491 találat a(z) rokkantsági ellátás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozóként biztosított vagyok, de 2016.03.01-től rokkantsági ellátásban is részesülök. Jelenleg a havi bruttó fizetésem három egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát, mely után mindig megfizetem a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót. Jár-e részemre a 2011. év CLVI. törvény 462/A szakaszában foglaltak szerint szochokedvezmény, mely alapján nem kellene szociális hozzájárulási adó fizetnem? Válaszát előre is köszönöm: J.L.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély, aki egyéni vállalkozó is, szeretne rokkantsági ellátást igényelni. A hatóságnál azt az információt kapta, hogy amíg van működő egyéni vállalkozása, addig nem kérheti. A kérdésem az, hogy amennyiben a vállalkozását szünetelteti, akkor jogosulttá válik az ellátás igénylésére? Vagy csak a teljes megszüntetéssel áll be a feltétele. Köszönöm szépen a választ! Üdvözlettel.

Cikk

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai. Mindkét fogalomhoz kapcsolódva alapvetően a társadalombiztosításra asszociálunk, miközben nagy jelentőségük van a fennálló munkaviszony megítélése szempontjából. A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősül, míg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem. Mindezek a körülmények a felmondás szempontjából lényegesek.

Kérdés

Mikor változott meg a katás egyéni vállalkozóra vonatkozó előírás? Ezt azért kérdezem, mert a fenti alapkérdés első részére a mai napon Széles úrtól kapott válasz pont az ellenkezője annak, mint amit ugyanilyen tartalmú kérdésre 2012. 12.21-én a "Minek minősül a katás egyéni vállalkozó jövedelme? c. kérdésre adott. Idézem a 2012. évi válasz idevágó részét: "Az nem vitás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő katát választó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmét a kereseti korlát meghatározása során figyelembe kell venni, abban viszont eltérőek az álláspontok, hogy milyen összegben."

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Beszámít-e a véglegesen 100%-os rokkantnak nyilvánított, nyugdíjkorhatár alatti személynél a rokkantsági ellátása mellett katás egyéni vállalkozóként és társas vállalkozási tagként szerzett, elért nyereség/jövedelem? Vagyis nem munkabérről van szó, olyanról, amit a társas vállalkozásban osztaléknak hívnak. Kérem a kijelölt/felkért szakértőt, hogy válaszát szíveskedjék tételes jogszabályhelyekkel is alátámasztani! Köszönettel: egy jó ember, aki egy nehéz helyzetben lévő ismerősén segíteni akar.

Kérdés

Olvasom Önöknél: Az Mm. törvény vonatkozó szabályai szerint [13. § (2) bekezdés d) pontja, illetve 10. § (2) bekezdés b) pontja] keresőtevékenység esetén akkor kell megszüntetni a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás folyósítását, ha az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A kata szerinti bt.-ből kivett pénzre érvényes-e ez a szabály? A bt. beltagja, vezetője vagyok. A katát 25 ezer Ft összegben fizetem meg. 2011-ben rokkantsági ellátást állapítottak meg, ez alakult át rokkantsági ellátássá.

Kérdés

Egy cégünknél munkaviszonyban álló dolgozónk egészségi állapotának mértéke 27 százalékos, 2018. 06. havi komplex minősítés alapján. A rokkantsági ellátás megállapítására beadott kérelemre hozott határozat szerint jogosult rokkantsági ellátásra, ha a keresőtevékenysége megszűnik vagy keresőtevékenységet nem folytat, s az egyéb feltételeknek megfelel. Kérdésem: ha a munkaviszonyt a 07.03. napon közös megegyezéssel megszüntetjük, majd 07.04-én a munkavállaló beadja a rokkantsági ellátás iránti kérelmet, kéri az ellátás megállapítását 07.04. naptól, csatolja a munkaviszony megszűnéséről az igazolást, aztán 07.05-én új munkaszerződést kötünk vele, nem kizáró ok-e a rokkantsági ellátás megállapításánál? Jól értelmezem, hogy a rokkantsági ellátás megállapításhoz csak a fenti ellátásra vonatkozó kérelem beadásának napján nem állhat munkaviszonyban? Ha beadta a fenti ellátás iránti kérelmet, a következő naptól cégünk újra alkalmazná a munkavállalót. Jól tudom, hogy a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység egyetlen korlátja a 2011. évi CXCIX. tv. 13. § (1) bekezdés d) pontja, mely szerint megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és az ebből származó (egészségbiztosításijárulék-alapot képező) jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azaz a 138 000 x 150% = 207 000 forintot? Azaz ha három hónap alatt összesen a fenti jövedelem nem haladja meg a 621 ezer forintot, akkor nincs akadálya, hogy 4 órás munkaviszonyban újra foglalkoztassuk a magánszemélyt?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan kötelezettség, mely szerint egy rokkantsági ellátásban részesülő katás egyéni vállalkozó, akinek a bevétele három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, köteles-e ezt bejelenteni a rehabilitációs hatóságnál 10 munkanapon belül (amely ezt követően intézkedik az ellátás megszüntetéséről)? Ha ez az egyéni vállalkozó olyan munkát végez, mely középfokú végzettséget igényel, akkor ez esetben a garantált bérminimum 150 százalékáról van szó? Ha ez az egyéni vállalkozó nem rendszeresen, hanem egy-két hónap kihagyással keres a rokkantsági ellátás mellett a minimálbérnél másfélszer magasabb összeget vagy annál többet (nem minden hónapban állít ki számlát), akkor az ő rokkantsági ellátását nem szüntetik meg? Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó esetén van-e ilyen összegkorlát vagy csak az számít, hogy heti 20 óránál többet ne dolgozzon? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egyik munkavállaló – aki munkaviszonyban áll –, súlyos betegsége miatt az egyéves táppénzt már kimerítette, és ezután rokkantsági ellátást fognak számára megítélni, mivel az egészségkárosodásának mértéke a 67 százalékot meghaladja. Kérdésem az lenne, hogy továbbra is maradhat-e munkaviszonyban, ha igen, akkor maradhat-e heti 40 órás a munkaideje, vagy csak heti 20 órában lehet foglalkoztatni, és hogy igényelhet-e rehabilitációs kártyát? Válaszukat előre is köszönöm! Kiss Beáta

Kérdés

2018.05.17-én Winkler Róbert szakértő által jegyzett cikk jelent meg "Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj: érdemes átszámítani" címmel. Kérem a tisztelt szakértő segítségét esetemre vonatkoztatva, az alábbi adatok megadása mellett: - 1955.01.19-én születtem, - 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíjas voltam, - 2012.01.01-től rehabilitációs ellátásra változott, - 2016.01.01-től ismét megváltozott, s jelenleg is rokkantsági ellátást kapok. Az ellátások mellett – az érvényes korlátozásokon belül – keresőtevékenységet folytatok, melyből nyugdíjjárulékot is fizetek. Kérdésem: esetemben kérhetem-e (kérnem kell-e) a 2019. január 19-én esedékes időpontra az öregségi nyugdíj megállapítását – a választási lehetőség mellett –, vagy, ha nem, az évek alatt befizetett nyugdíjjárulék "elveszett"? Válaszát megköszönve, üdvözlettel: Miklós

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg C2 kategóriában vagyok. 2016 őszétől kapom az ellátást 58% egészségkárosodással. Az a kérdésem, hogy ha legközelebb behívnak felülvizsgálatra és pl. maradok ugyan C2 kategóriában a komplex minősítés során, de "csak" pl. 50%-os egészségkárosodással, akkor csökkentik a rokkantsági ellátásom összegét, vagy marad a felülvizsgálatot megelőző összegű ellátásom? Tehát ilyen esetben lehetséges-e az, hogy valami alapján csökkentsék az ellátásom összegét? Köszönöm.

Cikk

A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságnak (legyen szó akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásról) – a komplex felülvizsgálat által megállapított megváltozott munkaképességen túl – további feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, illetve rendelkezzék megfelelő biztosítási előzménnyel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megvásárolt üzletrész árfolyama

Nagy Norbert

adószakértő

Fejlesztési tartalék felhasználása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Üzletrész-ajándékozás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink