243 találat a(z) szálláshely-szolgáltatás cimkére
Fizetővendéglátó tételes átalányadózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet UGYANANNAK A SZEMÉLYNEK, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Kérdésem, hogyan kell érteni a "személy"-t a szja-törvény 57/A §-a alapján? Ha például a bérlő egy kft., amely 2018-ban 90 napig Kiss János részére, majd a következő 90 napban Szabó László részére veszi igénybe a szolgáltatást – akkor már a szolgáltató nem választhatja a tételes átalányadózást, mert a kft. minősül ugyanannak a személynek? Vagy ebben az esetben ugyan a kft. nevére szól a számla, de dokumentálható, hogy nem ugyanaz a személy vette igénybe a szolgáltatást 90 napot meghaladóan, és a szolgáltató adózhat a tételes átalányadózás szerint? Köszönettel!
Szálláshely-szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó turisztikai célra, nyáron, rövid távra bérbe adja a saját halastavát, illetve a tó szigetén álló faházát, ahol a vendégek 2-3 éjszakát töltenek el. Eddig tóbérletről állított ki számlát 27 százalékos áfával (bérbeadásra választotta az adókötelességet). Júliusban felvette a tevékenységi körei közé az 55.90 tevékenységet a célból, hogy a számlát már szállásról is ki tudja állítani. Kérdésem az, hogy ezt számlázhatja-e 18 százalékos áfakulccsal?
Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra jelentkezett be az egyéni vállalkozó, de ezt a tevékenységét mégsem végzi, akkor szüneteltetheti-e a vállalkozást, vagy mindenképpen meg kell fizetnie a szobánkénti 38 400 forintos átalányt? Illetve arányosan, ha év közben kért adószámot? Köszönöm: Burián Tamásné
Szálláshely-szolgáltatás: így folytatható
Cikk
Nyáron megnő azon magánszemélyek száma, akik szálláshely-szolgáltatást nyújtanak a pihenni vágyóknak. Hogyan, milyen feltételekkel, milyen adózási mód mellett folytatható ez a tevékenység?
Adószámos magánszemély lehet-e egyben katás is?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésekben: adott egy magánszemély, aki szeretne adószámos magánszemélyként, szobánkénti adózással szálláshely-szolgáltatást végezni egy lakásban, amiben ő haszonélvező. Katás egyéni vállalkozóként pedig szeretne egy másik ingatlanban szálláshely-tevékenységet végezni. Ez az ingatlan céges tulajdonban van, a katás egyéni vállalkozó bérelné a cégtől. Lehet-e egy magánsszemély egyszerre adószámos magánszemély és katás egyéni vállalkozó? Előre is köszönöm, üdvözlettel: Ági
Falusi szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelünk adószámos magánszemélyként falusi vendéglátás keretében nyújt szolgáltatást. Szerződés szerint kiadja egy családnak a házat. Az ellenszolgáltatás nem pénzben történne, hanem a kiadásért cserébe megművelnék a kertet. Az átalányadót: (38 400 forint/szoba/év) befizetné, de bevétele, jövedelme nem keletkezik. Szükséges nullás számla kibocsátása ez esetben? Köszönettel.
Szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Segítségét kérném, mert kicsit összezavarodtam a teljesítéshely-megállapítás és áfa-alkalmazás szabályaiban. Következő az eset: belföldi adószámmal rendelkező cég szálláshely-szolgáltatást végez (hostel). A következőt szeretné csinálni: EU-s (szlovák, cseh) utazásszervező céggel kötne szerződést, aki embereket, csoportokat küldene Magyarországra és itt a magyarországi hostelben lennének elszállásolva. Viszont az embereknek a EU-s cég állítaná ki a számlát a szállás igénybevételéről, nem pedig a magyar. De nem igazán találok rá magyarázatot, hogy az itthoni cég milyen jogcímen és milyen áfával számlázhatna az EU-s cégnek. Előre is köszönöm a segítséget és a választ! Ildikó
Szálláshely-szolgáltatás: tételes átalányadózás két tulajdonossal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi kérdésben. Egy házaspár tulajdonában álló telekre a tulajdonosok egy panziót szeretnének szintén közös tulajdonban építtetni. A panzióban 4 szoba apartmanos (konyha, fürdőszoba, nappali, hálóhelyiséggel) és 8 szoba klasszikus szállodai szoba (egy szoba ággyal és fürdő) lenne, ebből 8 szobát kiadásra használnának, és 4 szobát saját használatra tartanának fenn. A panzió egy épület lenne. Kérdésem, hogy ha a tulajdonosok 50-50% tulajdonban építenék ezt a panziót, akkor választhatják-e mind a ketten a tételes átalányadózást az Szja tv. 57/A § alapján, és bevételeiket megoszthatják-e úgy, hogy az építés során megállapodnak arról, melyik szoba kinek a tulajdonát képezni (például mindenki 2-2 apartmant és 4-4 szállodai szobát birtokol), és ebből 2-2 szobával rendelkezik privát célra, 4-4 szobával kiadás céljából? Problémát okoz-e az adózási mód választásában, ha a konyhát a 8 klasszikus szállodai szoba lakói nem használhatják és étkeztetést nem biztosítanának a panzióban? Helyesen gondoljuk, hogy ebben az esetben mindkét félnek külön van 8-8 millió Ft. áfamentes árbevételi keretük, ha mindketten áfamentes kiadást választanak? Köszönettel
Ingatlanhasznosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a segítségét: egy 5 szobás, az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott 50-50% százalék tulajdoni arányú ingatlan 2 szobája bérleti jogviszony, a másik 3 szobája a BOOKING-on keresztül szálláshely-szolgáltatásként van hasznosítva. A számlát az egyik tulajdonos által kiváltott adószámra állítják ki. A bevétellel szemben tételes költségelszámolást alkalmaznak. Természetesen a költségek az egész ház tekintetében merülnek fel. A bevételek költséggel csökkentett része mint jövedelem kerül megosztásra 50-50 százalékban a tulajdonosok között, és ez képezi az adózás alapját a tulajdonosok közötti megállapodás alapján. Első kérdésem: ez a módszer megfelel-e a vonatkozó előírásoknak? A másik kérdésem az eho-fizetésre vonatkozik, mivel a 2017-ben a fenti módon képződött jövedelem mindkét tulajdonos esetében meghaladja a az 1 millió forintot. Gondolom, jelen esetben mind a bérlet, mind a szálláshely-szolgáltatás jövedelmét 14 százalék eho terheli. Ugyanakkor mindkét tulajdonosnak van főállása,ahol a levont 7 százalék meghaladja az 500 ezer forintot, tehát nem kell az ehót megfizetniük? Ha eho tekintetében eltérően adózna a bérbeadás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, akkor mi alapján lehet a költségeket megbontani, hogy a jövedelem bérbeadásra és szálláshely-szolgáltatásra megbontható legyen? Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.
Kisadózó vállalkozás nyaraltathat-e a saját ingatlanjában?
Kérdés
Kisadózó bt. ingatlanja a Balaton-parton van. Kiadhatja-e a nyaralóját napokra, hetekre szállásközvetítőként? Elszámolhatja-e a bevételt a katában, vagy ha nem, akkor hogyan folytathatja ezt a tevékenységet? Köszönöm a választ.
Szálláshely-szolgáltatás – jutalék, takarítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég szálláshelyet nyújt turisztikai jelleggel. A szállás igénybevételével együtt takarítás is jár, ami csomagban 18%-os áfával van kiszámlázva, a számlán tételesen fel vannak tüntetve a szolgáltatások. Ugyanakkor ez a cég közvetít is magánszemélyektől igénybevehető szállásokat. Ezekről az ügyletekről jutalékszámlát állít ki a magánszemélyeknek, de ezeken a számlákon is szerepel takarítás. Ezeket a számlákat 27%-os áfakulccsal állítja ki a cég. Az lenne a kérdés, helyes-e azon feltevésünk, hogy a takarítást minden esetben 27%-os áfakulccsal kellene, hogy kiállítsák, tekintve, hogy nemcsak takarítással, hanem anélkül is igénybe vehetőek a szálláshelyek (élve azzal a gondolatmenettel, hogy a jutalékos számlák esetében nem a szállást igénybe vevőnek állítják ki a takarításról a számlát, hanem szállást nyújtanak, és a szállás igénybevételéről nem ők állítják ki a számlát, hanem az a személy, akinek a jutalékot számlázzák)? Első esetben az ingatlanok üzembentartói, második esetben csak közvetítők. Vagy mivel első esetben abszolút kapcsolódó szolgáltatásról van szó, és a második eset élesen elhatárolható ezen esettől, helyes, ha első esetben 18%-ot, míg a másodikban 27%-ot számítanak fel a takarításért? (A NAV-val történt telefonos megbeszélésnél azt az információt kaptam, hogy a 27%-ot kéne felszámítani mind a két esetben.)Megtisztelő válaszát előre is köszönöm, üdv.: Ági
Ingatlan bérbeadása éven belül hosszú és rövid távra (céges)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adóalany egy kft. A cég haszonkölcsön-szerződés alapján használ egy ingatlant, amelynek a tulajdonosa egy magánszemély, aki hozzájárult, hogy az ingatlanban egyéb szálláshely-szolgáltatás és hosszú távú szobakiadás történjen (6 szoba van). A közművek a tulajdonos nevén vannak. A cég nem áfakörös. Hogyan kell adóznia, ha mindkét tevékenységet folytatja, és milyen adók terhelik? Iparűzésiadó-bevallásnál be kell vallani a hosszú távú bérlőket is? ("A" pótlap 9 pontnál... bérlő). A hosszú távú bérlők mentesek az ifa alól, amit bérleti szerződéssel igazolnak? Kell-e ingatlan-bérbeadás után negyedévenként adóelőleget fizetnie a cégnek, vagy az csak magánszemélyekre vonatkozik? Válaszát előre köszönöm!
Egyéb szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy alapítvány választhatja-e vállalkozás jellegű tevékenységként az "egyéb szálláshely-szolgáltatást", vagy az "üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást"? Próbáltam a neten rákeresni, de csak magánszemély adózásával kapcsolatban találtam cikkeket, és így bizonytalan vagyok. Megkerestem a NAV telefonos ügyfélszolgálatát is, de ott sem kaptam választ. Segítségét köszönöm! Uchály Andrea
Szálláshely – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. apartmant ad ki hotelen keresztül. Ez kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül, amelyről eddig egyértelmű volt, hogy 18 százalékos áfás számlát kell kiállítani. Most szólt a számlabefogadó, hogy 2018. évtől nem áfás számlát kell kiállítani az apartman kiadásáról. Próbáltam utánanézni, és a NAV-ot is megkérdeztem, de ők nem találtak ilyen jellegű változást. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy mi a helyes, volt-e változás vagy sem. Köszönettel: T. Erzsi
Egyéb szálláshely-szolgáltatás – átalányadózás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez. Saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából is származik bevétele. Ez esetben a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. Emellett egyéni vállalkozó is. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetében választhatja-e 2018. évre az átalány szerinti adózást? Az alanyi mentes értékhatárba mindhárom tevékenység bevétele beleszámít?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
