A rokkantsági ellátórendszer 2012. januártól történt reformját követően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, valamint átmeneti járadék megállapítására már nincs lehetőség. Összefoglaltuk, hogy ettől az időponttól milyen ellátásokra lehetnek jogosultak a megváltozott munkaképességű személyek.
Tisztelt Szakértő! Olyan rokkantsági ellátásban részesülő személyt (egészségi állapot mértéke: 57 százalék) szeretnénk foglalkoztatni havi 60 órában, akinek jelenleg is van részmunkaidős munkahelye, rehabilitációs hozzájárulás kiváltása céljából. Arra szeretnék választ kapni, hogy alkalmazhatjuk-e az illetőt anélkül, hogy megvonnák tőle a rokkantsági ellátást? Az új szabályozás szerint, ha jól értelmezem 3 egymást követő hónapban a jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 3 egymást követő hónapban a jövedelme összesen nem haladhatja meg a 152 250 forintot? Tehát végeredményben a két munkahelyen nem kereshet többet összesen havi bruttó 50 750 forintnál? Ha jól tudom, 2014. január 1. előtt a 3 havi átlagbér nem haladhatta meg a minimálbér 150 százalékát. Válaszukat előre is megköszönve Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! 1957-ben született nőnél 56 százalékos össz-szervezeti károsodási mértéket állapítottak meg 2010. 08. hóban. Kérdésem: milyen összegű munkabére (jövedelme) lehet nyugdíja mellett visszafizetési szankció nélkül? Bruttó vagy nettó jövedelmét kell nézni? Segítő válaszát előre is köszönöm! Reményiné
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozónál alkalmazásba állna egy rokkantsági ellátásban részesülő hölgy.1958-as születésű. Alkalmazásával kapcsolatban annyi kikötést kért, hogy napi 7 órában legyen alkalmazva, és a minimálbér 80 százalékánál több ne legyen a bruttó fizetése, mert akkor az ellátástól elesik. Egyenlőre ennyi infóm van. Kérdésem az lenne, hogy a vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak (mind foglalkoztatói, mind biztosítotti járulék vonatkozásában)? Köszönettel: Fazekasné
Hány rokkant embernek vették el vagy csökkentették az ellátását, hányan várnak még komplex felülvizsgálatra? Pál Béla MSZP-s képviselő emberi erőforrások miniszteréhez intézett kérdéseire Doncsev András, a tárca parlamenti államtitkára adott írásos választ.
Azt szeretném pontosítani, hogy abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó 2001-2010 között rokkantnyugdíjas volt, de az egyéni vállalkozását ekkor is működtette, és volt válllakozói kivétje, fizetett maga után. Egészségi állapota rendbe jött, 2011-től ismét főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét. 2020-ban lesz jogosult öregségi nyugdíjra. A szolgálati időbe beszámítódik-e a korábbi rokkantnyugdíj mellett végzett tevékenység? Ugyanez a kérdésem arra az esetre is vonatkozik, ha rokkantnyugdíj mellett alkalmazotti munkaviszonyben foglalkoztattak magánszemélyt. Válaszukat előre is köszönöm.
Őstermelői igazolvánnyal rendelkező volt rokkant nyugdíjas lennék. Jelenleg már csak járadékos, felülvizsgálat alatt. Van őstermelői igazolványom, de 2010. óta nem volt belőle bevételem. 2012. január 1. óta nem vagyok már nyugdíjas, mi most a tb-s jogállásom (munkaviszonyom nincs, 58 éves vagyok), kell-e az őstermelőség miatt fizetnem tb-t ?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2013.12.08-ig keresőképtelen, 2013.12.09-én fizetés nélküli szabaságon volt, 2013.12.10-től dolgozott egész hónapban. Időközben elindította a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényét. A benyújtott igényének elbirálása megtörtént, melyről 2014.01.20-án kapott határozatot, ami alapján 2013.12.09-től megállapítottak a rokkantsági ellátást. Kérdésünk, hogy a 2013.12. havi 08-as bevallással kapcsolatban van-e tennivalónk? A fenti ellátás mellett történő foglalkoztatása esetén a munkavállalót terhelik az egyéni járulékok /10+7+1,5/, valamint a munkáltatót a 27 % szociális hozzájárulási adó? 1041-en kell-e valamit bejelenteni a NAV-hoz? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna! Munkavállalónk rokkantsági ellátásban részesül, 1952-ben született. Komplex felülvizsgálatra nem hívták be, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál azt mondták, nem is fogják, mert állapota végleges. A szakvéleményben – ami 2005. évi – az áll, hogy a munkaképesség csökkenése 67%, III. csoport. Kérdéseim a következők: dolgozhat-e teljes munkaidőben; a jövedelemkorlát érvényes-e az ő esetében; nyugdíjas vagy sem, és milyen munkavállalói járulékokat kell vonni a jövedelméből? Válaszukat előre is köszönöm.
A tavaly január 1-jétől bevezetett új rokkantsági ellátórendszert javítgatná az eltelt időszakban szerzett tapasztalatok figyelembevételével több kormánypárti képviselő közös indítványa, amelynek módosító javaslatairól várhatóan hétfőn szavaz az Országgyűlés.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa munkaviszonyban látta el az ügyvezetői és személyes közreműködői tevékenységet. Most szeretné főállású katás vállalkozóként folytatni a tevékenységét, de egyelőre nem szüntetné meg a kft.-t. Egy rokkantsági ellátásban részesülő közeli hozzátartozója elvállalná 0 forint megbízási díj ellenében az ügyvezetést. Szeretnénk tudni: van-e akadálya ennek a megoldásnak? Keletkezik-e ebben az esetben neki, vagy a megbízónak bármilyen járulékfizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e a későbbi szolgálati idő és öregségi nyugdíj kiszámítását (nincs járulékalapot képező jövedelem) a hozzátartozónak? Köszönettel: Pálházi Istvánné
A megváltozott munkaképességű személyek új ellátórendszerének bevezetése következtében 2011. december 31-ével megszűnt a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.
Rokkantnyugdíjas személy bt-beltagként részmunkaidős munkaviszonyban látta el 2011. évben az ügyvezetői teendőket. Nem végzett semmilyen tevékenységet, csak ügyvezető volt. 2012. január-február hónapban bt. főfoglalkozású beltagjaként megfizette a járulékokat, mert rokkantsági ellátásban részesülőként már nem volt nyugdíjas. 2012 márciusban betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságon személyesen feltett kérdésére azt a választ kapta, hogy már nyugdíjas. (Ténykérdés, hogy nem rendelték be felülvizsgálatra sem, megkapott minden, a nyugdíjasnak járó kedvezményt is.) Így a nyugdíjkorhatár betöltésének napját követő naptól kiegészítő tevékenységű tagként látta el az ügyvezetési teendőket. A járulékokat a kiegészítő tevékenységű tagság szerint fizette meg. Egy 2013-ban a nyugdíjbiztosítóval történtfolytatott levelezés kapcsán kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítónál a státusza továbbra is „rokkantsági ellátásban részesülő” maradt, annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdijkorhatárt. Kérdésünk, hogy a bt. ügyvezetés miatti járulékfizetési kötelezettségének hogyan kell, illetve kellett volna eleget tennie egy nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugdíjasként nem nyilvántartott bt. beltagnak?
Majdnem minden negyedik nyugdíjra, illetve más nyugdíjszerű ellátásra vonatkozó lezárt kérelmet elutasítottak az év első felében a nyugdíjbiztosítási szervek.
Ha jól tudom, akkor egy rokkantsági ellátásban részesülő számára két lehetőség van, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt: -- rokkantsági ellátás továbbfolyósításának kérése saját jogú öregségi nyugdíjként,-- saját jogú öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelem beadása.Kérdésem a második esettel kapcsolatos: saját jogú öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít-e a rokkantsági ellátás és korábbi rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, amikor a kérelmező ellátásban/nyugdíjban részesült?A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 46. § (3) szerint „az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni ... azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült”.E rendelkezést analógiaként használva, -- HA AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSAKOR szolgálati időnek számít a jogszerző rokkantsági nyugdíjban/ellátásban töltött ideje (tehát nem az özvegy, hanem a jogszerző szolgálati ideje!),-- AKKOR A SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSAKOR MÉGINKÁBB szolgálati időnek kellene számítania a jogszerző (kérelmező) által rokkanantsági nyugdíjban/ellátásban töltött idő.Ugyanakkor, nem találam semmilyen konkrét jogszabályi helyet, ahol egyértelműen tisztáznák azt a kérdést, hogy a saját jogú öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít-e az az idő, amikor rokkantsági ellátásban/nyugdíjban részesültem.Válaszát köszönöm.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték