Megváltozott munkaképességűek ellátásához szükséges biztosítás

Megosztás Tetszik

A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságnak (legyen szó akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásról) – a komplex felülvizsgálat által megállapított megváltozott munkaképességen túl – további feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, illetve rendelkezzék megfelelő biztosítási előzménnyel.

Utóbbit azért tekinthetjük természetesnek, mivel az említett ellátások társadalombiztosítási ellátásnak (ezen belül egészségbiztosítási ellátásnak) minősülnek. Ebből következően például az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt legalább 70 százalékban károsodott az egészsége, és ez alapján rokkantsági járadékot állapítottak meg számára, csak akkor kaphat rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, ha megszerzi a szükséges biztosítási időt. (Más kérdés, hogy ebben az esetben a rokkantsági járadékot – ami a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm. törvény) alkalmazásában rendszeres pénzellátásnak minősül – meg kell szüntetni. Ugyanakkor például a fogyatékossági támogatás továbbra is folyósítható.)

Ez az Mm. törvény  2. paragrafusának (1) bekezdése szerint a kérelem benyújtását megelőző

• 5 éven belül legalább 1095 nap,
• 10 éven belül legalább 2555 nap. vagy
• 15 éven belül legalább 3650 nap

a Tbj. 5. paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt jelent.

A szükséges biztosítási idő meglétét a társadalombiztosítási nyilvántartásokból állapítják meg. Abban az esetben, ha az igénylő a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok (például valamely EGT-tagállamban szerzett biztosítási idő) beszámítását is szeretné kérni, akkor az igénnyel az azt igazoló okiratokat is be kell nyújtania.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetkben jár – az általános szabálytól eltérően – a biztosítás tartamára tekintet nélkül is ellátás a megváltozott munkaképességű személyeknek.