269 találat a(z) szálláshely-szolgáltatás cimkére
Adószámos magánszemély lehet-e egyben katás is?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésekben: adott egy magánszemély, aki szeretne adószámos magánszemélyként, szobánkénti adózással szálláshely-szolgáltatást végezni egy lakásban, amiben ő haszonélvező. Katás egyéni vállalkozóként pedig szeretne egy másik ingatlanban szálláshely-tevékenységet végezni. Ez az ingatlan céges tulajdonban van, a katás egyéni vállalkozó bérelné a cégtől. Lehet-e egy magánsszemély egyszerre adószámos magánszemély és katás egyéni vállalkozó? Előre is köszönöm, üdvözlettel: Ági
Falusi szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelünk adószámos magánszemélyként falusi vendéglátás keretében nyújt szolgáltatást. Szerződés szerint kiadja egy családnak a házat. Az ellenszolgáltatás nem pénzben történne, hanem a kiadásért cserébe megművelnék a kertet. Az átalányadót: (38 400 forint/szoba/év) befizetné, de bevétele, jövedelme nem keletkezik. Szükséges nullás számla kibocsátása ez esetben? Köszönettel.
Szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt szakértő! Segítségét kérném, mert kicsit összezavarodtam a teljesítéshely-megállapítás és áfa-alkalmazás szabályaiban. Következő az eset: belföldi adószámmal rendelkező cég szálláshely-szolgáltatást végez (hostel). A következőt szeretné csinálni: EU-s (szlovák, cseh) utazásszervező céggel kötne szerződést, aki embereket, csoportokat küldene Magyarországra és itt a magyarországi hostelben lennének elszállásolva. Viszont az embereknek a EU-s cég állítaná ki a számlát a szállás igénybevételéről, nem pedig a magyar. De nem igazán találok rá magyarázatot, hogy az itthoni cég milyen jogcímen és milyen áfával számlázhatna az EU-s cégnek. Előre is köszönöm a segítséget és a választ! Ildikó
Szálláshely-szolgáltatás: tételes átalányadózás két tulajdonossal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi kérdésben. Egy házaspár tulajdonában álló telekre a tulajdonosok egy panziót szeretnének szintén közös tulajdonban építtetni. A panzióban 4 szoba apartmanos (konyha, fürdőszoba, nappali, hálóhelyiséggel) és 8 szoba klasszikus szállodai szoba (egy szoba ággyal és fürdő) lenne, ebből 8 szobát kiadásra használnának, és 4 szobát saját használatra tartanának fenn. A panzió egy épület lenne. Kérdésem, hogy ha a tulajdonosok 50-50% tulajdonban építenék ezt a panziót, akkor választhatják-e mind a ketten a tételes átalányadózást az Szja tv. 57/A § alapján, és bevételeiket megoszthatják-e úgy, hogy az építés során megállapodnak arról, melyik szoba kinek a tulajdonát képezni (például mindenki 2-2 apartmant és 4-4 szállodai szobát birtokol), és ebből 2-2 szobával rendelkezik privát célra, 4-4 szobával kiadás céljából? Problémát okoz-e az adózási mód választásában, ha a konyhát a 8 klasszikus szállodai szoba lakói nem használhatják és étkeztetést nem biztosítanának a panzióban? Helyesen gondoljuk, hogy ebben az esetben mindkét félnek külön van 8-8 millió Ft. áfamentes árbevételi keretük, ha mindketten áfamentes kiadást választanak? Köszönettel
Ingatlanhasznosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a segítségét: egy 5 szobás, az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott 50-50% százalék tulajdoni arányú ingatlan 2 szobája bérleti jogviszony, a másik 3 szobája a BOOKING-on keresztül szálláshely-szolgáltatásként van hasznosítva. A számlát az egyik tulajdonos által kiváltott adószámra állítják ki. A bevétellel szemben tételes költségelszámolást alkalmaznak. Természetesen a költségek az egész ház tekintetében merülnek fel. A bevételek költséggel csökkentett része mint jövedelem kerül megosztásra 50-50 százalékban a tulajdonosok között, és ez képezi az adózás alapját a tulajdonosok közötti megállapodás alapján. Első kérdésem: ez a módszer megfelel-e a vonatkozó előírásoknak? A másik kérdésem az eho-fizetésre vonatkozik, mivel a 2017-ben a fenti módon képződött jövedelem mindkét tulajdonos esetében meghaladja a az 1 millió forintot. Gondolom, jelen esetben mind a bérlet, mind a szálláshely-szolgáltatás jövedelmét 14 százalék eho terheli. Ugyanakkor mindkét tulajdonosnak van főállása,ahol a levont 7 százalék meghaladja az 500 ezer forintot, tehát nem kell az ehót megfizetniük? Ha eho tekintetében eltérően adózna a bérbeadás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, akkor mi alapján lehet a költségeket megbontani, hogy a jövedelem bérbeadásra és szálláshely-szolgáltatásra megbontható legyen? Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.
Kisadózó vállalkozás nyaraltathat-e a saját ingatlanjában?
Kérdés
Kisadózó bt. ingatlanja a Balaton-parton van. Kiadhatja-e a nyaralóját napokra, hetekre szállásközvetítőként? Elszámolhatja-e a bevételt a katában, vagy ha nem, akkor hogyan folytathatja ezt a tevékenységet? Köszönöm a választ.
Szálláshely-szolgáltatás – jutalék, takarítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég szálláshelyet nyújt turisztikai jelleggel. A szállás igénybevételével együtt takarítás is jár, ami csomagban 18%-os áfával van kiszámlázva, a számlán tételesen fel vannak tüntetve a szolgáltatások. Ugyanakkor ez a cég közvetít is magánszemélyektől igénybevehető szállásokat. Ezekről az ügyletekről jutalékszámlát állít ki a magánszemélyeknek, de ezeken a számlákon is szerepel takarítás. Ezeket a számlákat 27%-os áfakulccsal állítja ki a cég. Az lenne a kérdés, helyes-e azon feltevésünk, hogy a takarítást minden esetben 27%-os áfakulccsal kellene, hogy kiállítsák, tekintve, hogy nemcsak takarítással, hanem anélkül is igénybe vehetőek a szálláshelyek (élve azzal a gondolatmenettel, hogy a jutalékos számlák esetében nem a szállást igénybe vevőnek állítják ki a takarításról a számlát, hanem szállást nyújtanak, és a szállás igénybevételéről nem ők állítják ki a számlát, hanem az a személy, akinek a jutalékot számlázzák)? Első esetben az ingatlanok üzembentartói, második esetben csak közvetítők. Vagy mivel első esetben abszolút kapcsolódó szolgáltatásról van szó, és a második eset élesen elhatárolható ezen esettől, helyes, ha első esetben 18%-ot, míg a másodikban 27%-ot számítanak fel a takarításért? (A NAV-val történt telefonos megbeszélésnél azt az információt kaptam, hogy a 27%-ot kéne felszámítani mind a két esetben.)Megtisztelő válaszát előre is köszönöm, üdv.: Ági
Ingatlan bérbeadása éven belül hosszú és rövid távra (céges)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adóalany egy kft. A cég haszonkölcsön-szerződés alapján használ egy ingatlant, amelynek a tulajdonosa egy magánszemély, aki hozzájárult, hogy az ingatlanban egyéb szálláshely-szolgáltatás és hosszú távú szobakiadás történjen (6 szoba van). A közművek a tulajdonos nevén vannak. A cég nem áfakörös. Hogyan kell adóznia, ha mindkét tevékenységet folytatja, és milyen adók terhelik? Iparűzésiadó-bevallásnál be kell vallani a hosszú távú bérlőket is? ("A" pótlap 9 pontnál... bérlő). A hosszú távú bérlők mentesek az ifa alól, amit bérleti szerződéssel igazolnak? Kell-e ingatlan-bérbeadás után negyedévenként adóelőleget fizetnie a cégnek, vagy az csak magánszemélyekre vonatkozik? Válaszát előre köszönöm!
Egyéb szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy alapítvány választhatja-e vállalkozás jellegű tevékenységként az "egyéb szálláshely-szolgáltatást", vagy az "üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást"? Próbáltam a neten rákeresni, de csak magánszemély adózásával kapcsolatban találtam cikkeket, és így bizonytalan vagyok. Megkerestem a NAV telefonos ügyfélszolgálatát is, de ott sem kaptam választ. Segítségét köszönöm! Uchály Andrea
Szálláshely – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. apartmant ad ki hotelen keresztül. Ez kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül, amelyről eddig egyértelmű volt, hogy 18 százalékos áfás számlát kell kiállítani. Most szólt a számlabefogadó, hogy 2018. évtől nem áfás számlát kell kiállítani az apartman kiadásáról. Próbáltam utánanézni, és a NAV-ot is megkérdeztem, de ők nem találtak ilyen jellegű változást. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy mi a helyes, volt-e változás vagy sem. Köszönettel: T. Erzsi
Egyéb szálláshely-szolgáltatás – átalányadózás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez. Saját tulajdonú ingatlan bérbeadásából is származik bevétele. Ez esetben a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. Emellett egyéni vállalkozó is. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta. Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetében választhatja-e 2018. évre az átalány szerinti adózást? Az alanyi mentes értékhatárba mindhárom tevékenység bevétele beleszámít?
Műszaki berendezések vagy sem?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság fő tevékenysége egyéb szálláshely-szolgáltatás. Apartmanokat vesz bérbe, és rövid távra kiadja azokat. Ezek az apartmanok teljes mértékben, háztartási gépekkel is felszereltek. Kérdés, hogy az apartmanokba vásárolt tévé, klímaberendezés besorolható-e a műszaki eszközök közé, és azzal (az egyéb feltételek megléte esetén) az adóalap csökkenthető-e a taotörvény 7. § zs) pont alapján (kkv-kedvezmény)? Mivel a szállásokat például televízió, illetve klíma nélkül manapság nemigen lehet kiadni. Válaszukat előre is köszönjük.
Szálláshely-szolgáltatás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésemet pontosítanám azzal, hogy a szóban forgó szálláshely-szolgáltatás nem üzleti céllal nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Ebben az esetben is ugyanazok az áfaszabályok a közösségi szolgáltatásnyújtás esetén. Tehát alanyi adómentes adóalany nyújt szolgáltatatást, a szállás belföldön van, és szlovák cég veszi igénybe. Köszönettel.
Szálláshely-szolgáltatás
Kérdés
Egyesületünk alanyi adómentes. Szálláshely-szolgáltatást is végzünk. A szálláshely belföldön van. Most igény lenne egy szlovák cég részéről az alkalmazottai elszállásolására, huzamosabb ideig. Kérdésem, hogy szükséges a közösségi adószám kiváltása és bármiféle adózási kötelezettség keletkezik-e a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban (áfabevallás, összesítő jelentés)? Köszönettel várom válaszát.
Bejelentés, adózás
Kérdés
Egy belterületi társasházi apartmanházban van egy nyaralóként üzemelõ üdülõingatlan, amit szeretnék magánszemélyként hasznosítani. Lehetõség van január elejétõl hosszú távra, 90 napot meghaladóan kiadni egy cégnek, amely számlát kér, majd pedig az igényeknek megfelelõen rövidebb távra, később pedig – ha lenne rá mód – ismét hosszabb távra hasznosítanánk. Egy éven belül ugyanazt az ingatlant különbözõképpen hasznosítanám. Az önkormányzat felé történõ bejelentkezést külön intézném Az világos számomra, hogy a szálláshely-szolgáltatás a 90 napot nem haladhatja meg, így az elsõ idõszak biztos, hogy bérleti idõszak lesz. Kérdésem az lenne, hogyan kell bejelenteni a tevékenységet a NAV-hoz? Mindkét tevékenységet be kell jelentenem egyszerre – egyéb ingatlan-bérbeadásként, egyéb szálláshely-szolgáltatásként –, vagy lehetõség van arra, hogy elõször az egyéb ingatlan-bérbeadási tevékenységet jelentem be, majd pedig, ha ténylegesen létrejön a rövidebb távú "bérbeadás", akkor szálláshely-szolgáltatással egészítem ki? Vagy az utóbbi esetben a bérbeadás törlõdik, és csak a szálláshely-szolgáltatás marad, majd, amikor hosszabb távra sikerül kiadni, akkor ismét bejelenteni a bérbadást? Miután ugyanazon ingatlanról van szó, lehet-e éven belül ezt a két tevékenységet felváltva végezni, és akkor hogyan kell bejelenteni? Hogyan mûködik ez? Az biztos, hogy alanyi mentességet választok (az ingatlan-bérbeadás amúgy is mentes). Választhatom-e éven belül ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan a bérleti tevékenységhez kapcsolódóan a tételes költségelszámolást és a szálláshely-szolgáltatásra pedig az átalányadózást? Úgy gondoltam, hogy elsõ lépésben bejelentkezem az ingatlan-bérbeadási tevékenységre, mert az önkormányzatnál még nem tudtam elindulni, és majd, amikor az önkormányzati bejelentésem is elkészült, és rendben van minden, akkor pedig bejelenteném a szálláshely-szolgáltatást. Tudom, hogy itt nincs arányosítás, az éves díjat kifizetem, függetlenül attól, hogy hány hónapig végzem ezt a tevékenységet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
