Mobil pénztárgép használata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. rendezvényekre fog kitelepülni pár napra, ahol hamburgert stb. akar árusítani. Elég ha nyugtát ad a vásárlóinak, vagy kötelező mobil pénztárgépet működtetnie? Köszönettel F.
Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. rendezvényekre fog kitelepülni pár napra, ahol hamburgert stb. akar árusítani. Elég ha nyugtát ad a vásárlóinak, vagy kötelező mobil pénztárgépet működtetnie? Köszönettel F.
Az alábbi összefoglaló témája nem az adótörvények, hanem az ún. "Pénztárgép rendelet" által szabályozott terület, így nem is várható, hogy közvetlenül az adócsomaggal módosításra kerüljön, ugyanakkor a jogalkotók figyelmét is felhívva – mintegy jogszabályi állatorvosi lóként – mégis érdemes röviden összefoglalni: milyen szabályok vonatkoznak a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyokra.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Belvárosi szépségszalont működtető céghez nagyon sok külföldi jár. Emiatt igen gyakran előfordul, hogy euróval szeretnének fizetni. Amennyiben a vállalkozás pénztárgépe alkamas valuta beütésére, lehetséges lenne-e, hogy a vendégek euróval fizessenek forint helyett? Ha igen, abban esetben van-e valami plusz teendő/nyilvántartási kötelezettség stb.? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Fakereskedéssel foglalkozik, van a telepen pénztárgépe. Az a gyakorlat, hogy Kp fizetés esetén általában számlát állít ki, de pénztárgépbe is beüt. Előfor dulnak viszont olyan KP számlák, melyeket elfelejtette a pénztárgépbe beütni, de azok is ugyan olyan KP számlák, mint amelyeket beütötte. Ezeket a számlákat véleményem szerint be kell jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon következő hó 15-éig. Most vettük át a könyvelését. Eddig a könyvelő nem jelentette, mert azt mondja, hogy nem kell. Azt tudtam kiolvasni eddig különböző forrásokból, hogy akkor nem kell bejelenteni ilyen adóalanynak az általa kiállított számlákat, amikor áfatörvény szerinti kötelezettség miatt állította ki, nem gépi nyugta helyett. Mik ezek az esetek? Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint nincs számlakiállítási kötelezettség, mert nem áfás a tevékenység A 165. § (1) bekezdés b) pont: nem kell számlát kiállítani, ha készpénzben fizet a vevő (adóalany, és nem adóalany egyaránt) de akkor gépi nyugta kiállítási kötelezettség van (166. § (1) bekezdés). És nem igazán tudom értelmezni a 165. § (2) és (3) pontját, hogy gyakorlatban milyen esetek, amikor ki kell állítani számlát, de ha jól értem, ezek lesznek azok a számlák, amelyeket nem kell bejelenteni? Ezek csak átutalásos számlák, vagy létezik olyan, hogy készpénzes számlákat nem kell bejelenteni? Köszönettel.
Egy gépjármű javítással foglalkozó kft 2017-től online pénztárgép-használatra kötelezett. Adószámmal rendelkező cégeknek és magánszemélyeknek is javít gépjárművet. A pénztárgépbe mindent beüt, amit készpénzben fizetnek, de cégeknek és magánszemélyeknek is kiállít számlát arról, amit beüt a gépbe. Továbbá állít ki átutalásos számlát is, amit bankon keresztül fizetnek. Kérdésem, hogy minden számlát tételesen le kell-e jelenteni a ptgszlah nyomtatványon a NAV felé? Köszönettel Rácz Ildikó
Hét év börtönre ítélte Vizoviczki Lászlót vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú döntésével.
Tisztelt Szakértő! Egy borászati egyesület évente kétszer borkóstolót tart a pincesoron. A belépőt egy alkalmi sátorban lehet megvásárolni. Kell-e ilyenkor pénztárgép?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy nyomtató automata bérbeadása pénztárgépköteles tevékenységek közé tartozik-e? A nyomtató automaták egyetemeken lennének kihelyezve. Vagy feltöltött kredittel vagy bankjeggyel lehet a nyomtatási költséget kiegyenlíteni. Ebben az esetben a számlázás naponta kell, hogy történjen? Napi zárás vagy havi? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjék segíteni abban, hogy az 559001 ÖVTJ besorolás alá tartozó egyéb szálláshely-szolgáltatás esetében kötelező-e 2017-től a pénztárgép használata?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozó gépjárművet ad bérbe, a tréler 3 fős, 1850 kilogramm saját tömegű, együttes tömeg 3500 kilogramm. Kérdésem a következő: kell cégautóadót fizetni utána? Valamint a bérbeadás ebben az esetben pénztárgépköteles tevékenység? Üdvözlettel.
A januártól online pénztárgép beszerzésére kötelezetteknek még 18 napjuk van arra, hogy igénybe vegyék az 50 ezer forintos állami támogatást, ehhez csak annyit kell tenniük, hogy április 30-áig üzembe helyezik a pénztárgépet – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
A NAV tájékoztatót közölt arról, hogy milyen határidők betartásával és milyen nyomtatványokon igényelhető online pénztárgép működtetése után támogatás.
A társaság ajándéktárgyak értékesítését végzi kis- és nagykereskedelmi forgalomban. Üzlethelyiség nincs, az áru kiszállítása raktárról történik. A céges vásárlók átutalással fizetnek, a kiskereskedelmi árusítás webáruházon keresztül történik, utánvétes fizetés ellenében. Időnként – évente 1-3 alkalommal –a társaság bevásárlóközpontokban bérel 1-2 asztalnyi helyet, esetenként 1-3 hétre, ahol a vevők részére nyugtát, illetve igény szerint készpénzes számlát állít ki. Kötelezett-e a társaság pénztárgép használatára?
Kell-e online pénztárgépet használni vagy nyugtaadás helyett számlaadást választva a PTGSZLAA nyomtatványon a NAV felé jelenteni a tételes átalányadózást választó fizetővendéglátást (ÖVTJ 552006 üdülési, egyéb átmeneti-szálláshelyadás m.n.s.) végző magánszemélynek? Hiszen a tételes átalányadózás lényege, hogy a mértéke nem függ a bevétel mértékétől.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató munkavállalóinak étkezési lehetőséget biztosít a telephelyén kialakított helyiségben. Az ételt egy külső szolgáltató szállítja ki az üzemi étkezdébe. Az étel ellenértékét részben a munkáltató, részben a dolgozók fizetik. A munkáltató és a szolgáltató között létrejött szerződés értelmében a munkáltató csak az általa fizetett (rész) összegről fogad be számlát havi egy alkalommal, míg a dolgozói önrészt egy munkavállaló beszedi a kollégáktól, s heti egy alkalommal – az étkeztetés alkalmával – adja át a szolgáltató jelen lévő alkalmazottjának. Kérdéseim: Az ételt szállító szolgáltató hogyan jár el helyesen a számlázáskor? Ugyanannak az egy adag ételnek meghatározott százalékát havi egy alkalommal számlázza a megrendelő munkáltató felé, míg a maradék részt hetente – a készpénz átvételének napján – beüti a saját telephelyén található pénztárgépbe (természetesen bevételi pénztárbizonylaton veszi át a pénzt). Tekintettel arra, hogy a készpénz átvétele nem a saját üzletében, hanem a munkáltató étkezdéjében történik, elég, ha kézi nyugtát állít ki? Esetleg kiállíthat készpénzes számlát a pénzt összeszedő munkavállaló nevére, vagy vevőként XY vállalkozás dolgozói megnevezés szerepelhet-e a bizonylaton? Köszönöm válaszát!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől