Gyakran felmerül a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek milyen korlátozással, mekkora tb-közterherfizetés mellett dolgozhatnak vállalkozási jogviszonyban. Cikkünkben összefiglaltuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint azt, hogy milyen ellátásokra jogosultak a megváltozott munkaképességűek.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy, ha egy 100 százalékban (mozgásszervi betegség miatt) rokkant nyugdíjas Belgiumban vállal munkát (magánemberként, programozóként), Magyarországon elveszíti-e a rokkantsági ellátását?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg megváltozott munkaképesség címén részesülök árvaellátásban. Figyelemmel arra, hogy az édesapámat a komplex minősítés során C2 kategóriába sorolták (51 százalékos egészségkárosodás), rokkantsági ellátást igényelt. Tudomásom szerint ebben az esetben én kérhetem az árvaellátásom újraszámolását a Nyufig-tól. A kérdésem az, hogy a jelenlegi "30 százalékos" árvaellátásomat hogyan számolják újra, miből lesz a "60 százalék"? Az árvaellátást 1995-től kapom. Gondolom nem arról van szó, hogy a jelenlegi összeget megduplázzák. :) Ha lehet, kérnék szépen egy példán keresztüli számítást is. Köszönöm szépen szíves levezetésüket!
Optimális esetben is nem csekély időre és türelemre van szükség, míg valaki az igény benyújtásától eljut a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátások folyósításáig, érdemes tekintettel lennie arra is, hogy a vonatkozó törvény jelentősen korlátozza az említett ellátások mellett folyósítható egyéb pénzbeli juttatásokat. Cikkünkben azokra a buktatókra hívjuk fel a figyelmet, melyek kifejezetten az ellátásban részesülők személyes döntésein múlnak.
Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni a következőkben. Egyéni vállalkozó, rokkantsági ellátásban részesül, de már betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdijkorhatárt. Ha nem minősitette át a járándóságát öregségi nyugdijra, kell-e fizetnie a minimálbér után?
Tisztelt Szakértők! Egyik ügyfelünk rokkantsági ellátásban részesül és spirituális tevékenységre kiváltott adószámos magánszemély. Milyen járulékok terhelik? Olvastam a "Rokkantsági ellátott járulékai" című kérdésre adott válaszukat. A jelen kérdésben említett adószámos magánszemély is a fenti cikk alapján fizeti a havi minimális járulékokat maga után, vagy ez más kategória, és mint 7-es adószámos csak 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót fizet maga után a bevallással egyidejűleg (kivétet csak osztalékként tervez)? Köszönettel: Markazit 2003 Bt.
2001. évben kapott szívinfarktusom óta folyamatosan keresőképtelen vagyok. 2011.12.31-éig rokkant nyugdíjasnak minősültem. 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesülök. Rendszeres orvosi és kórházi ellátásokra van szükségem. Legutóbb súlyos szívműtétem volt. Betegségem ellenére a NAV 2012. január 01. napjától járulékfizetési kötelezettséget állapított meg részemre, és visszamenőleg követel tőlem közel 3 millió forint adóhiányt, bírságot, késedelmi pótlékot. Kérdésem, hogy igazolt betegségem ellenére jogszerű-e a NAV követelése? Öngyilkosság határán állok. Semmi megtakarításom nincs, fizetni nem tudok. Cégem végelszámolással történő megszüntetését határoztuk el kültag gyermekeimmel együtt, de az adóhatóság követelése miatt a végelszámolást befejezni nem tudom. Valóban az öngyilkosság a kivezető út?
Ügyfelem 2011. 12. 31-éig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült. 2012. 01. 01-től rehabilitációs éllátást állapítottak meg számára. 2015. április 20. napján történt felülvizsgálat alapján határozattal rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, 2015. augusztus 01. napjától kezdődően. A határozat szerint az ellátást megszüntetik, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ügyfelem kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, havi 25 ezer forint kisvállalkozói adót fizetett eddig. Jelenleg kettő kérdésem van: kata hatálya alatt hogyan kell a jövedelmet megállapítani, és a rokkantsági ellátás mellett is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e az illető? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha egy dolgozó jelenleg is táppénzen van, de megállapítottak részére augusztus 1-jétől kezdődően rokkantsági ellátást, kaphat-e táppénzt a továbbiakban is, párhuzamosan a rokkantsági járadék mellett. Folyamatos kezelés alatt áll, és ezután kerül sor a műtétre. Válaszukat köszönöm.
Milyen adó, illetve járulékkedvezményeket vehet igénybe a foglalkoztató?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését olyan személy látja el, s mellette a cégben más tevékenységet is végez, aki 1952. január 12-én született férfi. A nyugdíjkorhatárt megelőzően rokkantsági ellátást kapott. Az öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, viszont az öregségi nyugdíja olyan alacsony lett volna, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást folyósítják részére, mivel az magasabb összeg. Az ő esetében milyen járulékokat kell megfizetni a kft.-ben? Mivel életkora alapján öregségi nyugdíjas, így elég-e a havi 6930 forintot megfizetni, vagy a korát figyelmen kívül hagyva, a kapott ellátás alapján kell elbírálni, s a kötelező járulékokat a minimálbér alapján meg kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Pontosítást szeretnék kérni. Rokkantsági ellátásban részesülő jutalmával kapcsolatban azt válaszolta, hogy esetükben a kereset 3 egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát (152 250 forint). Mikori minimálbért kell figyelni? Ugyanis 2015. évben a minimálbér 105 ezer forint, s annak a 150 százaléka nem 152 250 forint, hanem 157 500 forint lenne. Várom a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk keresete bruttó 139 500 forint havonta, az illető rokkantsági ellátásban részesül. Szeretnénk neki jutalmat adni. Június végéig az ezévi keresete bruttó 837 000 forint lesz (6*139 500). Mennyi jutalmat adhatunk neki júniusban erre a félévre?
Száz százalékban rokkant dolgozónk van, a bére nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét, így megkaphatja a rokkantsági ellátást is. Lakáshitel kiváltására dolgozói kölcsönt szeretnénk adni neki, melynek visszafizetését elengednénk. Nem meri elfogadni, mert úgy gondolja, hogy ez olyan bevételnek minősülne nála, ami miatt már elveszítené a rokkantsági ellátását. Tudtommal, ha elengedjük a visszafizetést, az neki nem szja-köteles bevétel, és szerintem nem veszítené el az ellátását. Esetleg tudnának tanácsot adni, hogyan segíthetnénk neki, ha ez mégsem járható út?
A munkajog és a társadalombiztosítási jog eltérően határozza meg a nyugdíjasnak minősülő személy fogalmát, ami – a két terület szoros összetartozása miatt – nem egyszer jogbizonytalanságot okoz.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték