A napi munkaidő a felek által a munkaszerződésben meghatározott, a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló időtartam, amely teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. A heti vagy havi néhány óra tartamú munkavégzés különösen a munkába visszatérő kismamák és a nyugdíjasok körében kedvelt. Korlátozva van-e ilyenkor a napi munkaidő tartama?
A munkaidőkeret alkalmazása a munkáltatók számára jelentős könnyebbséget jelent. Annak megszűnése vagy megszüntetése azonban problémákat vethet fel, cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe.
A munkáltató a munkaerőhiányt alapvetően a meglévő állomány túlórára kötelezésével tudja kezelni. Ennek azonban számos korlátja van, ráadásul az elrendelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása sokba kerülhet. Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Az elrendelés során milyen körülményeket kell vizsgálni? Milyen összegű bérpótlékkal kell számolni? Írásunkból megtudhatja.
Hétvégi készenlét esetén milyen bérpótlékokat kell fizetni a dolgozónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A munkaidő és a pihenőidő beosztásáról kérdezett olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Bár a munkajogi szabályok e körben nem változtak, azonban a koronavírus felülírta a nagypéntek és a húsvét ünnepét. Tavaly ilyenkor nagy erőkkel dolgoztak a munkavállalók az éttermekben, kávézókban és a kirakodóvásárokon, de a virágboltok és a mozik is működhettek, a piacokon hosszú sorokat kellett végigvárni egy-egy szép házi sonkáért vagy finom sajtért. Az emberek templomban imádkoztak és adtak hálát. Az éttermekben jelenleg nem lehet helyben ételt fogyasztani, a piacot több önkormányzat bezáratta, az egyházak pedig azt javasolják, hogy a hívek otthonról kapcsolódjanak be a vallási eseményekbe.
Míg jelen járványügyi helyzetben a munkaerőpiacot az atipikus foglalkoztatási formák, azon belül a távmunka uralja, ezzel egyidejűleg (kompenzációs lépésként), illetve a járvány lecsengését követően szükségképpen növekedni fog a rendkívüli munkaidő aránya. Szükséges tehát, hogy ennek szabályait megfelelően ismerjük. A törvényi rendelkezések ismertetésével összefüggésben figyelembe vesszük a munkajogi szabályoktól eltérést engedő 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet szabályait is.
Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.
December 31. napján munkajogi szempontból érdekes kérdések merülnek fel. Szilveszter napján született gyermek, az óév utolsó napján megkezdett és az újesztendő első napján befejezett munkavégzés, a próbaidő lejárta – ezeket vizsgáltuk.
December 24-étől január 1. napjáig összesen kilenc naptári nappal, az általános munkarendet tekintve két munkanappal számolhatunk. Aki tehette, erre a két napra szabadsága kiadását kérte, mégsem töltheti azonban mindenki pihenéssel a teljes időszakot. Az ünnepek alatt is dolgoznak az éttermekben, fellépnek a színészek, üzemel a hibaelhárítás, talpon vannak az orvosok, ápolók és a közüzemi szolgáltatásban sincs megállás. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szabadságot az év utolsó napjáig – a törvény szerinti kivételekkel – ki kell adniuk, miközben egyébként számos szektorban munkaerőhiánnyal küzdenek. Kik dolgozhatnak, mennyiért, mikor? Milyen atipikus foglalkoztatási formák kínálhatnak megoldást?
Tisztelt Szakértő! Rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. §-a alapján a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidőt, továbbá az ügyelet tartamát. A rendkívüli munkaidő naptári éves maximális mértékét az Mt. 109. § (1) bekezdése korlátozza. Teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a 250 óra arányosan része lesz a számára elrendelhető rendkívüli munkaidő naptári éves mértéke. A kérdésem az, hogy az éves 250 óra számítása során csak a munkaidő beosztástól elérő munkaidőben elrendelt munkavégzést kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-kereten felüli munkavégzés tartamát is hozzá kell-e számítani?
Rendkívüli munkaidőben mennyi lehet a maximálisan egy nap alatt ledolgozható óraszám? Egyszerűsített foglakoztatásnál hány munkaórát dolgozhat a munkavállaló egy nap alatt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: teljes napi munkaidő esetén az Mt. naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidőt engedélyezz, ilyen esetben mennyi lehet a maximálisan egy nap alatt ledolgozható óraszám? Ilyen esetben is maximum 12 órát dolgozhat a munkavállaló egy nap alatt mint az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, tehát a 8 órán felül maximum 4 óra lehet elrendelt munkaidő, vagy ilyenkor van lehetőség akár 8 óra túlmunka elrendelésére is a pótlékok megfizetésével? A másik kérdésem az egyszerűsített foglakoztatásra vonatkozik, itt mennyi munkaórát dolgozhat le a munkavállaló egy nap alatt? Érvényes itt is a 12 órás időkorlát, vagy dolgozhat akár 24 órát is, ha megkapja utána a megfelelő pótlékokat? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz: 1 havi munkaidőkeret alkalmazása esetén 2017. decemberre 152 óra rendes munkaidő osztható be? Amennyiben egy munkáltató 1 havi munkaidőkeretben (havi keret: 2017. 12. 01 - 2017. 12. 31-éig tart) a 2017. december hónapra eleve több, mint 152 órát oszt be, akkor a 152 órán mint rendes munkaidőn felül beosztott munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül? Szíves válaszait előre is köszönöm! Tisztelettel.
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték