A rokkantsági ellátás iránti igény benyújtásakor meg kell-e szüntetni az őstermelői tevékenységet, vagy úgy lehet eljárni, mint az egyéni vállalkozók esetében a nyugdijigényléskor? Ha vissza kell adni az östermelői igazolványt, és a magánszemély később újra kiváltja, az milyen hátrányos következményekkel jár?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapotának mértéke 55 százalékos, akkor az illető megváltozott munkaképességűnek minősül? Ha igen, akkor vonatkozik rá a 2011. évi CLVI. törvény 462/A paragrafusa, mely szerint társas vállalkozóként mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége alól? Köszönöm a válaszát.
Sokan nem gondolnak arra, hogy nyugdíjuk, korhatár előtti, illetve rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásuk igénylésekor számos feltételnek kell megfelelniük. Összeszedtük, hogy az egyes járandóságok megállapítását mi akadályozhatja.
Tisztelt Szakértő Munkavállalónk 2014. augusztus 25-étől 2015. augusztus 31-éig táppénzen volt. Majd 2015. szeptember 1. óta rokkantsági ellátás mellett dolgozik. Most újra beteg lett. Kérdésem, hogy rokkantsági ellátás mellett kaphat-e táppénzt, és meddig?
Szeretném megkérdezni, hogy ha valaki rokkantsági nyugdíjat kap, akkor ha a rokkantsági nyugdíj kétszeresénél többet keres még pluszban, akkor elveszik-e a rokkantsági nyugdíj? Köszönettel: András
Tisztelt Szakértő! Születési rendellenességből eredően 18 éves korom óta folyamatosan leszázalékolt vagyok. Korábban 67 százalékos munkaképesség-csökkenés, majd 50 százalékos ÖEK, jelenleg C2-es komplex minősítési kategória, 5 évre. Kérdésem, hogy amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, járhat-e együtt a rokkantsági ellátás, a teljes árvaellátás (60 százalékos rokkantság címén), magasabb összegű családi pótlék? Továbbá milyen kereseti korlátokra kell figyelnem? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban (D típus) részesülő egyéni vállalkozó jövedelemkorlátjának a kiszámításánál (három egymást követő hóban ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát) csak a vállalkozói kivétet kell figyelembe venni vagy a vállalkozás nyereségét is?
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő, napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó nyugdíjasnak mínősül-e a következő eset szempontjából? Felszámolás alatt lévő cég szeretne felmondani fenti státuszú dolgozónak. Úgy tudom, hogy a nyugdíjasnak való felmondás esetében nem jár végkielégítés. Fenti státuszú dolgozó nyugdíjasnak minősül-e, avagy jár-e neki végkielégítés vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. 04. 01-ig rehabilitációs ellátásban részesült, és emellett 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját cégében. Mit kell ilyenkor utólag tenni, mivel a törvény szerint csak 4 órában dolgozhatott volna. Milyen szankciókra számíthat, ha ellenőrzést kap az illető? (Megjegyzem, nem tudta, hogy a rehabilitációs járadék mellett csak 4 órában dolgozhat.) A rehabilitációs járadék után jár a 100 százalékos szochokedvezmény? 2016. 04. 01-tő rokkantsági járadékban fog részesülni. A minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére. Kérdésem az, hogy ebben az esetben jár neki a 100 százalékos szochokedvezmény? A jövedelemkorlátba beleszámít az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem is? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm előzőleg e témával kapcsolatos gyors válaszukat a Felülvizsgálat nélküli rokkantsági ellátás megállapítása című kérdésemre. Az előző kérdésemben szereplő férfi dolgozó 2016. 03. 01-től betegállományba került. (Emlékeztetőül írom, hogy ugyanezen dátumtól minősítették át a rehabilitációs ellátását felülvizsgálat nélkül rokkantsági ellátássá.) A rokkantsági ellátás mellett ugyanazt a munkát végzi, mind eddig. Kérdéseim a következők: 1. Rokkantsági ellátása melletti keresetéből nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékokat és munkaerő-piaci járulékot is le kell vonni? 2. Táppénz jár részére? Nagyon köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: F. Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Családunk hölgytagja 1949-ben született. A megállapított szolgálati ideje 25 év 123 nap, amelyet követően 67 százalékos rokkantsági ellátást kapott. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően változatlan összeggel, de már öregségi nyugdíjként kapja – az igen alacsony – ellátást. A rokkantsági nyugdíj ideje alatt bejelentett munkaviszonnyal rendelkezett. A NYUFI ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy nem érdemes újraszámoltatnia a nyugdíját, mivel a rokkantsági nyugdíjra is épp azt a százalékos emelést kapta, mintha öregségi nyugdíjra kapta volna. Szerintem azonban nem mindegy, hogy egy százalékos emelés alapja 67 vagy 100 százalék. Kérdésem: az Ön véleménye szerint érdemes-e az öregségi nyugdíj összegét újraszámoltatni, és mi ennek az ügyintézési menete? Válaszát előre is megköszönve, üdvözlettel: Vass Pálma
Tisztelt Szerkesztőség! Katás egyéni vállalkozó rokkantsági ellátást kap. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának komplex minősítése alapján egészségi állapotának mértéke 46 százalékos. Állapota alapján a C2 minősítési csoportba tartozik A kérdésem az lenne, hogy ez az egyéni vállalkozó katás vállalkozóként főállású katás egyéni vállalkozónak, vagy mellékállású katás egyéni vállalkozónak minősül? A rokkantsági ellátásra kereseti korlát vonatkozik. Egy katás egyéni vállalkozónál a kereseti korlátba mi számít bele, a kiszámlázott árbevétel, vagy főállású katás egyéni vállalkozó esetén a 81 300 forintos járulékalap, mellékállású katás egyéni vállalkozónál, mivel nincs járulékfizetési alap, így nincs kereseti korlát?
Tisztelt Szakértő! Férfi dolgozónk (született: 1964. 12. 04.) rokkantsági nyugdíját 2012. 01. 01-jétől átminősítették rehabilitációs ellátássá. Azóta is ezt a fajta ellátást kapta, most január 1-jétől 61 980 forint összegben. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. 02. 02-ei levelében értesítette, hogy ............ügyszámú határozattal megállapított rokkantsági ellátását 2016. 03. 01-jétől 66 475 forint összegben folyósítják. Nem értem, mi alapján minősítették át, mert a dolgozó nem volt felülvizsgálaton. Nekem, mint munkáltatónak mit kell figyelnem a foglalkoztatásánál? A régi szabályok szerint kell figyelnem a keresetét, vagy pedig úgy mintha felülvizsgálták volna? Nagyon várom válaszukat, mert nem értem az egészet. Köszönettel F. Erzsébet
Rokkantsági ellátásban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésekor választhat, hogy továbbra is ezt a járandóságát kéri, vagy inkább öregségi nyugdíjat. Milyen következményekkel jár a választás? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Április elsejétől ismét változhat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény. Változna a keresőtevékenység fogalma. Az egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetén a biztosítás időszaka minősülne csak keresőtevékenységnek. Az ellátások százalékos mértékén nem változtatna a jogszabálytervezet, viszont a jövőben nem a minimálbérhez (pontosabban jelenleg a 2012-es minimálbérhez), hanem úgynevezett alapösszeghez kötődnének mind a rehabilitációs ellátás, mind pedig a rokkantsági ellátás minimum és maximum összegei.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték