Január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.
1956. januárban születtem. 2011. 07. hóban lettem rokkantnyugdíjas. 2014-ben komplex vizsgálaton vettem részt. Akkor 26 százalékos egészségi állapotot, D minősítést kaptam. Kilátásba helyezték az újabb vizsgálatot 2016. augusztusra. Kérdésem: augusztusban 5 éven belül leszek az öregségi nyugdíjhoz. Behívnak a vizsgálatra? A minősítésem alapján jól értem-e, hogy jogosult vagyok alanyi jogon közgyógyellátásra, az ellátás összegétől függetlenül?
Tisztelt Szakértő! 2016. március közepén érem el a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdésem, hogy január-február hónapban mennyit kereshetek a rokkantsági ellátás mellett. Arra a két hónapra érvényes a jövedelemkorlát?
Tisztelt Szakértő! A rokkantsági ellátás melletti kereset nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát 3 hónapon keresztül. Kérdésem: 1. A rokkantsági ellátás megszüntetése szempontjából az egyéni vállalkozónál mit kell jövedelemnek tekinteni: a tényleges jövedelemkivétet, vagy függetlenül a tényleges jövedelemtől, a minimálbért (illetve szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimumot)? 2. Ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyt létesít, kevesebb, mint heti 36 órában, akkor az egyéni vállalkozásban továbbra is meg kell fizetni a teljes járulékokat. Ebben az esetben mi a jövedelem? 3. Ha az egyéni vállalkozó heti 36 órában vagy hosszabb munkaidőben munkaviszonyt létesít, akkor az egyéni vállalkozásban csak a tényleges jövedelemkivét után fizet járulékot. Ebben az esetben csak a munkaviszonyból származó keresetet kell figyelembe venni?
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülőnek (C2) mennyi lehet a havi bruttó bevétele, fizetése 2016-ban, ha a munkája felső vagy középfokú végzettséget igényel (ügyvezető, szervizmérnök)? Kérdezném még, hogy az osztalék hogyan számít a bevételben, megszűnhet-e a rokkantsági ellátás osztalék felvétele esetén? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: J. L.
Tisztelt Szakértő! Egy eva alá tartozó ügyvédi iroda tagja rokkantsági ellátásban részesül. Kérdésem az lenne, hogy milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, mivel a rokkantsági ellátás biztosítási jogviszonynak számít? Köszönettel.
2012-ben átforduló rokkantnyugdíjasként rehabilitációs ellátást állapítottak meg, ami a mai napig 132 ezer forintra emelkedett. A mai napon kaptam egy felülvizsgálat nélküli határozatot, miszerint 2016.02. hótól rokkantsági ellátást folyósítanak részemre. Ebben az áll, hogy a 132 ezer forint rehabilitációs ellátást tekintik kiinduló átlagjövedelemnek, s annak a 165 százalékának a 45 százaléka járna részemre, de mivel ez meghaladja a 2012. évi minimálbér 45 százalékát, ezért csak 41 850 forint jár részemre ezentúl havonta. Kérdésem, szabályos ez így? Én úgy tudtam, hogy az ellátás nem lehet kevesebb az eddigieknél.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol az egyik tag a cég ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, nulla forintért. Ugyanebben a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonya van, és 2015. 11 .01-től rokkantsági ellátásra is jogosult. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e egy kft.-ben ugyanannak a személynek két jogviszonya? A megbízási jogviszonyt kell-e 08-as bevallásban szerepeltetni? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a két jogviszonyra?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki 1956 augusztusában született, 2011. év elejétől rokkantsági ellátást kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (egészségkárosodása 83 százalékos) , mellette a Magyar Államkincstár folyósít neki fogyatékossági támogatást is. Az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a vállalkozását, folyamatos a működése, bevétellel rendelkezik, és nincs főállású munkaviszonya, vagy egyéb jogviszonya mellette. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben neki meg kell fizetni a minimum járulékalap után a járulékokat, ha igen, akkor minden járulékot meg kell fizetnie, amit a "normál" főállású egyéni vállalkozóknak? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk 2013. március óta rokkantsági ellátásban részesül (elsőfokú komplex minősítési bizottság véleménye szerint). A felülvizsgálat idejét 2014. 03.hóban jelölték meg. Dolgozónk fenti időpontig fizetés nélküli szabadságot kért, és kapott. Felülvizsgálatra azóta sem hívták be, ezért a fizetés nélküli szabadság meghosszabbítását kérte. Két kérdésünk van: 1. A munkáltató meddig engedélyezheti a meghosszabbítást? 2. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt van-e munkáltatónak vagy esetleg a dolgozónak valamiféle fizetési kötelezettsége az adóhatóság felé? Előre is köszönöm válaszukat. F. E.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek milyen korlátozással, mekkora tb-közterherfizetés mellett dolgozhatnak vállalkozási jogviszonyban. Cikkünkben összefiglaltuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint azt, hogy milyen ellátásokra jogosultak a megváltozott munkaképességűek.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy, ha egy 100 százalékban (mozgásszervi betegség miatt) rokkant nyugdíjas Belgiumban vállal munkát (magánemberként, programozóként), Magyarországon elveszíti-e a rokkantsági ellátását?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg megváltozott munkaképesség címén részesülök árvaellátásban. Figyelemmel arra, hogy az édesapámat a komplex minősítés során C2 kategóriába sorolták (51 százalékos egészségkárosodás), rokkantsági ellátást igényelt. Tudomásom szerint ebben az esetben én kérhetem az árvaellátásom újraszámolását a Nyufig-tól. A kérdésem az, hogy a jelenlegi "30 százalékos" árvaellátásomat hogyan számolják újra, miből lesz a "60 százalék"? Az árvaellátást 1995-től kapom. Gondolom nem arról van szó, hogy a jelenlegi összeget megduplázzák. :) Ha lehet, kérnék szépen egy példán keresztüli számítást is. Köszönöm szépen szíves levezetésüket!
Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.
Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni a következőkben. Egyéni vállalkozó, rokkantsági ellátásban részesül, de már betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdijkorhatárt. Ha nem minősitette át a járándóságát öregségi nyugdijra, kell-e fizetnie a minimálbér után?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték