Részesedések értékelése, számviteli összefüggései Cikk
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
A cikk (és annak folytatása) a befektetések vagy azok szerkezetének változtatása – értékelése, eladása, kivonása cseréje – alapján keletkező társaságiadó-kötelezettséget, illetve a társasági adó meghatározásánál érvényesíthető kedvezmények kérdésével foglalkozik. Az I. rész az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, illetve az ingatlannal rendelkező társaságnak, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban érdekelt adózónak a kötelezettégeit mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tagja van. Minden tagnak kötelező a részesedése arányában kifizetni az osztalékot, vagy megteheti azt a társaság, hogy az egyik tagnak nem fizeti ki, mivel az a tag nem kéri? Köszönettel: OÁ
T. Címzett! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Kft. törvényi előítás alapján 3 000 000 forintra emelte a jegyzett tőkéjét szabad eredménytartaléka terhére, melyről jelenleg a magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége, hanem majd csak az üzletrész elidegenítésekor. A társaság határidőben adatot szolgáltatott a NAV felé a 16K71A és M lapon a tőkeemelés magánszemélyenkénti összegéről. A kérdésem az, hogy a 2011. CXCIV. törvény 39/E paragrafusa szerinti adatszolgáltatás, melyet a magáűnszemélynek kell megtennie, vonatkozik-e a fenti esetre? Köszönettel
Kedvezmény érvényesíthető bérlakás építése, elektromos töltőállomás létesítése után, enyhül továbbá az adókötelezettséggel kapcsolatos több szabály a minap megszavazott adócsomag alapján.
A hatályos szabályok alapján 2017. január 1-jétől lehetőség van jogi személy, egyéb szervezet forgalomképes tagi részesedésének kedvezményes megszerzésére.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk nem jelentős részesedéssel rendelkezik egy másik kft.-ben. A részesedésünket ki kell vezetni mert a kft.-ből ahol a részesedésünk van felszámolták és törölték a cégjegyzékből. A korábbi években a részesedés értékével megegyező összegű értékvesztést képeztünk, ezért a részesedés kivezetésének a könyvelése az alábbi lenne T179 K171. Társaságunknak van szállítói kötelezettsége -nagyobb összegben - és van vevői követelése is a részesedést képző felszámolt, illetve törölt kft.-vel szemben. A szállítói kötelezettség és a vevői követelés kivezetését hogyan könyveljem? A 2016-tól hatályos előírások szerint árfolyamnyereség, árfolyamveszteség és összevezetve nettó módon vagy egyéb bevétel, illetve ráfordításként? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy (A) gazdasági társaság (zrt.) egy másik (B) gazdasági társaságban (szintén zrt.) szerzett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedésére értékvesztést számolt el, mert a (B) társaság saját tőkéje, tartósan és jelentősen a jegyzett tőke alá csökkent. A (B) társaság saját tőkéje az előző év végén kevesebb volt mint a jegyzett tőke 50 százaléka, és további tőkevesztés várható. Kérdéseim a következők: 1. Lehet-e a részesedésre értékvesztést elszámolni, abban az esetben ha (B) társaság tőkearánya nem állítható helyre tőkeemeléssel? 2. Ha igen, akkor az elszámolt értékvesztés összegével meg kell-e emelni az (A) társaság társasági adóalapját abban az esetben, ha (A) társaság a Ptk.-ban előírt tőkearány helyreállításának érdekében nem hajtott végre tőkeemelést a (B) társaságnál? 3. Amennyiben az értékvesztés összegével növelni kell a társaságiadó-alapot, akkor azt a 1629-es bevallás melyik sorában kell szerepeltetni? 4. A tao törvény 7. § (1) q) pontjában szereplő adóalap-sökkentő tétel, kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor a részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-növelés a tao törvény 8. § (1) d) és a 3. számú melléklet A) 11. pontjai alapján történt, vagy esetleg az 1. kérdésben szereplő esetet is ide kell érteni? Válaszát előre is köszönöm!
Ügyfelem bt.-ben fennálló tagsági jogviszonyát felmondta. A részére járó tőkearányos részt megállapították, és kifizették. Kérdésünk, hogy mi lesz ennek az adóvonzata szja-ban, ehóban?
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a Safis-EVO Zrt.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen, továbbá, hogy részvényeit nyilvánosan forgalomba hozza. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. tulajdonosa több éve próbálja értékesíteni a tulajdonrészét. Most a bt. egyik munkavállalója megvásárolná azt. A bt. évek óta veszteségesen működik, a jegyzett tőkéje 190 millió forint, saját tőkéje 46 millió forint, a bent lévő tagi kölcsön 48 millió forint. A tulajdonos 2 millió forintos vételárért értékesítené a 90%-os tulajdonrészét, valamint az elkövetkező 5 év alatt szeretné a bent lévő tagi kölcsön visszafizetését. Kérdésem, hogy a vásárló magánszemélynél felmerülhet-e az szja-törvény 77/A § (1) alapján adófizetési kötelezettség vagy ugyanezen § (2) a) alapján mentesülhet ez alól. Ha igen, akkor mivel tudja igazolni, hogy a (2) a) alá tartozik? Ha nem, akkor ahhoz, hogy ne keletkezzen jövedelem, az szja-törvény 3. § 9. f) alapján azt kellene igazolnia, hogy a szokásos piaci érték nem felel meg a saját tőke vagyoni részesedésre jutó értékének, hanem az az eladási árnak megfelelő. Ezt milyen módon lehet igazolni? Válaszát előre is köszönöm: VL
Utólagos adófizetésre is lehetőséget ad az Országgyűlés által december 13-án elfogadott 2016. évi CLXXI. törvény. A közteherviselést és az állami szervek feladatellátást érintő egyes módosításáról szóló törvény végrehajtási rendelete a Magyar Közlöny 220. számában jelent meg.
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaságnak 5 fő tagja van.Az egyik tag 2016. 08. hónapban szült. A szülést megelőzően heti 40 órás munkaviszonyban állt. Jelenleg csed ellátásban részesül, illetve igénybe kívánja venni a gyed ellátást.A kérdésem az, hogy a családi gazdaság bevételeiből a kismama a 2016. év teljes időszakára részesedhet, vagy csak a szülés időpontjáig osztható rá a bevételekből? Munkaviszonyban más vállalkozásnál áll, a családi gazdaságnak tagja, de heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett. Szíves válaszát előre is köszönöm.
A hírekben időről időre felmerül vezető tisztségviselők összeférhetetlensége. Felkészült olvasónk a munka törvénykönyve és a polgári törvénykönyv szempontjából is feszegeti az összeférhetetlenség határait. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszol kérdéseire.
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elhalálozott a testvérem és megörököltem tőle a kft.-jét. A kft.-ben én vagyok 80 százalékban részes és van egy másik magánszemély 20 százalékban (de ő már korábban a cégben volt, megalakuláskor). A hagyatéki tárgyaláson annyi szerepelt a papíron, hogy a ...kft.-t megörököltem. Kérdésem lenne, hogy a kft.-ben volt 19 millió forint tagi kölcsön, amit a testvérem tett be. Ilyenkor azt is megörököltem? Mert a másik tulajdonos azt akarja, hogy a tagi kölcsön 20 százalékát fizessem ki neki, az ő 20 százalékos részesedése miatt. Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől