Nyugdíjkérelem: elutasítva Cikk
Majdnem minden negyedik nyugdíjra, illetve más nyugdíjszerű ellátásra vonatkozó lezárt kérelmet elutasítottak az év első felében a nyugdíjbiztosítási szervek.
Majdnem minden negyedik nyugdíjra, illetve más nyugdíjszerű ellátásra vonatkozó lezárt kérelmet elutasítottak az év első felében a nyugdíjbiztosítási szervek.
Ha jól tudom, akkor egy rokkantsági ellátásban részesülő számára két lehetőség van, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt: -- rokkantsági ellátás továbbfolyósításának kérése saját jogú öregségi nyugdíjként,-- saját jogú öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelem beadása.Kérdésem a második esettel kapcsolatos: saját jogú öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít-e a rokkantsági ellátás és korábbi rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, amikor a kérelmező ellátásban/nyugdíjban részesült?A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 46. § (3) szerint „az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni ... azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült”.E rendelkezést analógiaként használva, -- HA AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSAKOR szolgálati időnek számít a jogszerző rokkantsági nyugdíjban/ellátásban töltött ideje (tehát nem az özvegy, hanem a jogszerző szolgálati ideje!),-- AKKOR A SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSAKOR MÉGINKÁBB szolgálati időnek kellene számítania a jogszerző (kérelmező) által rokkanantsági nyugdíjban/ellátásban töltött idő.Ugyanakkor, nem találam semmilyen konkrét jogszabályi helyet, ahol egyértelműen tisztáznák azt a kérdést, hogy a saját jogú öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít-e az az idő, amikor rokkantsági ellátásban/nyugdíjban részesültem.Válaszát köszönöm.
Olvasónk levélben kérte tanácsunkat, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott öregségi nyugdíj-korhatárának betöltésére vonatkozó tájékoztatóban ismertetett lehetősége közül melyikkel éljen. Összefoglaljuk a tudnivalókat.
2012-ben megállapított rokkantsági ellátás mellett családi gazdaság tagja, év végén jövedelme nincs, mivel a tételes költségelszámolás alkalmazásával rendelkezik számlákkal, valamint a 40 %-os kistermelői kölségáltalány miatt jövedelme nulla.
Sokak számára nem egyételmű, hogy az egyes ellátások mellett milyen feltételekkel folytathatnak keresőtevékenységet. Cikksorozatunk folytatásában a rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadás és átmeneti járadék helyébe lépő ellátásokkal, a rehabilitációs és rokkantsági járadékkal foglalkozunk.
Az elmúlt év elejétől az öregségi, nyugdíjszerű, illetve rokkantsági ellátásokat érintő rendszer átalakítása következtében még mindig gyakori problémát jelent, hogy melyik ellátás mellett megengedett, korlátozott vagy tiltott a keresőtevékenység folytatása. Kétrészes cikksorozatunkban az egyes ellátárokat és a hozzájuk kapcsolódó szabályozást mutatjuk be.
Automatikus-e a nyugdíjas átminősítése rokkantnyugdíjasból? Olvasói kérdésre, Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
Tisztelt Szakértő!Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni.Rokkantsági ellátásban részesülők foglalkoztatása esetén van -e munkaidő korlát, illetve munkabér korlát (kérem a törvényi hivatkozást is írja le)
Cikkünkben összefoglaljuk a megváltozott munkaképességűeket érintő idei januártól érvényes változásokat.
Jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő február hóban eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Kérdésem, hogy a nyugdíjasnak történő átminősítés automatikusan történik, vagy azt külön kérni kell a nyugdíjkorhatár betöltése előtt?
Tisztelt Címzett!Kérem szíves segítségüket az alábbi kérdés mielőbbi megválaszoltatásában:beszámíthatják-e egy másodfokú rokkantsági ellátásban részesülő személy jövedelem-korlátjába azt a jövedelmet, melyet a kisadózó vállalkozások tételes adóját ( KATÁT) választó egyéni vállalkozóként szerez? Kérem, hogy válaszukban szíveskedjenek a szakértő jogértelmezését alátámasztó jogszabályrészt/részeket is megadni!
A megváltozott munkaképességűek új ellátórendszerének bevezetésével változatlan összeget vagy akár többet is kaphatnak azok, akiknek az özvegyi nyugdíjuk mellett járó szociális járadékát még tavaly állapították meg. Akiknek viszont már 2012-ben állapították meg a rokkantsági, rehabilitációs ellátását, azok csak csökkentett mértékű özvegyi nyugdíjat kaphatnak.
Rokkantsági ellátásban részesülő tag járulékának utólagos bevallás, fősiskolás gyakorlati képzéséhez kapcsolódó tennivalók - az Adózóna tb-szakértői válaszolnak.
Tisztelt Szakértő Úr!Szeretném javaslatát kérni, hogy melyik a leg "költségkímélőbb" megoldás az eddig nem fizetett járulék bevallására, rokkantsági ellátásos tag esetében. Korhatár alatti járulékos tag után (képviselő) nem fizetett cégünk járulékot, nyugdíjas tagként jelentettük, és havi 6.39o.-Ft-ot fizettünk utána. Lehetséges-e utólag rész-munkaszerződést kötni vele, visszamenőlegesen bejelenteni 01.01-től, majd havonta önrevíziót beadni, és késedelmi pótlékkal együtt kifizetni a járulékot. Ön szerint ez elfogadható így? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő!2012-ben véglegesen rokkantsági járadékban részesülő, korhatár előtti tag vagyok a Kkt-ban. Képviseleti feladatokat korlátozottan még ellátok, de díjazás nélkül. Be vagyok jelentve, mint nyugdíjas tag, azonban csak a 6390.- Ft-ot fizeti a cég, miután jövedelmem ebből nincs. Valóban fizetnem kell járulékot a minimumbér után? A rokkantsági járadékom és az özvegyi nyugdíjam összesen nem éri el a 100.000.- Ft-ot. Köszönettel. RoZsu
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől