456 találat a(z) rokkantsági ellátás cimkére
Rokkantsági ellátás megszüntetése
Kérdés
Olvasom Önöknél: Az Mm. törvény vonatkozó szabályai szerint [13. § (2) bekezdés d) pontja, illetve 10. § (2) bekezdés b) pontja] keresőtevékenység esetén akkor kell megszüntetni a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás folyósítását, ha az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A kata szerinti bt.-ből kivett pénzre érvényes-e ez a szabály? A bt. beltagja, vezetője vagyok. A katát 25 ezer Ft összegben fizetem meg. 2011-ben rokkantsági ellátást állapítottak meg, ez alakult át rokkantsági ellátássá.
Rokkantsági ellátás megállapítása
Kérdés
Egy cégünknél munkaviszonyban álló dolgozónk egészségi állapotának mértéke 27 százalékos, 2018. 06. havi komplex minősítés alapján. A rokkantsági ellátás megállapítására beadott kérelemre hozott határozat szerint jogosult rokkantsági ellátásra, ha a keresőtevékenysége megszűnik vagy keresőtevékenységet nem folytat, s az egyéb feltételeknek megfelel. Kérdésem: ha a munkaviszonyt a 07.03. napon közös megegyezéssel megszüntetjük, majd 07.04-én a munkavállaló beadja a rokkantsági ellátás iránti kérelmet, kéri az ellátás megállapítását 07.04. naptól, csatolja a munkaviszony megszűnéséről az igazolást, aztán 07.05-én új munkaszerződést kötünk vele, nem kizáró ok-e a rokkantsági ellátás megállapításánál? Jól értelmezem, hogy a rokkantsági ellátás megállapításhoz csak a fenti ellátásra vonatkozó kérelem beadásának napján nem állhat munkaviszonyban? Ha beadta a fenti ellátás iránti kérelmet, a következő naptól cégünk újra alkalmazná a munkavállalót. Jól tudom, hogy a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység egyetlen korlátja a 2011. évi CXCIX. tv. 13. § (1) bekezdés d) pontja, mely szerint megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és az ebből származó (egészségbiztosításijárulék-alapot képező) jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azaz a 138 000 x 150% = 207 000 forintot? Azaz ha három hónap alatt összesen a fenti jövedelem nem haladja meg a 621 ezer forintot, akkor nincs akadálya, hogy 4 órás munkaviszonyban újra foglalkoztassuk a magánszemélyt?
Főállású katás egyéni vállalkozó rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan kötelezettség, mely szerint egy rokkantsági ellátásban részesülő katás egyéni vállalkozó, akinek a bevétele három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, köteles-e ezt bejelenteni a rehabilitációs hatóságnál 10 munkanapon belül (amely ezt követően intézkedik az ellátás megszüntetéséről)? Ha ez az egyéni vállalkozó olyan munkát végez, mely középfokú végzettséget igényel, akkor ez esetben a garantált bérminimum 150 százalékáról van szó? Ha ez az egyéni vállalkozó nem rendszeresen, hanem egy-két hónap kihagyással keres a rokkantsági ellátás mellett a minimálbérnél másfélszer magasabb összeget vagy annál többet (nem minden hónapban állít ki számlát), akkor az ő rokkantsági ellátását nem szüntetik meg? Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó esetén van-e ilyen összegkorlát vagy csak az számít, hogy heti 20 óránál többet ne dolgozzon? Válaszukat előre is köszönöm!
Rokkantsági ellátás, rehabilitációs kártya
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyik munkavállaló – aki munkaviszonyban áll –, súlyos betegsége miatt az egyéves táppénzt már kimerítette, és ezután rokkantsági ellátást fognak számára megítélni, mivel az egészségkárosodásának mértéke a 67 százalékot meghaladja. Kérdésem az lenne, hogy továbbra is maradhat-e munkaviszonyban, ha igen, akkor maradhat-e heti 40 órás a munkaideje, vagy csak heti 20 órában lehet foglalkoztatni, és hogy igényelhet-e rehabilitációs kártyát? Válaszukat előre is köszönöm! Kiss Beáta
Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíjra átszámítás
Kérdés
2018.05.17-én Winkler Róbert szakértő által jegyzett cikk jelent meg "Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj: érdemes átszámítani" címmel. Kérem a tisztelt szakértő segítségét esetemre vonatkoztatva, az alábbi adatok megadása mellett: - 1955.01.19-én születtem, - 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíjas voltam, - 2012.01.01-től rehabilitációs ellátásra változott, - 2016.01.01-től ismét megváltozott, s jelenleg is rokkantsági ellátást kapok. Az ellátások mellett – az érvényes korlátozásokon belül – keresőtevékenységet folytatok, melyből nyugdíjjárulékot is fizetek. Kérdésem: esetemben kérhetem-e (kérnem kell-e) a 2019. január 19-én esedékes időpontra az öregségi nyugdíj megállapítását – a választási lehetőség mellett –, vagy, ha nem, az évek alatt befizetett nyugdíjjárulék "elveszett"? Válaszát megköszönve, üdvözlettel: Miklós
Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj: érdemes átszámíttatni?
Cikk
Mielőtt a rokkantsági ellátott személy betöltené a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, érdemes átgondolkodnia, kérje-e, hogy újból kiszámítsák időskori járandóságát.
Így foglalkoztatható rokkantsági ellátásban részesülő személy
Cikk
Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátásban részesülő alkalmazottat szeretne felvenni. Hogyan teheti ezt meg? – kérdezte az Adózóna olvasója. Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Rokkantsági ellátás összegében csökkenés várható-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg C2 kategóriában vagyok. 2016 őszétől kapom az ellátást 58% egészségkárosodással. Az a kérdésem, hogy ha legközelebb behívnak felülvizsgálatra és pl. maradok ugyan C2 kategóriában a komplex minősítés során, de "csak" pl. 50%-os egészségkárosodással, akkor csökkentik a rokkantsági ellátásom összegét, vagy marad a felülvizsgálatot megelőző összegű ellátásom? Tehát ilyen esetben lehetséges-e az, hogy valami alapján csökkentsék az ellátásom összegét? Köszönöm.
Rehabilitációs, rokkantsági ellátás összege: ki, mennyit kaphat?
Cikk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása az átlagjövedelmüktől, illetve az egészségi állapotuktól függ. Mi számít átlagjövedelemnek, és mekkora juttatást kaphatnak az érintettek.
Megváltozott munkaképességűek ellátásához szükséges biztosítás
Cikk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságnak (legyen szó akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásról) – a komplex felülvizsgálat által megállapított megváltozott munkaképességen túl – további feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet, ne részesüljön rendszeres pénzellátásban, illetve rendelkezzék megfelelő biztosítási előzménnyel.
Egészségkárosodáson alapuló ellátások a tb-rendszerben
Cikk
Már hetedik éve, hogy az egészségkárosodást szenvedett személyek részére rokkantsági nyugellátás megállapítására nincs lehetőség. A rokkantsági ellátórendszer 2012-ben történt módosítását követően viszont úgynevezett megváltozott munkaképesség alapján rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás állapítható meg, melyek ugyan nem minősülnek saját jogú nyugellátásnak, azonban sok esetben osztják annak sorsát, például évente a nyugdíjakkal hasonló mértékű emelésekkel növekednek.
Rokkantsági ellátás esetén személyi kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy személyi kedvezmény igénybe vehető-e rokkantsági ellátás esetén, ha az ellátásban részesülő rendelkezik az ellátás mellett adóköteles jövedelemmel? Amennyiben igen, elégséges-e a rokkantsági ellátást megállapító határozat igazolásként az adókedvezmény igénybevételéhez, vagy szükséges orvosi igazolás is? A rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás között különbséget tesznek, ezért irányul kifejezetten erre a kérdésem. Köszönöm.
Rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás: az Alkotmánybírósághoz fordult a Kúria
Cikk
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte – közölte a Kúria sajtótitkársága.
Személyi kedvezmény rokkantsági ellátás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy személyi kedvezmény igénybe vehető-e rokkantsági ellátás esetén, ha az ellátásban részesülő rendelkezik az ellátás mellett adóköteles jövedelemmel? Amennyiben igen, elégséges-e a rokkantsági ellátást megállapító határozat igazolásként az adókedvezmény igénybevételéhez?
Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 3 fő rokkantsági ellátásban lévő munkavállalót kíván foglalkoztatni. Nevezzük őket: Imrének, Károlynak illetve Eszternek. Imre: 45 éves; FEOR: 6119 Magtári munkás; Egészségi állapot: 50% Állapot minősítése: C2; Rehabilitációs kártyával rendelkezik; munkaidő heti 40 óra. Károly: 59 éves FEOR 4131 Telepi anyagraktáros, Egészségi állapota: 29% Állapot minősítése: D; Rehab. kártyája nincsen; Heti munkaidő: 40 óra. Eszter: 54 éves FEOR:9112 Intézményi takarító; Egészségi állapota: 59% Állapot minősítése: B2; Rehab. kártyája nincs. Heti munkaidő: 20 óra. Munkaviszonyuk rendes munkaszerződéssel jönne létre. munkabérük nem haladja meg a minimálbér 150%-át (207 000 Ft). Kérdésem, hogy milyen járulékokat kell vonni tőlük és ki után milyen szochokedvezményt lehet érvényesíteni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
