94 találat a(z) részesedés cimkére
Bejelentett részesedés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság megvásárolta egy másik társaság 70%-os üzletrészét a 2018. évben. A üzletrész megszerzését bejelentette a NAV-hoz. A bejelentett részesedés 30%-át a 2018. évben értékesíteni kívánja. Az értékesítés során keletkező nyereséggel vagy veszteséggel az adóalap nem növelhető, illetve csökkenthető, mivel nem volt legalább egy évig a társaság tulajdonában. Kérdésem, hogy a 2018. évben nem értékesített 40%-os rész bejelentett részesedés marad-e, vagy elveszti a bejelentett részesedési státuszt? Válaszát előre is köszönöm.
Családi gazdálkodó – le nem zárt üzleti év
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy van egy áfás, kétfős családi gazdaság, amiben szeretnék módosítani a tagok közti részesedéseket. A családi gazdaság feje úgy szeretné a bevétel és költségeloszlást, hogy neki jusson 90%, a tagnak pedig 10%. Erre lehetőségük van-e a 2018-as évre, így, utólag, ha módosítják a családi gazdasági határozatot és mindkét fél beleegyezik? (2018-ra még nem ment be bevallás.) Azért szeretné így a családi gazdaság feje, mert az anyukája az egyetlen tag, aki rokkantsági ellátást kap, ott viszont meg van határozva, hogy mennyi jövedelme lehet az ellátás mellett, és mivel a gazdaságban eddig az 50%-át ráosztottuk, így elesne az ellátástól, mert idénre nagy nyereséget fog produkálni a gazdaság (pályázat miatt kell neki). Engedi-e az szja-törvény, hogy e szerint járjanak majd el a 2018-as évi adóbevallás beadásakor? Köszönöm előre is segítségüket! N. Tünde
Osztalék-előleg és osztalék, ha a társaságban való részesedés aránya változott
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!
Részesedés szerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Ügyfelem ('A" Kft.) vett egy részesedést "B" Kft.-ben egy magánszemélytől. "B" Kft. társasági szerzőse szerint a részesedés 22 millió forint, azonban 'A" Kft. "csak" 21 millió forintot fizetett érte. Erősítsen meg kérem, hogy a könyvekben és a beszámolóban bekerülési értéken, azaz 21 millió forinton kell nyilvántartanom 'A" Kft.-ben! Köszönöm szépen.
Nyereségrészesedési jogot árusítottak, jelentős bírságot kell fizetniük
Cikk
Az MNB ma közzétett határozatában 27 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Safis-EVO Zrt.-re visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő engedély nélküli elfogadása miatt. A társaság visszafizetési kötelezettség vállalása mellett üzletszerűen kínált – nyereség részesedési jogként reklámozott – befektetési lehetőséget ügyfeleinek.
Részesedések értékvesztése
Kérdés
Tisztelt Cím! Hogyan kell kiszámolni az értékvesztés összegét a befektető cégnél 2016. évre és 2017, évre, ha 1. a részesedések (egy másik kft.-ben 50 százalék tulajdonban) névértéke és bekerülési értéke is 49 milliö Ft, 2. a befektetést élvező társaság évvégi adatai 2015-ben JT 3 millió Ft, mínusz -91, 927 ezer Ft. 2016-ban 90 millió Ft ázsiós tőkeemelést hajtottak végre a tulajdonosok /(tőketartalékba helyeztek 90 millió Ft-ot (de továbbra is ST mínusz 20.003 ezer Ft a jegyzettőke 4 millió Ft. 2017. évre várhatóan javul a ST, de még mínuszban fog maradni. Hogyan kell kiszámolni az értékvesztést, milyen arányokat kell figyelembe venni? Szeretném, ha a választ számokkal levezetné. Nagyon szépen köszönöm a segítségét. Polyák Márta
Veszteségelhatárolás kiválás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao. tv. 17. § (7) bekezdése értelmében átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt vesztségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére – a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd elhatárolt veszteségét csökkenti. Kérdésem, hogy a jogelőd vagyonából való részesedést a a saját tőke vagy az eszközök mérlegfőösszegének alapján kell megállapítani? Válaszukat köszönöm.
Zrt.-részesedés vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Partnerünk újonnan alapított cége egy zrt. két tulajdonosától szeretné megvenni részesedésüket, ami a részvények összesen kb. 80%-a. A vételár kifizetésekor a vásárló cégnek kell levonnia, bevallania és befizetnie a a névérték és a vételár különbözete után fizetendő adót, vagy ezt a részesedésüket értékesítő tulajdonosoknak kell megtenniük az éves bevallásukban? Köszönöm válaszát.
Üzletrész vásárlás illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Részesedéskivonás elszámolása és adókövetkezményei
Cikk
Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.
Részesedés átruházása miatt így változik a cégek adóalapja
Cikk
Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.
Részesedések értékelése, számviteli összefüggései
Cikk
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
Részesedésekkel kapcsolatos gazdasági események adózása
Cikk
A cikk (és annak folytatása) a befektetések vagy azok szerkezetének változtatása – értékelése, eladása, kivonása cseréje – alapján keletkező társaságiadó-kötelezettséget, illetve a társasági adó meghatározásánál érvényesíthető kedvezmények kérdésével foglalkozik. Az I. rész az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, illetve az ingatlannal rendelkező társaságnak, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban érdekelt adózónak a kötelezettégeit mutatja be.
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek három magánszemély tagja van. Minden tagnak kötelező a részesedése arányában kifizetni az osztalékot, vagy megteheti azt a társaság, hogy az egyik tagnak nem fizeti ki, mivel az a tag nem kéri? Köszönettel: OÁ
Június 30-ai adatszolgáltatás
Kérdés
T. Címzett! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Kft. törvényi előítás alapján 3 000 000 forintra emelte a jegyzett tőkéjét szabad eredménytartaléka terhére, melyről jelenleg a magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége, hanem majd csak az üzletrész elidegenítésekor. A társaság határidőben adatot szolgáltatott a NAV felé a 16K71A és M lapon a tőkeemelés magánszemélyenkénti összegéről. A kérdésem az, hogy a 2011. CXCIV. törvény 39/E paragrafusa szerinti adatszolgáltatás, melyet a magáűnszemélynek kell megtennie, vonatkozik-e a fenti esetre? Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
