Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy személyi kedvezmény igénybe vehető-e rokkantsági ellátás esetén, ha az ellátásban részesülő rendelkezik az ellátás mellett adóköteles jövedelemmel? Amennyiben igen, elégséges-e a rokkantsági ellátást megállapító határozat igazolásként az adókedvezmény igénybevételéhez?
Tisztelt Szakértő! Cégünk 3 fő rokkantsági ellátásban lévő munkavállalót kíván foglalkoztatni. Nevezzük őket: Imrének, Károlynak illetve Eszternek. Imre: 45 éves; FEOR: 6119 Magtári munkás; Egészségi állapot: 50% Állapot minősítése: C2; Rehabilitációs kártyával rendelkezik; munkaidő heti 40 óra. Károly: 59 éves FEOR 4131 Telepi anyagraktáros, Egészségi állapota: 29% Állapot minősítése: D; Rehab. kártyája nincsen; Heti munkaidő: 40 óra. Eszter: 54 éves FEOR:9112 Intézményi takarító; Egészségi állapota: 59% Állapot minősítése: B2; Rehab. kártyája nincs. Heti munkaidő: 20 óra. Munkaviszonyuk rendes munkaszerződéssel jönne létre. munkabérük nem haladja meg a minimálbér 150%-át (207 000 Ft). Kérdésem, hogy milyen járulékokat kell vonni tőlük és ki után milyen szochokedvezményt lehet érvényesíteni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül 37 százalékos egészségi állapottal, C2 minősítéssel. A vállalkozói járulékok megfizetésénél úgy tudjuk, jár a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény. A többi járulékok esetén a 180 500 forint felszorzott alapok alapján fizet úgy, mint a főállású egyéni vállalkozó, vagy a minimálbér a járulékalap? Az ellátás megállapításánál azt vették figyelembe. 2018. január 15-étől kapja a rokkantásági ellátást (előtte évekig rehabilitációs ellátást kapott), alapja 138 000 forint, annak a 60 százalékát kapja, plusz az éves 3 százalékos emelést. Az a kérdésünk, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után kell fizetni a járulékokat? Amennyiben a jövőben munkaképtelenné válik, jár-e részére táppénz, és annak mi lesz az alapja? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Molnár Gézáné
Bár mindkét esetben megváltozott munkaképességű dolgozóról van szó, munkajogi szempontból különbséget kell tenni a rehabilitációs ellátásban és a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló között. Az előbbi körbe tartozók esetén a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően állásfelajánlási kötelezettség terheli, az utóbbi csoport tagjai viszont munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősülnek, így esetükben nem kell indokolnia a munkáltatónak a felmondást, és végkielégítés sem jár nekik.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó az ellátás mellett folytathatja-e a vállalkozását? Ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Tisztelettel: Benkéné
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy ha egy társas vállalkozót leszázalékolnak, akkor az ellátás mellett mennyi járulékot kell a továbbiakban fizetnie maga után társas vállalkozóként?
A férjem rokkantsági ellátást (nem rokkantsági járadékot) kap, valamint saját jogán családi pótlékot. Egy gyermekünk van, aki után családi pótlékot kapunk. Kérdésem, hogy én, mint a felesége igénybe vehetek-e utána családi adókedvezményt, és ilyen esetben az úgy jár, mintha két gyermek lenne, tehát magasabb összegű, mint egy gyermek után? Valamint neki is van valamennyi jövedelme, akkor meg is oszthatjuk a két gyermek utáni családi adókedvezményt.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kültagja rokkantsági ellátást kap, a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik, heti 18 órát jelenleg. Folyamatosan eladja a társaság vagyonát, árukészletét, mert végelszámolásra készül. Alkalmazottja nincs, az üzletet már nem nyitja ki, árbevétele csak a vagyoneladásból lesz. Tulajdonképpen már alig dolgozik emiatt. Van-e lehetőség arra, hogy a munkaórái számát heti 5 órára csökkentsék munkaszerződés-módosítással, mivel valójában nem is dolgozik, de a társaság még működik? Esetleg van-e valamilyen megoldás arra, hogy minél kevesebb fizetési kötelezettsége keletkezzen? Ő lesz a végelszámoló, és abban az esetben ezzel a minimális óraszámmal, illetve jövedelemmel elláthatja-e a végelszámolói feladatokat? Várom szíves válaszukat, köszönettel.
Családunk tagja 2012. május hónaptól rokkantsági ellátásban részesül. 2013-ban állapotromlás miatt (összegészségi állapota 19%, összegészségkárosodása 81%) E kategóriába sorolták, azóta állapota nem javult. Az ellátásának összege 51 150 Ft, amely az azóta eltelt időszakban a nyugdíjak emelésével azonosan növekedett. A rokkantsági ellátásban részesülő 2018. január 20-ával betöltötte 60. életévét(öregségi nyugdíjáig tehát kevesebb, mint öt év van hátra). Rokkantsági ellátása megalázóan alacsony. Azt a tanácsot kaptuk, hogy mondjunk le a jelenlegi ellátásról és február 1-jétől újólag kérjük a rokkantsági ellátás megállapítását. Véleményem szerint ezzel csak rosszabbul járhatnánk, mert örökre is elveszíthetnénk az ellátást. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, van-e valamilyen mód a magasabb összegű ellátásra. A rokkantsági ellátásban részesülő 2012. május hónapot megelőzően 33 évig megszakítás nélkül munkaviszonyban állt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló rokkantsági ellátásban részesül jelenleg. A nyugdíjkorhatár elérésével meg tudja igényelni a nyugdíjat. Ezt követően is megváltozott munkaképességűnek minősül-e a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy bt.-t kíván alapítani és annak beltagja és ügyvezetőjeként, a kata adózási módot választja, úgy a bt.-ben lévő jogviszonya nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, így a 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezett csak? És ezáltal az ezen jogviszonyából származó jövedelme nem számít bele a rokkantsági járadék miatti keresetkorlátozásba? (2011. évi CXCI. törvény 13. § d) ) Amennyiben felülvizsgálatra kerül sor 2020-ban, úgy a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását ezen jogviszonya nem fogja akadályozni? Miben változik a fenti helyzet, ha az egyéni vállalkozás létrehozása mellett dönt és azon belül választ kata adózási módot? A friss határozat alapján az egészségi állapot mértéke 20 százalék, D kategória, rehabilitáció nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, korlátozó tényezők nincsenek). Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik könyvelt kft.-nk ügyvezetője ezen státuszát tagi jogviszonyban látja el. Betegsége folytán a közelmúltban rokkantsági ellátást állapítottak meg számára, 30%-os egészségügyi állapottal, D kategóriával. A kérdésünk arra irányul, hogy az említett státusz fedi-e az 1997. évi LXXX. törvény 14. § (3) bek. c) pontjában megfogalmazott állapotot, azaz a jövőben kell-e az említett ügyvezetői jogviszony után járulékot fizetni? Köszönjük válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy mikortól érvényes a rokkantsági ellátásban részesülő személy foglalkoztatásának eddigi heti 20 órás korlát eltörlése? Köszönettel: Szalánczi Dóra
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét: 45% egészségkárosodás mellett hány órában dolgozhat valaki és mennyi lehet a keresete? Őstermelői tevékenységet végezhet-e főállásban vagy mellékállásban? Ha a vállalkozó igazolványt kiváltanám, mennyi volna a fizetési kötelezettség 45% egészségkárosodás mellett? Várom válaszát.
Biztosított mezőgazdasági őstermelő részére rokkantsági ellátást állapítottak meg. Egészségi állapota alapján E minősítési kategóriába tartozó, állapota végleges, felülvizsgálatra nem javasolt. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a továbbiakban?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték