Rokkantsági ellátás után is kell fizetni nyugdíjjárulékot. Mellette megkereshetem a minimálbér 150 százalékát az ismert korláttal, DE mi számít bele a korlát összegébe – ugye havonta értendően? – maga az ellátás összege plusz a jövedelem? És az bruttó értendő? Mivel az ellátás nettónak számít a nyugdíjjárulék tekintetében. Vagy csak maga a rokkantsági ellátás mellett megkeresett bruttó jövedelem számít bele az összeghatárba?
2009. december 15-ével lettem rokkantnyugdíjas. 2016. október 12-én betöltöm a 63. életévemet, kérhetem-e új kiszámítását a nyugdíjamnak? 36 év munkaviszonyom van egyéni vállalkozóival együtt. Most már nem vagyok aktív. Köszönettel várom válaszukat.
2016. 01. 21-ei cikkben a" három hónapon keresztül nem haladhatja meg a 225 000 forintot" hogyan kell értelmezni, miből számolták, vagy csak elírás?
Jó tudni, hogy milyen korlátokat kell figyelembe venni, mennyi jövedelmet engedhet meg magának úgy, hogy el ne vesszen a nyugdíj, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a csed, a gyed és a gyet.
Jelenleg főállású őstermelő 2016. március 1. napjával rokkantási ellátásra vált jogosulttá. Kérdésem az, hogy a jelenleg fennálló biztositási jogviszonyát meg kell-e szüntetni a rokkantsági ellátás igénybevételéhez, továbbá, ha igen, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett lehet-e őstermelői igazolványa? Magyarul, ha meg kell szüntetnie a biztosítási jogviszonyát, utána kiválthatja-e az őstermelői igazolványt, természetesen járulékfizetési kötelezettség mellett? Jelenleg az őstermelő 49 éves.
A rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezettnél melyik ellátásban részesülő munkavállaló vehető figyelembe? A rokkantsági ellátásban, a rokkantsági járadékban vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő? 2016-ban jó néhány új szabály lépett életbe, amely a megváltozott munkaképességűekre vonatkozik. Jelenleg a rokkantsági járadék közé azok az ellátások tartoznak, amelyeket a 2011-es törvényi változások egyáltalán nem érintettek, mivel ilyen járadékot csak is azok kaphatnak, akik teljesen munkaképtelenné váltak a 25. életévük betöltését követően. 2008 előtt ez 100 százalékos munkaképesség-csökkenést eredményezett, míg 2008 után ez a százalék már 80-99 százalékra csökkent. Most viszont több ellátási forma is létezik, nem egyértelmű, hogy melyik ellátási forma ami a rehabnál betudható.
Január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.
1956. januárban születtem. 2011. 07. hóban lettem rokkantnyugdíjas. 2014-ben komplex vizsgálaton vettem részt. Akkor 26 százalékos egészségi állapotot, D minősítést kaptam. Kilátásba helyezték az újabb vizsgálatot 2016. augusztusra. Kérdésem: augusztusban 5 éven belül leszek az öregségi nyugdíjhoz. Behívnak a vizsgálatra? A minősítésem alapján jól értem-e, hogy jogosult vagyok alanyi jogon közgyógyellátásra, az ellátás összegétől függetlenül?
Tisztelt Szakértő! 2016. március közepén érem el a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdésem, hogy január-február hónapban mennyit kereshetek a rokkantsági ellátás mellett. Arra a két hónapra érvényes a jövedelemkorlát?
Tisztelt Szakértő! A rokkantsági ellátás melletti kereset nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát 3 hónapon keresztül. Kérdésem: 1. A rokkantsági ellátás megszüntetése szempontjából az egyéni vállalkozónál mit kell jövedelemnek tekinteni: a tényleges jövedelemkivétet, vagy függetlenül a tényleges jövedelemtől, a minimálbért (illetve szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimumot)? 2. Ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyt létesít, kevesebb, mint heti 36 órában, akkor az egyéni vállalkozásban továbbra is meg kell fizetni a teljes járulékokat. Ebben az esetben mi a jövedelem? 3. Ha az egyéni vállalkozó heti 36 órában vagy hosszabb munkaidőben munkaviszonyt létesít, akkor az egyéni vállalkozásban csak a tényleges jövedelemkivét után fizet járulékot. Ebben az esetben csak a munkaviszonyból származó keresetet kell figyelembe venni?
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülőnek (C2) mennyi lehet a havi bruttó bevétele, fizetése 2016-ban, ha a munkája felső vagy középfokú végzettséget igényel (ügyvezető, szervizmérnök)? Kérdezném még, hogy az osztalék hogyan számít a bevételben, megszűnhet-e a rokkantsági ellátás osztalék felvétele esetén? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: J. L.
Tisztelt Szakértő! Egy eva alá tartozó ügyvédi iroda tagja rokkantsági ellátásban részesül. Kérdésem az lenne, hogy milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, mivel a rokkantsági ellátás biztosítási jogviszonynak számít? Köszönettel.
2012-ben átforduló rokkantnyugdíjasként rehabilitációs ellátást állapítottak meg, ami a mai napig 132 ezer forintra emelkedett. A mai napon kaptam egy felülvizsgálat nélküli határozatot, miszerint 2016.02. hótól rokkantsági ellátást folyósítanak részemre. Ebben az áll, hogy a 132 ezer forint rehabilitációs ellátást tekintik kiinduló átlagjövedelemnek, s annak a 165 százalékának a 45 százaléka járna részemre, de mivel ez meghaladja a 2012. évi minimálbér 45 százalékát, ezért csak 41 850 forint jár részemre ezentúl havonta. Kérdésem, szabályos ez így? Én úgy tudtam, hogy az ellátás nem lehet kevesebb az eddigieknél.
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol az egyik tag a cég ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, nulla forintért. Ugyanebben a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonya van, és 2015. 11 .01-től rokkantsági ellátásra is jogosult. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e egy kft.-ben ugyanannak a személynek két jogviszonya? A megbízási jogviszonyt kell-e 08-as bevallásban szerepeltetni? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a két jogviszonyra?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki 1956 augusztusában született, 2011. év elejétől rokkantsági ellátást kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (egészségkárosodása 83 százalékos) , mellette a Magyar Államkincstár folyósít neki fogyatékossági támogatást is. Az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a vállalkozását, folyamatos a működése, bevétellel rendelkezik, és nincs főállású munkaviszonya, vagy egyéb jogviszonya mellette. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben neki meg kell fizetni a minimum járulékalap után a járulékokat, ha igen, akkor minden járulékot meg kell fizetnie, amit a "normál" főállású egyéni vállalkozóknak? Köszönöm a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték