Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés 2. Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1041 bevallásban a rokkantsági ellátásban részesülőt munkavállalóként jelentem be vagy nyugdíjas munkavállalóként? Köszönettel: Ibolya
Tisztelt Szakértő! A 1041 bevallásban a rokkantsági ellátásban részesülőt munkavállalóként jelentem be vagy nyugdíjas munkavállalóként? Köszönettel: Ibolya
Rokonom jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Idén eléri a 64 életévét, kaphat-e rendes öregségi nyugdíjat?
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy kereseti korlátjára vonatkozó jogszabályi előírások általában ismeretek: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm. tv.) 10. § (2) b) pontja, illetve 13. § (2) d) pontja értelmében megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Tisztelt Szakértő! Kérheti-e most, pótlólag a rokkantsági ellátás helyett az öregségi nyugdíjat az a 69 éves, akinek annak idején rokkantsági ellátást állapítottak meg, de a korhatár betöltésekor nem kérte az öregségi nyugdíjat? Vagy erre csak a korhatár betöltésekor volt egyszeri lehetősége? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Eva adózású bt. beltagja rokkantsági ellátást kap, mellette 4 órában munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. Sajnos a bt.-ben eddig rosszul fizettük utána a járulékokat (kiegészítő tevékenység után, most kérte a nyugdíjazását és ott derült ki). Az a kérdésem, hogy ha nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyba jelentem be visszamenőlegesen a bt.-be, akkor bejelenthetem-e 4 órás munkaviszonyba, vagy kötelező társas vállalkozóként bejelenteni, illetve hogyan módosul ennek járuléka a 4 órás munkaviszonya miatt?
A társadalombiztosítási szerv a felperes rokkantsági ellátásának összegét a Romániában megállapított rokkantsági nyugdíjának összegével csökkentett összegben állapította meg, mely csökkentés jogszabályi megalapozottságát vitatta a felperes.
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos és ügyvezető megbízási jogviszonyban tevékenykedik, nulla forint díjért. Rokkantsági ellátásban részesül, ami mellett 40 órás közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Ebben az esetben kell bármilyen járulékot vagy a 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a vállakozásban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves segíteni az alábbi kérdés eldöntésében. Rehabilitációs kártyás egyéni vállalkozó betegség esetén kaphat-e táppénzt, és mellette jár-e neki folyamatosan a rehabilitációs ellátás is? Tudjuk, hogy 2019-től "kártya" nélkül is jár a szochokedvezmény, abban nem vagyunk biztosak, hogy táppénz és rokkantsági ellátás is jár-e egyszerre. Válaszukat köszönjük.
Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor kaphat-e hozzátartozói ellátásokat? Az Adózóna olvasójának kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülök, de az állapotom romlott, és újra felülvizsgálatot kérnék. 2016. évben a kata adózás alá tartoztam, amikor kiszámították az ellátásomat. 2018. március 1-jétől a minimálbér után fizetek járulékokat, mint egyéni vállalkozó, és azt szeretném tudni, hogy az ellátást – ha most újra megállapitják – mely időszak után, illetve minek az alapja után számolják újra? Köszönöm: János
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozónak, aki 67 százalékos rokkant lett – van alkalmazottja is – a rokkantsági ellátás megállapításához szüneteltetnie kell-e egyéni vállalkozását? Mi van ilyenkor az alkalmazottal? Mert a vállalkozónak azt az információt adták, hogy a megállapítás idején nem lehet biztosítási jogviszonya. Szüneteltetni meg csak egy hónapig lehet, egy napig nem.
Tisztelt Winkler Róbert Úr! Rokkantnyugdíjas (1955-ben született ), aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap, mellette hozzátartozói ellátást is kapott. Közben – 2013-ban – kapott a két ellátás mellett ideiglenes özvegyi nyugdíjat, amit 2014-től nem kap. Ha 2019-ben kéri az öregségi nyugdíjazást, akkor továbbra is kapja a hozzátartozói ellátást, és feléled az özvegyi nyugdíj, mert nem telt el 10 év az élettárs halála óta? Kaphatja az öregségi nyugdíjat, a hozzátartozói ellátást és özvegyi nyugdíjat együtt? Mikor rokkantnyugdíjas lett, 21 év 25 nap szolgálati időt vettek figyelembe nála. 2012-től 4 órában dolgozik, a mindenkori garantált bérminimum 4 órára eső munkabéréért. Ha kevesebb lesz az öregségi nyugdíja, mint a mostani rokkantellátás, mondhatja azt, hogy nem kéri az öregségi nyugdíjat, vagy csak az választhat, aki 1954. december 31. előtt született? Válaszát előre is köszönöm.
Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vállalkozásának megszüntetésével kapcsolatban merült fel kérdés, melyben a segítségét kérném. A vállalkozó alkalmazottat nem foglalkoztat. A tevékenysége alanyi adómentes. Az egészségi állapota megromlott, olyan súlyosan, hogy a tevékenységét nem tudja végezni. Az orvos javasolta a leszázalékolást. A korára tekintettel (63 éves) a javaslatot elfogadná. 2019. január, február, március hónapban befizette az 50 ezer forintot. Jelenleg táppénzen van. Az eddigi bevétele 1,5 millíó forint. Kérdései: – El szeretné adni az autót, amivel a vállalkozói tevékenységet végezte (fuvarozás); milyen számlát kell kiállítani? Kell áfát felszámítani? – Az autó eladási értéke beleszámít-e az éves, 12 milliós keretbe? – Leszázalékolást követően, ha nem szünteti meg a vállalkozást, és kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó lesz, és havi 25 ezer forint katát fizet. Ez lehetséges? – Ebben az esetben mennyi árbevételt produkálhat? Van más tevékenysége is a fuvarozási fő tevékenység mellett. Segítségét köszönettel fogadom!
A Kúriához fordult egy megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásának csökkentése miatt, mivel e döntés során az eljáró szerv és a bíróság az érintett tényleges fizikai állapotát nem vizsgálta, hanem csak azt, hogy a jogszabályváltozások miatt javulás következett be. A Kúria tájékoztatót közölt az Mfv.III.10.265/2018. számú ügyben hozott határozatáról.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől