Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét! Rokkantsági ellátás mellett, társas vállalkozás tagjaként, megbízási szerződéssel látom el feladataimat a cégben, mellette heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem. A társas vállalkozásban ez esetben is meg kell fizetnem az elvárt jövedelem utáni járulékokat, vagy elegendő a megbízási szerződésben foglalt összeg utáni járulékot megfizetnem? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ebben a kérdésben mit jelent a "kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható" mondat a rokkantsági ellátást mgállapító határozatban?!
Tisztelt Szakértők! Mosogatónak szeretnénk alkalmazni egy leendő munkavállalót. Érthető, hogy nem veszíti el az ellátását, ha a minimálbér heti 20 órában arányos részét fogja keresni. A kérdés az, hogy mint munkáltatónak mit kell vizsgálnom az alkalmazását megelőzően a munkakör betöltésére vonatkozóan? Elég-e, ha az üzemorvos alkalmasnak találja a munkakör betöltésére? Illetve korlátozza-e a foglalkoztathatóságát, kell-e vizsgálnom a rokkantsági ellátást megállapító határozatot, mely szerint D (18%) kategóriába tartozó az állapota, és azt írják, hogy rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható?
Dolgozónk táppénzjogosultsága 2016 márciusában lejárt. 2015 decemberétől rokkantsági ellátást kap, foglalkozási rehabilitáció nem javasolt. Jelenleg is keresőképtelen, egészségi állapota 45%. Felmondható-e a munkaviszonya egészségügyi alkalmatlanság vagy más címen? Igaz, semmilyen juttatást nem fizetünk, azonban a mindenkori éves szabadságra az idők végezetéig jogosult, ami elég nagy teher. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az, hogy egy rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy megváltozott munkaképességűnek minősül-e? Ebben az esetben érvényesül az, hogy szochót 255 000 forintig nem kell fizetni? Köszönöm a válaszát.
Dolgozhat-e/vállalkozhat-e a másodfokú, véglegesen 100 százalékos rokkantnak nyilvánított, rokkantsági ellátásban részesülő személy? Van-e valamilyen (kereseti, jövedelem) korlátozás e tekintben? Beszámít-e a kereseti/jövedelemi korlátba az osztalékként vagy a katás jogviszonyban szerzett jövedelem? Kérem, hogy a válaszadásra kijelölt/felkért szakértő a válaszát/álláspontját támassza alá a hatályos jogszabályok idevágó részének jelzésével, leírásával is.
Tsztelt Szakértők! Rokkantsági ellátás mellett munkaviszonyban megtartható-e az ellátás, ha a munkavállaló bruttó jövedelme a következő módon alakul 2016-ban: október 166500 forint, november 166 500 forint, december 500 000 forint? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja egy éve táppénzen van, januárban fog lejárni az egyéves időtartam. A továbbiakban tudna rokkantsági ellátást vagy rokkantsági járadékot igényelni, mert az egészségkárosodása tartós lesz. Ebben az esetben mint bt.-beltagnak van-e bármilyen korlátozása az ügyvezetés tekintetében? Tudja-e továbbra is ellátni az ügyvezetést? Nem kizáró ok-e az ellátás folyósításánál, hogy nem tudja részmunkaidőben ellátni az ügyvezetést a tagi jogviszony miatt? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő rokkantsági ellátásban részesülőt foglalkoztat heti 40 órában. A hatóság 85 százalékos egészségkárosodását állapította meg, és a "D" kategóriába sorolta. A jövedelemkorlát miatt minden 3. hónapban kell a garantált minimálbér 150 százaléka alatt tartani a bérét? Az azon kívüli hónapokban bármennyit kereshet? Az ő esetében jogosan vesszük figyelembe a garantált bérminimumot, ha középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
Egy főállású katás egyéni vállalkozó keresőképtelen lett, 2015.06.10-én. Ettől a naptól kezdve táppénzben részesül, egy év leteltével is még mindig táppénzes állományban volt, de pénzbeli ellátást nem kapott, de az orvosi keresőképtelenségéről az igazolásai megvannak 2016.06.30-éig. De közben elindították a rokkantsági ellátás iránti kérelmet, ahhoz viszont a „ eresőképes tevékenységet nem lehet fenntartani” így az egyéni vállalkozás 2016.06.21-ével szüneteltetve lett. 2016.06. hónapban egész hónapban keresőképtelen, a háziorvosi, kórházi igazolások is megvannak 2016.06.01-2016.06.30-éig. 2016.06.21-étől viszont megállapították a rokkantsági ellátást a vállalkozó részére, de ettől a dátumtól szünetel is a vállalkozás. A kérdés kell-e 2016.06. hóra a kisadózók tételes adóját megfizetni, mivel így egy napot se volt keresőképes?
Kekkh honlapon a webes ügysegéd alkalmazásánál lehet inditani az egyéni vállalkozást. Kérdésem: ha rokkantsági ellátás mellett (egészségi állapotom 42%) kívánom indítani, akkor a munkavégzés jellegénél mit jelölök? 25. pont a webes ügysegédben: Munkavégzés jellege (Kérjük, hogy választásának megfelelően aláhúzással szíveskedjen jelölni a megfelelő fogalmat.) • Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett • Főfoglalkozású egyéni vállalkozó • Heti 36 órát el NEM érő munkaviszony mellett • Nyugdíjas • Oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok mellett • Társas vállalkozási tagság mellett egyéni vállalkozó • Társas vállalkozás tagság mellett egyéni vállalkozó és egyidejűleg heti 36 órát el nem érő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik • Egyéni vállalkozó és az EGT más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik • Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Mellékállású katás egyéni vállalkozóként szeretnék tevékenykedni, a törvényi feltételeim fennállnak, de ha a fentiek közül nem jelölöm be valamelyiket, nem enged tovább a webes ügysegéd. Köszönöm szépen!
Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó (2011. 12. 31-ig III.csoportba sorolt rokkant nyugdíjas) kereseti korlátja 2016-ban három egymást követő hónapban a minimálbér másfélszeresét - ez esetben- 166.500.-Ft-ot nem haladhatja meg. Ez esetben az egyéni vállalkozó főállásúnak számít az életkora miatt, és fizeti a garantált minimálbér után 10% nyugdíjjárulékot, a garantált minimálbér 150%-a után 8,5% eü.-biztosítást és munkavállalói járulékot. Szocho adót nem fizet, mert 2011. dec. 31-én rokkant nyugdíjas volt. 2012.január 1-től nem került sor felülvizsgálatra. Ebben az esetben mi számít az egyéni vállalkozó havi keresetének akkor, ha a járulékalapot képező garantált minimálbér nettó összegét nem veszi ki? Az egyéni vállalkozó 2016.évben több mint 5 hónapig táppénzsegélyezésben részesült, amiből szja-előleget vontak le. A táppénzjövedelem beleszámít ez esetben a keresetbe? Ha a több hónap alatt ki nem vett nettó összegeket egy későbbi hónapban kiveszi, akkor, hogyan kell számolni a kereseti korlátot?
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérném a szakvéleményét. C2 minősítési kategóriába tartozó, 48%-os egészségi állapotú katás egyéni vállalkozó havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Amennyiben minden hónapban származik bevétele, mint katás adóalanynak, ebben az esetben is figyelni kell a jövedelemkorlátot? Mivel nem válik biztosítottá, szükséges bármilyen szabályra figyelni, hogy ne szűnjön meg a rokkantsági ellátása? Köszönettel: Krisztina
A járulék és járadék kifejezés felcserélése többnyire nyelvi hibára vezethető vissza, de a szövegkörnyezetből általában egyértelműen megállapítható, hogy a hibát vétő kötelezettségre vagy juttatásra gondolt-e. Az ellátások és a járadékok között már nehezebb különbséget tenni.
Tisztelt Szakértő ! Ismerősöm előző válaszára azt írta, hogy: HVG-ben olvasta: az ingatlan-bérbeadási tevékenység (amennyiben nem egyéni vállalkozói formában történik) nem minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rokkantsági ellátásnak) folyósítását kizáró keresőtevékenységnek, a nyugdíj pedig adómentes bevétel. Vagyis szerinte ez nem olyan bevétel, ami miatt megszüntethetik az ellátásának a kifizetését. Igaz ez ?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték