Nyugdíjkorhatárt elért, de 100 százalékos rokkant nyugdíjas milyen feltételek mellett dolgozhat? Köthető-e vele 30 000 forintos megbízási szerződés részmunkaidőben? Ha igen, milyen járulékfizetés keletkezik?
Tisztelt Szakértő! 50 százalékos egészségi állapotom miatt C2 minősítést kaptam. Ennek folyományként rokkantsági ellátásban részesülök 2013. február óta. Idén katás egyéni vállalkozó lettem, a szabályoknak megfelelően havi 25 ezer forint katát fizetek. A kérdésem, hogy van-e bármilyen bevételi korlátom mint egyéni vállalkozó annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásra való jogomat ne veszítsem el. A katás bevétele nem egyenlő a jövedelmével, így nem is tudom meghatározni azt. Amennyiben kiegészítő információra lenne szükségük esetemmel kapcsolatban szívesen állok rendelkezésükre! Válaszukat előre is köszönöm!
Az egészségkárosodott személyek meghatározott feltételek teljesülése esetén rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak. Ismertetjük a jogosultsági tudnivalókat.
A magyar jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott az Európai Bíróság 2015. február 12-én minimálbér témakörben. E döntés ugyan nem a „német minimálbér” néven elhíresült szabállyal összefüggésben, hanem egy korábbi ügyben született, ám lényeges abban a kérdésben, hogy a minimálbér-szabályozások szempontjából hogyan kell eljárni az egyes bérelemeket illetően.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mi minősül rokkantsági ellátásnak? Melyik törvényben találok erre választ? Az egyik munkavállalónk rokkantsági járadékban részesül. Ez rokkantsági ellátásnak minősül? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel K.T.
Valóban nyugdíjasnak minősülnek a rokkantsági ellátásban részesülő személyek munkajogi szempontból, és így kedvezőtlenül érintik őket a felmondásra és a végkielégítésre vonatkozó szabályok – álmélkodott olvasónk a korábbi cikkünkben leírtak alapján. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Eddig mindenhol olyan tájékoztatást hallottam, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő nem nyugdíjas. Most az Önök cikkében pedig azt olvasom, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő nyugdíjasnak minősül. Szeretném, ha pontosítanák, hogy valójában most mi az igazság ez ügyben. Miért minősül a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak? Vagy elírás történt volna? Nem mindegy, hogy az ilyen munkavállalónak, ha megszűnik a munkaviszonya, kaphat-e valamennyi végkielégítést. Várom a válaszukat. Köszönettel: egy olvasó
Tisztelt Szakértő! Nyolcvan százalékos egészségkárosodásom van, 9 év 286 nap szolgálati idővel rendelkezem. Erre nem kapok ellátást. Kérdésem: mennyi szolgálati idő kellene ahhoz, hogy valamilyen ellátást kapjak?
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk gyesről visszajött 2014. május 11-én, és azonnal táppénzes állományba került. Most állapitják meg a rokkantsági ellátását. Kérdésem, hogy 2014. május 12-étől a mai napig terjedő időszakra mennyi szabadság(megváltás) jár neki, mert ebben a kérdésben is változott tudomásom szerint a munka törvénykönyve. A betegállomány első 30 napjára, vagy a teljes időszakra kell kifizetni a szabadságmegváltást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Császár Judit
Egy alkalmazott munkaviszonyt létesitett 2005. április 15-én. 2011. április 4-étől terhességi gyermekágyi segélyen, aztán gyeden, majd gyesen volt, a gyes 2014. május 11-én járt le. Már másnaptól, 2014. május 12-étől táppénzes állományba került, melynek eredményeként rokkantsági ellátásra vált jogosulttá. Az új Mt. szerint mennyi szabadságmegváltást kell neki kifizetnem? Más kérdés, hogy a végkielégitési igényét is bejelentette már, de nem mondott fel neki a munkáltató. Szerintem jelen esetben ahhoz, hogy az ellátásra jogosult legyen, neki kell kezdeményeznie a munkaviszony megszüntetését, a munkáltató egyébként mindvégig elégedett volt a munkájával.
A rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozó, őstermelő is kaphat kedvezményt a közterhekből, ugyanakkor meghatározott kereseti korlátokat be kell betartania.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízásos jogviszonyban, vagy akár havi 10 000 forintért látja el az ügyvezetői tisztséget. Be kell-e ezt jelenteni a rokkantsági ellátást folyósító szervnek, hiszen az Flt. 58. § 5) bekezdése szerint keresőtevékenységet végez, de jövedelemre nem tesz szert, illetve az alatta marad 3 egymást követő hónapban a minimálbér 150 százalékának? Valamint kérdezném, hogy milyen járulékteher fizetendő a díjazás nélküli jogviszonyban, illetve a 10 000 forint/hó után? Előre is köszönöm
A legkisebb bér összegének emelkedése nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottaknak kedvező hír, hanem egy sor társadalombiztosítási, adózási összeghatár is növekedett.
Az 1957-ben született nő rokkantsági ellátásban részesül. Családi gazdálkodás tagja. Tagként vesz részt a családi gazdálkodásban, a családi gazdálkodás vezetője a fia. A családi gazdálkodás egy főre eső bevétele a 8 millió forintot meghaladta 2014. évre, járulékfizetési kötelezettség van-e a tag után, ha rokkant ellátású?
Miután mindig változtatják az ellátások elnevezéseit, a kérdésem: jár-e adókedvezmény az szja-ból a rokkantsági ellátásban részesülőnek?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték