Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozónak, aki 67 százalékos rokkant lett – van alkalmazottja is – a rokkantsági ellátás megállapításához szüneteltetnie kell-e egyéni vállalkozását? Mi van ilyenkor az alkalmazottal? Mert a vállalkozónak azt az információt adták, hogy a megállapítás idején nem lehet biztosítási jogviszonya. Szüneteltetni meg csak egy hónapig lehet, egy napig nem.
Tisztelt Winkler Róbert Úr! Rokkantnyugdíjas (1955-ben született ), aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátást kap, mellette hozzátartozói ellátást is kapott. Közben – 2013-ban – kapott a két ellátás mellett ideiglenes özvegyi nyugdíjat, amit 2014-től nem kap. Ha 2019-ben kéri az öregségi nyugdíjazást, akkor továbbra is kapja a hozzátartozói ellátást, és feléled az özvegyi nyugdíj, mert nem telt el 10 év az élettárs halála óta? Kaphatja az öregségi nyugdíjat, a hozzátartozói ellátást és özvegyi nyugdíjat együtt? Mikor rokkantnyugdíjas lett, 21 év 25 nap szolgálati időt vettek figyelembe nála. 2012-től 4 órában dolgozik, a mindenkori garantált bérminimum 4 órára eső munkabéréért. Ha kevesebb lesz az öregségi nyugdíja, mint a mostani rokkantellátás, mondhatja azt, hogy nem kéri az öregségi nyugdíjat, vagy csak az választhat, aki 1954. december 31. előtt született? Válaszát előre is köszönöm.
Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vállalkozásának megszüntetésével kapcsolatban merült fel kérdés, melyben a segítségét kérném. A vállalkozó alkalmazottat nem foglalkoztat. A tevékenysége alanyi adómentes. Az egészségi állapota megromlott, olyan súlyosan, hogy a tevékenységét nem tudja végezni. Az orvos javasolta a leszázalékolást. A korára tekintettel (63 éves) a javaslatot elfogadná. 2019. január, február, március hónapban befizette az 50 ezer forintot. Jelenleg táppénzen van. Az eddigi bevétele 1,5 millíó forint. Kérdései: – El szeretné adni az autót, amivel a vállalkozói tevékenységet végezte (fuvarozás); milyen számlát kell kiállítani? Kell áfát felszámítani? – Az autó eladási értéke beleszámít-e az éves, 12 milliós keretbe? – Leszázalékolást követően, ha nem szünteti meg a vállalkozást, és kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó lesz, és havi 25 ezer forint katát fizet. Ez lehetséges? – Ebben az esetben mennyi árbevételt produkálhat? Van más tevékenysége is a fuvarozási fő tevékenység mellett. Segítségét köszönettel fogadom!
A Kúriához fordult egy megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásának csökkentése miatt, mivel e döntés során az eljáró szerv és a bíróság az érintett tényleges fizikai állapotát nem vizsgálta, hanem csak azt, hogy a jogszabályváltozások miatt javulás következett be. A Kúria tájékoztatót közölt az Mfv.III.10.265/2018. számú ügyben hozott határozatáról.
Milyen feltételei vannak annak, hogy a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást öregségi nyugdíjjá alakítsák? Automatikus-e az átalakítás, vagy kérelmezni kell? Ismertetjük a téma legfontosabb szabályait.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülök, mellette dolgozom, de figyelek a kereseti korlátra, minden hónapban néhány ezer forinttal alatta maradok. Kérdésem, hogy ha a feleségem büféjében alkalmanként besegítek, ő alkalmi munkára egyszerűsített foglalkoztatás keretében bejelent (napi 1000 forint), az hogyan befolyásolja a kereseti korlátot? Beleszámít-e az alkalmi munkavégzésből származó jövedelem? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély rendelkezik munkaviszonnyal, illetve adószámos magánszemélyként az általa készített népi hímzésű kézműves termékeket eladja. Kérdésem, hogy az adószámos tevékenységből származó jövedelmét bele kell-e számítani a rokkantsági ellátás jövedelem kereseti korlátba? Köszönettel!
Alapkérdés: https://adozona.hu/kerdesek/2018_3_26_Szemelyi_kedvezmeny_rokkantsagi_e_tdn Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék a kedvezménnyel kapcsolatban, hogy van-e különbség a személyi kedvezmény esetében, hogy a megállapító határozaton rokkantsági ellátás szerepel, nem pedig rokkantsági járadék? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Tajti Szabina
Tisztelt Szakértők! Szeretném megerősítésüket kérni a következőben. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy ha egy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy munkaviszonyt létesít, akkor nem alkalmazhatók a saját jogú nyugdíjasra vonatkozó kedvező adózási szabályok, amennyiben öregségi nyugdíj helyett a rokkantsági ellátást választotta, ezt folyósítják számára tovább. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A mai cikket olvasva merült fel bennem, hogy tévesen jelentettük be az egyéni vállalkozót főállásúnak a kata hatálya alá. A vállalkozó 2018 szeptemberétől rokkantsági ellátásban részesül, egészségállapota a komplex vizsgálat alapján kevesebb mint 50 százalék. A kata tv. 2. § f) pont alapján ő nem főállású, így a havi 25 000 forint tételes adófizetésre kötelezett. Ez utóbbi, akkor a helyes értelmezés? A NAV-bejelentés visszamenőleges módosításának gondolom nincs akadálya. Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban azonban nem lehet rendezni a hibát visszamenőleg. Ebből következik, hogy visszamenőleges hatállyal nem módosítható a bejelentés? Válaszát tisztelettel köszönöm!
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül?
Tisztelt Szakértők! Az alábbiak kapcsán kérném a segítségüket! Katás vállalkozási formában szeretne egyéni vállalkozást indítani egy magánszemély, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül (havi: 29 270 Ft), egészségi állapot mértéke 59%. Kérdéseink: 1. A rokkantsági ellátás mellett fűállásúnak nem minősülő katás lenne (25 ezer forintot fizet havonta maga után),és akkor ez az időszak nem minősül szolgálati időnek? És itt a kereseti korlát sem számít, gondolok itt arra, hogy a jövedelem 3 egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150%-át? 2.Lehet e főállású katás, ha ilyen mértékű az egészségi állapota, úgy hogy a rokkantsági ellátást is kapja? És itt a kereseti korlátot már figyelembe kell venni? 3.Vagy főállású katásként meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást? Ebben az esetben 50 ezer forintot fizetne maga után, és így válik biztosítottá, valamint ez már a szolgálati idejébe is bele számít. És a kereseti korlátnál csak a kata bevételi szabályait kell figyelembe venni? Előre is nagyon szépen köszönöm segítő válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozó tartós betegsége miatt hosszabb ideig táppénzen van. A táppénzes időszak elérte és már meghaladja az egy évet. Táppénzjogosultsága lejárt. Az orvos továbbra is keresőképtelen állományban tartja. Mindaddig mentesül a tagi jövedelem utáni járulékok megfizetése alól, amíg van keresőképtelenségről igazolása? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónknál a törvényben meghatározott kereseti korlátnál 2019. évben figyelembe kell-e venni a bérként adózó béren kívüli juttatásokat? Úgy gondolom, hogy igen, mivel az egészségbiztosítási járulék alapját képezik 2019-től a béren kívül adott juttatások is, de szeretnék teljesen biztos lenni benne, hogy helyesen gondolom. Köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték