Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés keretében a jövedelemkorlátnál figyelembe kell-e venni a béren kívüli juttatásokat (bruttó alapbér: 165 000 Ft, helyi bérlettérítés 7000 Ft/hó, étkezési utalvány 8000 Ft/hó), vagy csak a bruttó alapbért? Köszönöm válaszát.
Egy munkavállalónk 2011.d ecember 31-éig rendszeres szociális járadékban részesült, amely 2012.január 1-jétől rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra. Mivel jelenleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint öt éve van hátra, ellátását felülvizsgálat nélkül rokkantsági ellátásként folyósítják tovább. Az ő esetében milyen foglalkoztatási korlát van?
Tisztelt Adózóna! Újonnan alakult kft. ügyvezető igazgatója rokkantsági ellátásban részesül. A kft. tevékenységében is részt vesz. Lehet-e részmunkaidős munkaviszonyban, ügyvezetőként heti 10 óra és egyéb munkakörben heti 10 óra bejelentéssel? Válaszukat előre is köszönöm!
A rokkantságot 75 százalékban megállapította a bizottság, a magánszemély viszont nem kap járadékot, mert a 3 éven belüli szükséges jogviszonyból 4 hónap hiányzik. Vásárolható-e biztosítási jogviszony megállapodás alapján, hogy kapjon ellátást?
Egyéni vállalkozásom szüneteltetem, melyet újra szeretnék indítani. Emellett a következő ellátásban részesülök: rokkantsági ellátás, egészségi állapot mértéke 55 százalék, állapotom alapján B2 minősítési kategóriába tartozom. Kérdésem hogy a vállalkozás újraindítása után elveszítem-e az ellátást, ha nem veszítem el, milyen feltételek mellett tarthatom meg? Továbbá katás egyéni vállalkozóként folytathatom-e a vállalkozási tevékenységemet? Tisztelettel: SZM
A rokkantsági ellátás iránti igény benyújtásakor meg kell-e szüntetni az őstermelői tevékenységet, vagy úgy lehet eljárni, mint az egyéni vállalkozók esetében a nyugdijigényléskor? Ha vissza kell adni az östermelői igazolványt, és a magánszemély később újra kiváltja, az milyen hátrányos következményekkel jár?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapotának mértéke 55 százalékos, akkor az illető megváltozott munkaképességűnek minősül? Ha igen, akkor vonatkozik rá a 2011. évi CLVI. törvény 462/A paragrafusa, mely szerint társas vállalkozóként mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége alól? Köszönöm a válaszát.
Sokan nem gondolnak arra, hogy nyugdíjuk, korhatár előtti, illetve rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásuk igénylésekor számos feltételnek kell megfelelniük. Összeszedtük, hogy az egyes járandóságok megállapítását mi akadályozhatja.
Tisztelt Szakértő Munkavállalónk 2014. augusztus 25-étől 2015. augusztus 31-éig táppénzen volt. Majd 2015. szeptember 1. óta rokkantsági ellátás mellett dolgozik. Most újra beteg lett. Kérdésem, hogy rokkantsági ellátás mellett kaphat-e táppénzt, és meddig?
Szeretném megkérdezni, hogy ha valaki rokkantsági nyugdíjat kap, akkor ha a rokkantsági nyugdíj kétszeresénél többet keres még pluszban, akkor elveszik-e a rokkantsági nyugdíj? Köszönettel: András
Tisztelt Szakértő! Születési rendellenességből eredően 18 éves korom óta folyamatosan leszázalékolt vagyok. Korábban 67 százalékos munkaképesség-csökkenés, majd 50 százalékos ÖEK, jelenleg C2-es komplex minősítési kategória, 5 évre. Kérdésem, hogy amennyiben az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, járhat-e együtt a rokkantsági ellátás, a teljes árvaellátás (60 százalékos rokkantság címén), magasabb összegű családi pótlék? Továbbá milyen kereseti korlátokra kell figyelnem? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban (D típus) részesülő egyéni vállalkozó jövedelemkorlátjának a kiszámításánál (három egymást követő hóban ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát) csak a vállalkozói kivétet kell figyelembe venni vagy a vállalkozás nyereségét is?
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő, napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó nyugdíjasnak mínősül-e a következő eset szempontjából? Felszámolás alatt lévő cég szeretne felmondani fenti státuszú dolgozónak. Úgy tudom, hogy a nyugdíjasnak való felmondás esetében nem jár végkielégítés. Fenti státuszú dolgozó nyugdíjasnak minősül-e, avagy jár-e neki végkielégítés vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. 04. 01-ig rehabilitációs ellátásban részesült, és emellett 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját cégében. Mit kell ilyenkor utólag tenni, mivel a törvény szerint csak 4 órában dolgozhatott volna. Milyen szankciókra számíthat, ha ellenőrzést kap az illető? (Megjegyzem, nem tudta, hogy a rehabilitációs járadék mellett csak 4 órában dolgozhat.) A rehabilitációs járadék után jár a 100 százalékos szochokedvezmény? 2016. 04. 01-tő rokkantsági járadékban fog részesülni. A minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére. Kérdésem az, hogy ebben az esetben jár neki a 100 százalékos szochokedvezmény? A jövedelemkorlátba beleszámít az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem is? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm előzőleg e témával kapcsolatos gyors válaszukat a Felülvizsgálat nélküli rokkantsági ellátás megállapítása című kérdésemre. Az előző kérdésemben szereplő férfi dolgozó 2016. 03. 01-től betegállományba került. (Emlékeztetőül írom, hogy ugyanezen dátumtól minősítették át a rehabilitációs ellátását felülvizsgálat nélkül rokkantsági ellátássá.) A rokkantsági ellátás mellett ugyanazt a munkát végzi, mind eddig. Kérdéseim a következők: 1. Rokkantsági ellátása melletti keresetéből nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékokat és munkaerő-piaci járulékot is le kell vonni? 2. Táppénz jár részére? Nagyon köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: F. Erzsébet
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték