Milyen feltételei vannak annak, hogy a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást öregségi nyugdíjjá alakítsák? Automatikus-e az átalakítás, vagy kérelmezni kell? Ismertetjük a téma legfontosabb szabályait.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülök, mellette dolgozom, de figyelek a kereseti korlátra, minden hónapban néhány ezer forinttal alatta maradok. Kérdésem, hogy ha a feleségem büféjében alkalmanként besegítek, ő alkalmi munkára egyszerűsített foglalkoztatás keretében bejelent (napi 1000 forint), az hogyan befolyásolja a kereseti korlátot? Beleszámít-e az alkalmi munkavégzésből származó jövedelem? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély rendelkezik munkaviszonnyal, illetve adószámos magánszemélyként az általa készített népi hímzésű kézműves termékeket eladja. Kérdésem, hogy az adószámos tevékenységből származó jövedelmét bele kell-e számítani a rokkantsági ellátás jövedelem kereseti korlátba? Köszönettel!
Alapkérdés: https://adozona.hu/kerdesek/2018_3_26_Szemelyi_kedvezmeny_rokkantsagi_e_tdn Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék a kedvezménnyel kapcsolatban, hogy van-e különbség a személyi kedvezmény esetében, hogy a megállapító határozaton rokkantsági ellátás szerepel, nem pedig rokkantsági járadék? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tajti Szabina
Tisztelt Szakértők! Szeretném megerősítésüket kérni a következőben. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy ha egy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy munkaviszonyt létesít, akkor nem alkalmazhatók a saját jogú nyugdíjasra vonatkozó kedvező adózási szabályok, amennyiben öregségi nyugdíj helyett a rokkantsági ellátást választotta, ezt folyósítják számára tovább. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A mai cikket olvasva merült fel bennem, hogy tévesen jelentettük be az egyéni vállalkozót főállásúnak a kata hatálya alá. A vállalkozó 2018 szeptemberétől rokkantsági ellátásban részesül, egészségállapota a komplex vizsgálat alapján kevesebb mint 50 százalék. A kata tv. 2. § f) pont alapján ő nem főállású, így a havi 25 000 forint tételes adófizetésre kötelezett. Ez utóbbi, akkor a helyes értelmezés? A NAV-bejelentés visszamenőleges módosításának gondolom nincs akadálya. Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban azonban nem lehet rendezni a hibát visszamenőleg. Ebből következik, hogy visszamenőleges hatállyal nem módosítható a bejelentés? Válaszát tisztelettel köszönöm!
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?
Tisztelt Szakértők! Az alábbiak kapcsán kérném a segítségüket! Katás vállalkozási formában szeretne egyéni vállalkozást indítani egy magánszemély, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül (havi: 29 270 Ft), egészségi állapot mértéke 59%. Kérdéseink: 1. A rokkantsági ellátás mellett fűállásúnak nem minősülő katás lenne (25 ezer forintot fizet havonta maga után),és akkor ez az időszak nem minősül szolgálati időnek? És itt a kereseti korlát sem számít, gondolok itt arra, hogy a jövedelem 3 egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150%-át? 2.Lehet e főállású katás, ha ilyen mértékű az egészségi állapota, úgy hogy a rokkantsági ellátást is kapja? És itt a kereseti korlátot már figyelembe kell venni? 3.Vagy főállású katásként meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást? Ebben az esetben 50 ezer forintot fizetne maga után, és így válik biztosítottá, valamint ez már a szolgálati idejébe is bele számít. És a kereseti korlátnál csak a kata bevételi szabályait kell figyelembe venni? Előre is nagyon szépen köszönöm segítő válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozó tartós betegsége miatt hosszabb ideig táppénzen van. A táppénzes időszak elérte és már meghaladja az egy évet. Táppénzjogosultsága lejárt. Az orvos továbbra is keresőképtelen állományban tartja. Mindaddig mentesül a tagi jövedelem utáni járulékok megfizetése alól, amíg van keresőképtelenségről igazolása? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónknál a törvényben meghatározott kereseti korlátnál 2019. évben figyelembe kell-e venni a bérként adózó béren kívüli juttatásokat? Úgy gondolom, hogy igen, mivel az egészségbiztosítási járulék alapját képezik 2019-től a béren kívül adott juttatások is, de szeretnék teljesen biztos lenni benne, hogy helyesen gondolom. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társas vállalkozás tagja, aki csak tag, semmilyen jogviszonnyal nem rendekezett a társaságban, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, munkaviszonyt köt a céggel. Viszont több éve ki nem fizetett jóváhagyott osztalék járna neki (100 milliós nagyságrendről van szó). Mennyiben befolyásolja az osztalék kifizetése a rokkantsági ellátás melletti kereseti korlátot? Beleszámít-e egyáltalán a keresetbe? Ha kéthavi minimálbéres kereset után a harmadik hónapban, a havi munkabér mellett kifizetésre kerülne nagyobb mértékű osztalék – például 10 millió forint – részére, az befolyásolná-e a rokkantsági ellátását? Vagy ilyen ütemezésben ki lehet fizetni a bentmaradt osztalékot? Előre is köszönöm a válaszát! Németh Tamásné
Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét. Egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagja szeretne részmunkaidős munkaviszonyban (heti 20 órában) dolgozni az általa 100 százalékban tulajdonolt kft.-ben, ahol egy független fél az ügyvezető. Ebben az esetben a járulékokat a ténylegesen felvett jövedelme vagy a járulékminimum alapján kell-e megfizetni? Kell-e szüneteltetnie a rokkantsági ellátást, ha a jövedelme nem éri el a minimálbér 1,5-szeresét? Segítségét előre is köszönöm!
Fiam 28 éves, 80%-os egészségkárosodása van. Jelenleg rokkantsági járadékban, saját jogú családi pótlékban részesül, és mellette 4 órás munkaviszonyban dolgozik. A munkahelye hamarosan megszűnik, így elveszíti a munkáját. Rokoni segítséggel dolgozik a jelenlegi munkahelyén, új munkahely képességei miatt nem jöhet számításba. Az elmúlt 5 évben több mint 3 évnyi munkaviszonyt szerzett. Jogosult-e (érdemes-e) rokkantnyugdíjra? Megtarthatja-e a rokkantnyugdíj mellett a saját jogú családi pótlékot? Meddig járhat neki saját jogú családi pótlék? Előre is köszönöm válaszukat, tisztelettel: Antal
Tisztelt Adózóna Szakértők! Rokkantsági ellátásban (nem rehabilitálható) és fogyatékossági támogatásban részesülő személy munkát vállalna.(Sajnálatos baleset miatt végtagi fogyatékossága élete végéig fennáll.) Szakirányú közép- és felsőfokú végzettséggel és évtizedes munkatapasztalattal rendelkezik. Több eltérő választ kaptam szakmai szervezetektől a részére munkaviszonyban kifizethető maximális összegre, a rokkantsági ellátása megtartása mellett: minimálbér másfélszerese havonta, illetve – tekintettel szaktudására – a garantált bérminimum másfélszerese. A kata kiegészítő tevékenység folytatása is kereseti korláthoz kötött, amelyet túllépve sajnos elveszítheti a tragédia miatt egyebekben jogszerűen megállapított ellátását. A hiba elkerülése érdekében kérdésem a Tisztelt Szakértőkhöz: mekkora a számára munkaviszonyban kifizethető legmagasabb bér, illetve milyen egyéb formákban tud adózott jövedelmet szerezni, az ellátása veszélyeztetése nélkül? Az érintett személy jelezte: mindkét lábszárának hiánya miatt nem szívesen mondana le a jelenleg egyetlen megélhetését jelentő rokkantsági ellátásról. Viszont a most adódott lehetőség (mérnöki, tervezői munka) tartalmasabb, célzatos életet jelentene és a jövedelem révén életminőségét is javítaná. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték