áfakörbe belépést bejelentenem, melyik értékesítésemre kell az áfát felszámítanom, és mikortól nyílik meg ezzel párhuzamosan az adólevonási jogom? Helyesen járok-e el a számlakiállítás során, ha a példánál maradva a november 15-én kiállított november 30-ai teljeítési idejű számlát áfával növelten állítom ki, és bejelentem a november 30-ai belépést az áfakörbe? Módosítja-e egy később kelt, de teljesítésben megelőző számla a belépés napját, a számla áfatartalmát? B.É

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. franchise-szerződést kötött egy másik céggel. A szerződés megkötésekor egyszeri díjat számlázott ki a franchise-jog átvevőjére. Ez az összeg több millió forint. A szerződésnek megfelelően havonta rendszeresen kisebb összeget számláz ki, melynek nagyságát az átvevő forgalmának százalékában határozzák meg. Kérdésem az lenne, hogy mit írjunk a havi rendszerességgel kiállított számlákra ( használati díj vagy franchise-díj vagy forgalmi jutalék)? A másik kérdésem, hogy a franchise-jogot átvevő költségként elszámolhatja-e ezeket a számlákat? Mi franchise-díjat írtunk a havonta kiállított számlákra, és az átvevő könyvelője ezeket a számlákat is aktiválni akarja. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Budapesti székhelyű kft. szolgáltatást nyújt az ENSZ FAO Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete részére. A szervezet székhelye Rómában van. Véleményünk szerint a számlát adómentesen kellene a társaságnak kiállítania, hivatkozva az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1957. évi 15. törvényerejű rendelet 2. paragrafusára. A számlán fel kell tüntetni a társaság EU-s adószámát. Kérem, írja meg, hogy az Ön véleménye alapján ez helytálló-e? Véleménye szerint milyen adattartalmat, illetve törvényi hivatkozást kell a számlán szerepeltetni? Köszönjük szépen!

Cikk

A székhely vagy a telephely címét kell a számlára írni? – kérdezte olvasónk arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű számára az áfatörvényben a számlázásnál említett cím fogalma. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy várhatóan a közeljövőben realizálandó tranzakció áfamegítélésében kérném szépen a segítségüket! A tervezett tranzakció az alábbi. Egy magyar kft. EU-s cégtől vásárol orvosi berendezést, nem összeszerelt állapotban, azaz majdhogynem alkatrészenként, ez legyen mondjuk 30 darab részegység. A számlán is ez a specifikáció szerepel. A magyar kft. megbíz egy másik EU-s céget (tehát nem azt, akitől vette a berendezést), hogy a feladóhely raktárában (szintén EU-s) a 30 darab részegységet szerelje össze. Az összeszerelés megtörténtét jegyzőkönyvbe veszik, és az EU-s cég a szolgáltatásáról kiállítja a számláját. Ezt követően a magyar cég egy darab készre összeszerelt berendezést szállít és számláz harmadik országba. Azt gondolom, hogy az első tranzakció (a 30 darab alkatrész beszerzése) és a harmadik (egy termék értékesítése EU-n kívülre) megítélése egyértelmű, tekintve, hogy az áru nem érkezik be Magyarországra, ezért mindkettő áfa területi hatályán kívüli ügylet lehet, viszont a második mozzanat, azaz amikor kizárólag összeszerelési szolgáltatásról kapunk majd számlát EU-s cégtől, áfa szempontjából kérdéses. Önök szerint egyszerűen a 37. § (1) bekezdése alá eső szolgáltatásról van szó, vagy az áfatörvény egyéb paragrafusa vonatkozik rá? Ha igen, melyik? Azt gondolom egyébként, hogy a 32. § azért nem jöhet szóba, mert a végső vevő (harmadik.országbeli cég) kész berendezést rendelt meg, őt nem érdekli, hogy előtte azt a berendezést ki, mikor, hogyan szerelte össze. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: KSI

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A lakásszövetkezet egy megrendelt nagyobb mértékű beruházás szerződésekor kikötötte késedelmes teljesítés esetére a kötbér megfizetését. A kivitelezést végző vállalkozó jelentős késedelemmel teljesítette a munkát. Megegyezés alapján a nettó kivitelezési összeg 10 százaléka illeti meg a lakásszövetkezetet kötbérként. A kivitelező úgy szándékozik kiállítani a végszámlát, hogy abban a kötbérrel csökkentett összeg szerepeljen. A kérdés az, hogy ha a kivitelezés a példa kedvéért nettó 1 000 000 forint plusz 27% áfa (270 000 forint), azaz bruttó 1 270 000 forint volna, a kötbér pedig a nettó összeg 10%-a, vagyis 100 000 forint, hogyan kell kiállítani a számlát? 1. variáció: 1 000 000+270 000 = 1 270 000-100 000 = 1 170 000 2. variáció: 1 000 000-100 000 = 900 000 +243 000 (áfa)= 1 143 000 A kérdés tehát az volna, hogy a teljes nettó összeg után fizet-e áfát a kivitelező, vagy a kötbérrel csökkentett összeg után? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Olaszországi székhellyel és közösségi adószámmal rendelkező vevő megmunkálás céljából félkész terméket ad át magyarországi székhelyű kft.-nek, a megmunkálásról szóló számlát az olasz vevő részére kiállítja a magyar cég. A kérdés az, hogy a vevő a félkész termékről milyen bizonylatot kell, hogy kibocsásson részünkre, valamint a megmunkálásról a vevőnek közösségi szolgáltatásnyújtásról szóló számla kiállítható-e áfa nélkül? Köszönettel a választ.

Kérdés

Ez évtől a bt. a kata szerinti adózási módot választotta. A feleség kültag, itt semmi munkát nem végez, a férj főfoglalkozású katás vállalkozó, és egy fő részmunkaidős alkalmazottuk van. Kérdés az, hogy az eddig használt bt.-bankszámla továbbra is használható-e, illetve erről a bankszámláról költhetnek-e privát vásárlásokat úgy, hogy az áfát nem vonják le? A bt. áfásan számláz.

Kérdés

Fuvarozással foglalkozó kft. belföldi adóalanytól kap megbízást Olaszország–Budapest viszonylatban. Az árut más fuvarozó Budapestről továbbszállítja Oroszországba. A megrendelő tőlünk a számla kiállítását áfamentesre kérte, mivel az áru továbbmegy az EU-n kívülre. Helyes ez így? Köszönettel: Baloghné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Németországba viszi a termékét kiállításra. Ez a magyar kft. felkérte az én bt.-met – amely szintén magyar –, hogy Németországban építse meg számára a pavilont. Egyik társaságnak sincs adószáma Németországban, mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. Tanácstalanok vagyunk, hogy a betéti társaságunk milyen áfakulccsal állítsa ki a magyar kft. számára a számláját. Összefoglalva: két magyar székhelyű társaság között kellene számlázni, ám a munkavégzés helye uniós tagállamban van. Állásfoglalásukat köszönöm: V. Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság szeretne Új-Zélandra magyar árukat kivitetni harmadik országbeli kiskereskedelem formájában. Bútorokról, lakásberendezési, egyéb építőipari anyagokról van szó, éves szinten 2-3 millió forint értékben. Most még az is felmerült, hogy élelmiszereket, természetesen tartós élelmiszereket, magyar ízeket is (pirosarany, gulyáskrém, paprika, befőttek, konzervek) szállítana, Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az exportálás tényét és az áruféleségeket valahova? Engedély kell-e az élelmiszerkivitelhez, vagy az adott országból a befogadásra? A számlát mikor kell kiállítani, amikor elhagyja az országot az áru, vagy amikor beérkezik? A kiállított számla áfamentes exportértékesítés, a beszerzés utáni áfa levonható akkor, amikor a beszerzés megtörtént, ha jól tudom, Az áru körülbelül 60 nap alatt ér ki hajóval. Milyen okmányok kellenek igazolásként a NAV-nak, hogy az ügylet elszámolása megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak? Kiviteli engedély esetleg?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Osztrák cég Komáromban lévő saját tulajdonú ingatlanját bérbe adja egy magyar cégnek. Az lenne a kérdésem, hogy az osztrák cégnek kötelessége-e számlát kibocsátani a magyar vállalkozás felé a havi bérleti díjról? Mivel az ingatlan Magyarországon van, nem kell-e magyar adószámot kiváltania? (Közösségi adószáma van.) A magyar áfatörvény vonatkozik-e rá, így tárgyi mentesen számlázhat-e, ha számlát kell kiállítania? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás október 1-jétől belépett a kata adózás alá. Van egy munkája, amihez kapcsolódóan előleget kapott, ennek a munkának a teljesítési időpontja már katás időszakra esik. Miután a számviteli időszak alatt még előlegként van nyilvántartva, nem kerül át az árbevétel sorba, katás időszakban viszont már csak az előleggel csökkentett végösszeget számlázza. Helyes-e így az elszámolás, mert olyan, mintha így a teljes bevételt (előleggel növelve) nem mutatnák ki sehol sem. Köszönöm válaszukat!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkába járás költségtérítés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

5 százalék áfa egy ingatlanon két épületre

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlanértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink