A nyugdíjkorhatár elérésekor kötelező-e öregségi nyugdíjat kérni, ha korábban rokkantsági ellátásban részesült a jogosult? Olvasónk kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
2012.01.01. utáni komplex felülvizsgálat után rokkantsági ellátást kaptam. Amennyiben ez az állapot fennáll az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, amely esetemben 64 év, kötelezően kell-e kérnem az öregségi nyugdíj megállapítását,vagy saját döntés alapján maradhatok-e rokkantsági ellátásban? Számomra ugyanis nem mindegy, hiszen 17 év munkaviszony után 1994-ben lettem III. csoportú rokkant. Amennyiben nekem a hatályos jogszabály alapján számolják a nyugdíjamat, akkor minden valószínűség szerint a minimálnyugdíjra lennék jogosult, ami kb.30 százaléka a jelenlegi ellátásomnak! Tisztelettel: Óré András
Mit tehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő, ha eléri a nyugdíjkorhatárt? Milyen előírásokat kell betartania annak érdekében, hogy ettől az időponttól öregségi nyugdíjban részesüljön? Összefoglaltuk.
A rokkantsági ellátások összege az ellátórendszer átalakítását követően az egészségkárosodás mértékétől és az érintett személy korától is függ. Összefoglaltuk, hogy mekkora összegre számíthatnak a már 2012 előtt is ellátásban részesülők, továbbá azok, akiknek egészségkárosodása (például az orvosi felülvizsgálatot követően) ezen időpontot követően jogosítja ellátásra.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló táppénzes állományba került, mielőtt az egyéves időszak lejárt volna, kérte egészség-károsodásának megállapítását. A munkaadó a táppénzes időszak lejártával nem szüntette meg a munkaviszonyt, bért vagy más jövedelmet nem fizetett, járulékbevallásában biztosítás-szünetelésként a 84. jogcímkódot jelölte meg. Másfél év elteltével megállapították a rokkantságot, nem rehabilitálható, kérheti az ellátását. Mi a teendője a munkavállalónak és a munkaadónak? A táppénzzel el nem látott időszakra vonatkozóan a munkáltató jól járt-e el, ha nem, hogyan helyesbíthető?
A rokkantsági ellátórendszer 2012. januártól történt reformját követően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, valamint átmeneti járadék megállapítására már nincs lehetőség. Összefoglaltuk, hogy ettől az időponttól milyen ellátásokra lehetnek jogosultak a megváltozott munkaképességű személyek.
Tisztelt Szakértő! Olyan rokkantsági ellátásban részesülő személyt (egészségi állapot mértéke: 57 százalék) szeretnénk foglalkoztatni havi 60 órában, akinek jelenleg is van részmunkaidős munkahelye, rehabilitációs hozzájárulás kiváltása céljából. Arra szeretnék választ kapni, hogy alkalmazhatjuk-e az illetőt anélkül, hogy megvonnák tőle a rokkantsági ellátást? Az új szabályozás szerint, ha jól értelmezem 3 egymást követő hónapban a jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 3 egymást követő hónapban a jövedelme összesen nem haladhatja meg a 152 250 forintot? Tehát végeredményben a két munkahelyen nem kereshet többet összesen havi bruttó 50 750 forintnál? Ha jól tudom, 2014. január 1. előtt a 3 havi átlagbér nem haladhatta meg a minimálbér 150 százalékát. Válaszukat előre is megköszönve Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! 1957-ben született nőnél 56 százalékos össz-szervezeti károsodási mértéket állapítottak meg 2010. 08. hóban. Kérdésem: milyen összegű munkabére (jövedelme) lehet nyugdíja mellett visszafizetési szankció nélkül? Bruttó vagy nettó jövedelmét kell nézni? Segítő válaszát előre is köszönöm! Reményiné
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozónál alkalmazásba állna egy rokkantsági ellátásban részesülő hölgy.1958-as születésű. Alkalmazásával kapcsolatban annyi kikötést kért, hogy napi 7 órában legyen alkalmazva, és a minimálbér 80 százalékánál több ne legyen a bruttó fizetése, mert akkor az ellátástól elesik. Egyenlőre ennyi infóm van. Kérdésem az lenne, hogy a vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak (mind foglalkoztatói, mind biztosítotti járulék vonatkozásában)? Köszönettel: Fazekasné
Hány rokkant embernek vették el vagy csökkentették az ellátását, hányan várnak még komplex felülvizsgálatra? Pál Béla MSZP-s képviselő emberi erőforrások miniszteréhez intézett kérdéseire Doncsev András, a tárca parlamenti államtitkára adott írásos választ.
Azt szeretném pontosítani, hogy abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó 2001-2010 között rokkantnyugdíjas volt, de az egyéni vállalkozását ekkor is működtette, és volt válllakozói kivétje, fizetett maga után. Egészségi állapota rendbe jött, 2011-től ismét főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét. 2020-ban lesz jogosult öregségi nyugdíjra. A szolgálati időbe beszámítódik-e a korábbi rokkantnyugdíj mellett végzett tevékenység? Ugyanez a kérdésem arra az esetre is vonatkozik, ha rokkantnyugdíj mellett alkalmazotti munkaviszonyben foglalkoztattak magánszemélyt. Válaszukat előre is köszönöm.
Őstermelői igazolvánnyal rendelkező volt rokkant nyugdíjas lennék. Jelenleg már csak járadékos, felülvizsgálat alatt. Van őstermelői igazolványom, de 2010. óta nem volt belőle bevételem. 2012. január 1. óta nem vagyok már nyugdíjas, mi most a tb-s jogállásom (munkaviszonyom nincs, 58 éves vagyok), kell-e az őstermelőség miatt fizetnem tb-t ?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2013.12.08-ig keresőképtelen, 2013.12.09-én fizetés nélküli szabaságon volt, 2013.12.10-től dolgozott egész hónapban. Időközben elindította a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényét. A benyújtott igényének elbirálása megtörtént, melyről 2014.01.20-án kapott határozatot, ami alapján 2013.12.09-től megállapítottak a rokkantsági ellátást. Kérdésünk, hogy a 2013.12. havi 08-as bevallással kapcsolatban van-e tennivalónk? A fenti ellátás mellett történő foglalkoztatása esetén a munkavállalót terhelik az egyéni járulékok /10+7+1,5/, valamint a munkáltatót a 27 % szociális hozzájárulási adó? 1041-en kell-e valamit bejelenteni a NAV-hoz? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna! Munkavállalónk rokkantsági ellátásban részesül, 1952-ben született. Komplex felülvizsgálatra nem hívták be, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál azt mondták, nem is fogják, mert állapota végleges. A szakvéleményben – ami 2005. évi – az áll, hogy a munkaképesség csökkenése 67%, III. csoport. Kérdéseim a következők: dolgozhat-e teljes munkaidőben; a jövedelemkorlát érvényes-e az ő esetében; nyugdíjas vagy sem, és milyen munkavállalói járulékokat kell vonni a jövedelméből? Válaszukat előre is köszönöm.
A tavaly január 1-jétől bevezetett új rokkantsági ellátórendszert javítgatná az eltelt időszakban szerzett tapasztalatok figyelembevételével több kormánypárti képviselő közös indítványa, amelynek módosító javaslatairól várhatóan hétfőn szavaz az Országgyűlés.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték