Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személynél beszámít-e a jövedelembe az éves keretösszegig juttatott 100 ezer forint készpénz? Három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a "jövedelme" a minimálbér másfélszeresét. Csak a járulékköteles jövedelem esetében számít ez, vagy erre a juttatásra is vonatkozik a korlát? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója rokkantsági ellátásban részesül. Ha megigényli a rehabilitációs kártyát, akkor a jelenlegi munkahelye igénybe tudja-e venni a szochokedvezményt? Vagy ez csak egy új munkahelyen lesz érvényesíthető? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kollégánk C2 kategóriás rokkantsági ellátásban részesül, újabb műtét után várhatóan hosszasan táppénzen lesz. Megszűnik-e a rokkantsági ellátása, ha táppénzen lesz, keresetnek számít-e a táppénz? Amennyiben a táppénz összege meghaladja három egymás követő hónapon át a minimálbér 150 százalékát, akkor megszűnik a rokkantsági ellátás? Betegszabadság tartama alatt fizethető-e ki részére prémium az előző havi teljesítménye után? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi ügyben szeretném a szakmai véleményüket kérni: A társaság formája zrt. A társaság alapítója két fő. Az egyiknek 90 százaléknyi részesedése van, a másiknak 10 százalékos. A 90 százalékos részvényes rokkantsági ellátásban részesül. A 10 százalékban részvényes 2017.07.11-től a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója. Az alapszabály szerint ezen feladatot megbízási jogviszony keretében látja el. A megbízás határozatlan időre szól. A megbízás alapján havi bruttó 40 ezer forint tiszteletdíjat kap. A társaságban munkaviszony keretében is munkát végez heti 20 órában. A munkaköre klímaszerelő. 2017. 07. hó 11-től bejelentettem a 17T1041-en, mivel a fenti díjazás alapján biztosított: biztosítási jogviszony kódja: 1202, munkakör Feor: 1210 (gazdasági szervezet vezetője) A 1708/ júliusi bevallásban már két jogviszonyt jelentettem. Egyik a heti 20 órás munkajogviszony, a másik a megbízási jogviszony 41 kóddal. A törvényi előírások figyelembe vételével jól bíráltam el a jogviszonyokat? Esetleg nem jön be a minimum járulékfizetési kötelezettség? Fáradozásukat és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika könyvelő e-mail cím: erikateglasne@gmail.com
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátást állapítottak meg, az egészségi állapot 59 százalékos (B2). Kérdésem, hogy amennyiben a) szja szerinti egyéni vállalkozó lesz, a kivét után milyen járulékok megfizetésére kötelezett, illetve milyen kedvezmény illeti/illetheti meg? b) Kata szerinti egyéni vállalkozó lesz, főállású vagy nem főállású katás lesz? Köszönettel: OÁ
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjas vagy sem, illetve havi személyi alapbére lehet-e 108 750 forint? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kénytelen megszüntetni vállalkozását (rokkantsági ellátás megállapítása miatt), majd pár nap múlva újra kiváltja vállalkozói igazolványát. Több milliós árukészlete, részben amortizált tárgyi eszközei vannak. Véleménye szerint "el kell játszani" a megszűnést (például készletek miatti fizetendő áfa), vagy lehet folyamatosan könyvelni, mivel az éves bevallásban úgyis összeadódik a "két" vállalkozás? Köszönöm válaszát !
Főállású egyéni vállalkozó 2016. szeptember 5-étől táppénzen van. Az elsőfokú komplex minősítés szerint egészségi állapotának mértéke 20 százalékos, D minősítési csoportba tartozik, rehabilitációja nem javasolt. Milyen lehetőségei vannak, ha továbbra is szeretné folytatni a vállalkozását? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő mennyi pótszabadságra jogosult. Tudomásom szerint 5 nap illeti meg, de kollégák állítása szerint ez változott. Tisztelettel.
Veszteséges kft. ügyvezetője mikor dolgozhat nulla forint megbízási díjért – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném tudni, hogy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e az a vállalkozó, aki 2016 októberében, amikor betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, kérte az öregségi nyugdíj folyósítását. Ezt azonban idén egy határozattal elutasította a Nyugdíjbiztosító, mert a vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül, ami kedvezőbb összegben lett meghatározva mint az öregségi nyugdíja lenne. A vállalkozó 2016 októberétől a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozókra vonatkozó járulékokat fizeti, helyesen jár-e el így?
Tisztelt Szakértő! 2016. 03. 01-jétől kezdődően dolgozik nálunk egy munkavállaló 6 órás munkaviszonyban, rokkantsági ellátás mellett. Sajnos rosszul lett beállítva a program és nyugdíjasként számfejtettük le. Nem lett megfizetve utána a pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Ilyenkor mi a megoldás erre a problémára?A hiba most derült ki, mert ezen okból kifolyólag elutasították a táppénzkérelmet.
A komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye szerint a magánszemély: Egészségi állapot 47%, ÖEK 53%, Minősítés C2. Egyéni vállalkozás indítása esetén főállású v. nem főállású vállalkozó lesz? Katában havi 25 ezer vagy 50 ezer forint a kötelezettsége?
2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjas, 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátott (jelenleg is). Főállású egyéni vállalkozóként (a rokkantsági ellátás folyósítása mellett) a garantált bérminimum után (mert szakképzettséget igénylő tevékenységet folytat) a következőket fizeti havonta: Vállalkozói kivét: 161 000 Ft Nyugdijjárulék alapja: 161 000 Ft 10% Eg.bizt. járulék alapja 241 500 Ft 8,5% Szja alapja 161 000 Ft 15% Szociális hozzájárulási adót nem fizet. Amennyiben havonta mintegy 300 000 forint értékű számlát bocsát ki, ebben az esetben is a kereseti korlát az egészségbiztosítás alapját képező jövedelem (241 500 Ft), és ha egész évben így működik nem veszítheti el a rokkantsági ellátást? A jövedelem vonatkozásában a 241 500 Ft/hó kivét számít, vagy hozzá kell adni az évvégi nyereség összegét is, ami után szja-t és ehót kell fizetni?
A rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem minősül saját jogú nyugellátásnak, összegüket is teljesen eltérően kell kiszámítani, mint a korábbi rokkantsági nyugdíjakat.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték