997 találat a(z) pénztárgép cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy pénztárgépet működtető kereskedelmi egység, üzlet valóban csak nyitvatartási időn belül használhatja a pénztárgépet? Például: 18 óráig van az üzlet nyitvatartási ideje. Tehát 18 órától bemenni nem lehet – ez így rendjén is van. Akik bent vannak és még sorban állnak, hogy kifizessék az általuk választott termékeket, ők csak 18 óráig fizethetnek? Valóban ellenőrzi ezt a NAV és büntetést szab ki, ha nyitvatartási idő után használják a pénztárgépet? Milyen jogszabályból lehet ezt kiolvasni? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, katás adózó még nem kötelezett pénztárgép használatára. Kérdés: a nyugtatömböt tételesen (laponként) kell-e rögzíteni, vagy lehet egy összegben, a nyugtatömb összesítése alapján? Segítségét köszönöm: Ildi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves segítségét. Áfás vállalkozó pénztárgéppel rendelkezik, eddig minden bevételét beütötte a pénztárgépébe – ha számlát kértek tőle, akkor is –, de, ha 2018 07.01-től ugyanezen vállalkozó kiállít egy 100 ezer forint áfatartalmú számlát, és ahogy 07.01. előtt, ezt a tételt is beüti a pénztárgépébe, abban az esetben a kötelező online adatszolgáltatás miatt nem fog duplán szerepelni a NAV rendszerében a bevétele? illetve helyesen jár-e el azzal, hogy a kiállított számla összegét a pénztárgépébe beüti/beütötte? Köszönettel.

Cikk

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal országos akció keretében fokozott jelenléttel, megerősített kapacitással, több száz revizor és pénzügyőr részvételével összehangoltan ellenőrzi a fővárosban működő kereskedőket. Az ellenőrzések elsősorban az online pénztárgépek adatai alapján kockázatosnak tekinthető vendéglátóegységeket, ajándékboltokat, piacokon és vásáscsarnokokban értékesítőket, valamint a személyszállítási tevékenységet folytatókat érintik.

Kérdés

Tisztelt szakértő! A cég online pénztárgéppel teljesíti nyugtaadási kötelezettségét. A vevő kérésére az eladó készpénzfizetési számlát állít ki az értékesített áruról. Ha a vevő számlát kér a vásárlásáról, akkor arról nem állít elő pénztárgéppel plusz nyugtát, blokkot. Úgy tudjuk hibás az a gyakorlat, amikor az eladó beüti a pénztárgépbe a készpénzfizetési számla bevételét, és hozzácsatolja a nyugtát a készpénzfizetési számlához. A pénztárgép kasszájába beteheti a pénzt (készpénzbefizetés bizonylattal alátámasztva) vagy külön helyen kellene tárolni a készpénzes számlán szereplő árbevételt? Hogyan jár el helyesen a vállalkozó és az eladó, ebben az esetben? Előre is köszönöm válaszát. Köszönettel Antalovicsné Szabó Tímea

Kérdés

Kereskedelmi vállalkozás pénztárgépet használ. A vevők egy része ún. kézi számlát kér. A vállalkozás a készpénzes vásárlást rögzíti a pénztárgépben, majd a nyugta mellé tűzi a kézi számla egy példányát az árbevétel-duplázás elkerülése érdekében. Az egyidejű adatszolgáltatásnál a kézi számláról kell adatot szolgáltatni, ha eléri a 100 000 Ft áfatartalmat?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez, pénztárgéphasználatra kötelezett lenne, de helyette a számlánkénti tételes adatszolgáltatást választotta. Ugyanennek a magánszemélynek van egy kft.-je, amely gyermekquad bérbeadással szeretne foglalkozni (TEÁOR: 7721), ami szintén pénztárgépköteles tevékenység. Mivel itt nem tud minden esetben számlát kiállítani és ezáltal tételesen adatot szolgáltatni a NAV felé, ezért kénytelen lesz pénztárgépet vásárolni. Kérdésem az lenne, hogy ez esetben használhatja-e ugyanazt a pénztárgépet a szálláshely szolgáltatás (amit magánszemélyként végez), és a quad bérbeadás ( amit a kft. végez) esetén? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

T. Cím! Egyik ügyfelem hívott, hogy adóellenőrzés volt a Fehérvári úti piacon, hol ügyfelem bérel egy 5 m2-es körben ketrecrácsos kis kutricát és gyermekruházati cikket árul, ott és máshol is néha, már tizenévek óta (TEAOR 4782). Közölték vele, hogy 2017. jan.1. óta neki pénztárgép-kötelezettsége lett volna és feljelentik! Ügyfelem bement a NAV képviseletére ott azt közölték vele, hogy már évek óta kötelezett lenne erre. Ebben a kutricában éppen, hogy egy villanyégő a világítás, mást nem engedett a piacfelügyelet. Ezt a TEAOR számot sehol nem találtam a kötelezettek listáján! Ha mást mond az ellenőr és mást mond a NAV képviselet és más a mi véleményünk is, kinek van igaza? Ja, és ugyanazon a soron egy másik ugyanolyan kereskedőnél, csak Ő papucsot árul, mindent rendben levőnek talált ugyanaz az ellenőr! Kérem szives segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a 4729 Egyéb élelmiszer kiskereskedelmi tevékenység pénztárgépköteles-e? Köszönettel: Vallerné Klári

Kérdés

Tisztelt Cím! Ügyfelem üzletében pénztárgépet használnak és minden tranzakciót beütnek (készpénzes és bankkártyás fizetést is). Amennyiben vásárlójuk számlát kér, akkor online számlázó programmal kiállítanak egy számlát is a vevő részére, melynek megjegyzés rovatába beírják: "Készült a(z) A12345678 adóazonosítójú pénztárgép 227/5 számú nyugtája alapján." Az ilyen megjegyzéssel ellátott számlák napi összegét levonom a pénztárgép napi bevételéből, hogy ne kelljen kétszer adózni utána. Kérdésem, hogy helyes-e ez az eljárás, ha nem, akkor van-e javaslatuk a probléma megoldására? Köszönettel: Horváth Emőke

Cikk

Sűrű lesz a nyár a vállalkozásoknak, meg kell felelniük a május végén hatályba lépett uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályainak, online adatot kell szolgáltatniuk a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, át kell állítani a pénztárgépeket. A vendéglátó, illetve idegenforgalmi cégeknek pedig a szezonális munkák esetében érdemes elmélyülniük az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokban.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Egy kft. a nyári szezonban önkormányzati engedéllyel kitelepül, és az utcán gyümölcsöt árusítana. Az árusításnál nyugtatömböt használna. Áram vételre nincs lehetőség. A nyugtaadás helyes megoldás, az árusítás piaci jellegű? Várom válaszukat. Üdvözlettel

Cikk

Az online pénztárgépeken jelenleg 2020. január 1-je szerepel az euróra történő átállás technikai dátumaként. Tekintettel arra, hogy az euróátállás tényleges dátuma jelenleg ismeretlen, de biztos, hogy a beállított technikai dátumnál későbbi, azt meg kell változtatni – hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszaki elszámolás vs. gyűjtőszámla

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Fényképészet – teljesítés helye

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

EU-BÓL új 1000 cm^3 motor vásárlása

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink