Iskolarendszeren kívüli képzés: mikor keletkezik adófizetési kötelezettség?

Megosztás Tetszik

A nyár vége nem csak a diákok számára jelenti a tanév megkezdését, hanem számos esetben indulnak be olyan iskolarendszeren kívüli képzések is, amelyek lehetnek rövidebb és hosszabb idejűek is. Gyakran merül fel kérdésként, hogy a munkavállaló beíratható-e például nyelvtanfolyamra, vagy akár számítástechnikai oktatásra, és ebben az esetben mikor és kinél keletkezik adófizetési kötelezettség?

Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma

Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmára a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) külön fogalmi meghatározást tartalmaz. Az értelmező rendelkezés szerint iskolarendszeren kívüli képzésnek az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (Szja tv. 3. § 86. pont).

Az Szja tv. 4. § (2a) pontja alapján nem bevétel többek között valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan szolgáltatás, amelynek igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás; abban az esetben sem, ha a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú használat).

A kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély lehet munkavállaló, vezető tisztségviselő, tag vagy a kifizető üzleti partnere is.

Így tehát nem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltatója vagy – munkaviszonytól eltérő jogviszony esetén – a kifizető elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos legújabb ismereteket szerezheti meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, ahol például egy új programot vagy egy új gép kezelését sajátíthatja el. Ide sorolható például a munkáltató által biztosított olyan iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás költsége is, amely által megszerezhető ismeretanyag a munkavégzés, a tevékenység ellátása érdekében hasznosítható.

Nem befolyásolja az adókötelezettség megítélését az a körülmény, hogy az ilyen képzésben elsajátított ismereteket a magánszemély más kifizetőnél végzett tevékenysége során, illetve az egyidejűleg vagy a jövőben folytatandó önálló tevékenységében is hasznosíthatja.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy

• az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja mely képzések esetében alkalmazható,
• mikor jön szóba adókötelezettség,
• a munkáltató által biztosított, vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján térített nyelvtanfolyam a munkavállalónál keletkeztet-e bevételt,
• mi minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,
• mikor célszerű a kiküldetési rendelvény használata,
• hogyan alakul az adókötelezettség az önálló tevékenység és az egyéni vállalkozás esetén.