18 találat a(z) rendkívüli munkaidő cimkére

Fizetett ünnepi pótlékolás Kérdés

Foglalkoztatási tippek munkáltatóknak – fejpénzzel is vadásznak már a dolgozókra Cikk

Számos ágazatban egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. Cikkünkben a megoldási lehetőségeket vizsgáljuk, kitérve egyebek mellett a munkaerő optimális kihasználására, illetve a lehetséges foglalkoztatási formákra, mint például a munkaerő-kölcsönzésre, az alkalmi munkavállaló foglalkoztatására, illetve a szövetkezetekre jellemző, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyra. A megbízási jogviszony létesítése és az ingyenes munkavégzés során ügyelni kell a feltételek teljesülésére. Nem egyszerű feladat, mert mindeközben lényeges a munkavállalók megtartása is.

Minimális napi munkaidő Kérdés

Munkajogi szempontból miben más a szilveszter, mint a többi nap? Cikk

Szilveszter vonatkozásában számos munkajogi kérdés merül fel, így például az óév utolsó napján megkezdett és az újesztendő első napján befejezett munkavégzés, a próbaidő lejártának megítélése vagy az e napon született gyermekre tekintettel a szülőt megillető pótszabadság kiadásának érdekességei. Vajon miben más ez a nap, mint az év többi napja?

Néhány órás napi munka: van minimum egy részmunkaidős foglalkoztatottnál? Cikk

A napi munkaidő a felek által a munkaszerződésben meghatározott, a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló időtartam, amely teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. A heti vagy havi néhány óra tartamú munkavégzés különösen a munkába visszatérő kismamák és a nyugdíjasok körében kedvelt. Korlátozva van-e ilyenkor a napi munkaidő tartama?

Így járjunk el munkaidőkeret megszűnése esetén Cikk

A munkaidőkeret alkalmazása a munkáltatók számára jelentős könnyebbséget jelent. Annak megszűnése vagy megszüntetése azonban problémákat vethet fel, cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe.

Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Korlátok, bérpótlékok Cikk

A munkáltató a munkaerőhiányt alapvetően a meglévő állomány túlórára kötelezésével tudja kezelni. Ennek azonban számos korlátja van, ráadásul az elrendelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása sokba kerülhet. Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Az elrendelés során milyen körülményeket kell vizsgálni? Milyen összegű bérpótlékkal kell számolni? Írásunkból megtudhatja.

Pótlékok készenlétre Cikk

Hétvégi készenlét esetén milyen bérpótlékokat kell fizetni a dolgozónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Szabályos-e, ha a munkavállaló minden szombaton dolgozik? Cikk

A munkaidő és a pihenőidő beosztásáról kérdezett olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Munkavégzés húsvétkor 2020-ban Cikk

Bár a munkajogi szabályok e körben nem változtak, azonban a koronavírus felülírta a nagypéntek és a húsvét ünnepét. Tavaly ilyenkor nagy erőkkel dolgoztak a munkavállalók az éttermekben, kávézókban és a kirakodóvásárokon, de a virágboltok és a mozik is működhettek, a piacokon hosszú sorokat kellett végigvárni egy-egy szép házi sonkáért vagy finom sajtért. Az emberek templomban imádkoztak és adtak hálát. Az éttermekben jelenleg nem lehet helyben ételt fogyasztani, a piacot több önkormányzat bezáratta, az egyházak pedig azt javasolják, hogy a hívek otthonról kapcsolódjanak be a vallási eseményekbe.

Így alkalmazzuk a rendkívüli munkaidő szabályait Cikk

Míg jelen járványügyi helyzetben a munkaerőpiacot az atipikus foglalkoztatási formák, azon belül a távmunka uralja, ezzel egyidejűleg (kompenzációs lépésként), illetve a járvány lecsengését követően szükségképpen növekedni fog a rendkívüli munkaidő aránya. Szükséges tehát, hogy ennek szabályait megfelelően ismerjük. A törvényi rendelkezések ismertetésével összefüggésben figyelembe vesszük a munkajogi szabályoktól eltérést engedő 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet szabályait is.

Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket? Cikk

Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.

December 31.: érdekes munkajogi kérdések Cikk

December 31. napján munkajogi szempontból érdekes kérdések merülnek fel. Szilveszter napján született gyermek, az óév utolsó napján megkezdett és az újesztendő első napján befejezett munkavégzés, a próbaidő lejárta – ezeket vizsgáltuk.

Kik, mennyiért és milyen keretek között dolgozhatnak munkaszüneti napokon? Cikk

December 24-étől január 1. napjáig összesen kilenc naptári nappal, az általános munkarendet tekintve két munkanappal számolhatunk. Aki tehette, erre a két napra szabadsága kiadását kérte, mégsem töltheti azonban mindenki pihenéssel a teljes időszakot. Az ünnepek alatt is dolgoznak az éttermekben, fellépnek a színészek, üzemel a hibaelhárítás, talpon vannak az orvosok, ápolók és a közüzemi szolgáltatásban sincs megállás. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szabadságot az év utolsó napjáig – a törvény szerinti kivételekkel – ki kell adniuk, miközben egyébként számos szektorban munkaerőhiánnyal küzdenek. Kik dolgozhatnak, mennyiért, mikor? Milyen atipikus foglalkoztatási formák kínálhatnak megoldást?

Rendkívüli munkaidő korlátai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. §-a alapján a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidőt, továbbá az ügyelet tartamát. A rendkívüli munkaidő naptári éves maximális mértékét az Mt. 109. § (1) bekezdése korlátozza. Teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a 250 óra arányosan része lesz a számára elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári éves mértéke. A kérdésem az, hogy az éves 250 óra számítása során csak a munkaidő beosztástól elérő munkaidőben elrendelt munkavégzést kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-kereten felüli munkavégzés tartamát is hozzá kell-e számítani?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Kölcsön elengedése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Gázolaj-visszatérítés

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs