A munkáltató a megnövekedett munkamennyiséget, de akár a munkaerőhiányt is alapvetően a meglévő munkaerő túlórára kötelezésével tudja orvosolni. A rendkívüli munkaidő elrendelése során milyen körülményeket kell vizsgálni? Mikor tagadhatja meg a munkavállaló a túlmunkát? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló önként jelentkezik, hogy többet dolgozna?
A nyár közeledtével a munkaviszonyban álló feleknek érdemes mielőbb áttekinteniük a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat.
Újra munkaszüneti napok következnek, így érdemes áttekinteni, hogy kik, és milyen feltételek mellett vonhatók be a munkavégzésbe. Az alábbiakban ezen szabályokat tekintjük át.
Egy tavaly megjelent cikk szerint nemet mondott a túlórára a mozdonyvezető, így egy órával később értek haza azok, akik Tatáról Kelenföldre próbáltak eljutni. Az írásból az is kiderült, hogy 12 órára volt aznap beosztva a munkavállaló. Vajon jogszerűen és szankció nélkül tehette meg a munka megtagadását a dolgozó?
Olvasónk túlóra és készenlét elszámolása kapcsán tett fel igen összetett kérdést, amelyet Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt meg az Adózóna oldalán.
Számos ágazatban egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. Cikkünkben a megoldási lehetőségeket vizsgáljuk, kitérve egyebek mellett a munkaerő optimális kihasználására, illetve a lehetséges foglalkoztatási formákra, mint például a munkaerő-kölcsönzésre, az alkalmi munkavállaló foglalkoztatására, illetve a szövetkezetekre jellemző, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyra. A megbízási jogviszony létesítése és az ingyenes munkavégzés során ügyelni kell a feltételek teljesülésére. Nem egyszerű feladat, mert mindeközben lényeges a munkavállalók megtartása is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték