927 találat a(z) pénztárgép cimkére
Engedélyeztetés, pénztárgéphasználat tevékenység bővítésekor
Cikk
Kft. bővíteni tervezi a tevékenységét autószerelői, autóvillamosság-szerelői, alkatrész-kereskedelemmel. A bővítéssel összefüggő engedélyezési és egyéb kötelezettségekről érkezett olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Egyéb szálláshely szolgáltatás-üdülés, egyéb átmeneti szálláshely adózása, pénztárgép használata, kötelezettsége
Kérdés
Egy ügyfelem 2012-ben, Siófokon, a tulajdonában lévő lakásban alkalomszerűen 3 szobát kiadott vendégeknek. A NAV felé be is jelentette 559001 egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenység 2012-ben megjelöléssel. Minden alkalommal számlát állított ki a vendégnek fizetéskor, csak a szállást biztosítja a mai napig is. Most a NAV -tól kapott egy felszóllítást hiánypótlásra, mivel az 559001 helyett 552006-ra változott az ÖVTJ kód. A 2018. évre a tételes átalányadózást jelölte adózási formának, de ezt csak az 552006 tevékenységi kör folytatásával lehet. Kérdésem: ahogy utánaolvastam, az 552006 kód pénztárgép használatát írja elő, vagy be kellett volna jelentkezni, hogy számlát használ és adatszolgáltatástási kötelezettsége lenne. Pótolni lehetséges-e a bejelentkezést, adatszolgáltatást utólag be lehet-e adni, mivel utólag szembesültünk a fent leírtakkal? Hogyan lehet ezt helyretenni? Előre is köszönöm a segítő tanácsot. Üdvözlettel: Kutasi G.
Nyugta- és számlaadás együtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
Vendéglátás kitelepülése fesztiválokra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátóhelyünk állandó üzemeltetése mellett kitelepülne fesztiválokra, rendezvényekre. Ezek a rendezvények általában 7 napnál nem hosszabb időtartamúak. Pénztárgépeink állandó státusszal rendelkeznek. A NAV felé van-e jelentési kötelezettségünk? Mi minősül változó telephelynek, mozgóboltnak illetve mozgó vendéglátásnak? Köszönettel: Tóth Ildikó
Kft. tevékenységének bővítése
Kérdés
A kft. bővíteni tervezi a tevékenységét autószerelő, autóvillamosság-szerelő, alkatrész-kereskedelemmel. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a fenti tevékenységekkel kapcsolatban? Pénztárgép használati kötelezettsége lesz-e a vállalkozásnak? Ha igen, a bejelentéstől vagy a tevékenység tényleges megkezdésétől? A vállalkozás kettős könyvvitelt vezet, eddig számláit számítógépes programmal állította ki. Várom megtisztelő válaszukat.
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó virágcsokrok, -kosarak házhoz szállításával (gyakorlatilag ajándék virágcsokrok futárkodásával) szeretne foglalkozni. Klasszikus virágüzletet működtetni nem szeretne. A megrendeléseket zömében telefonon tervezi felvenni. Ebben az esetben kötelező-e nevezett vállalkozónak pénztárgépet működtetnie? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel.
Egyéni vállalkozó – nyugta vagy számla adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Ha egy egyéni vállalkozó (nem őstermelő) saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt ad el a székhelyén/telephelyén évente 1-2 alkalommal, akkor az pénztárgépköteles tevékenység, vagy nyugtát is állíthat ki az eladásról? Amennyiben kötelező a pénztárgép, és a vállalkozó nyugtát adott ki, van-e lehetősége utólag ezt korrigálni? Válaszát előre is köszönöm.
Pénztárgép használat NAV állásfoglalás fényében
Kérdés
Tisztelt Szakértő. Egy NAV munkatárs által tartott előadáson vettem részt 06. hóban, ahol u.azt mondták, amit most le is írtak a 2018.08.16án megjelent állásfoglalás 2. és 3 pontjában. Azt, hogy nem lehet beütni árbevételként ha számlát kér a vevő, hanem csak egyéb bevételként lehet (pontosabban kell), hogy egyezzen a pénztárban lévő pénzeszköz. Kérem véleményezze, mert itt a fórumon ezzel ellentételes válaszokat lehet olvasni. Követem ezeket a kérdés-válaszokat és mind azt írja, hogy be lehet ütni bevételként és igen, így duplán megy adat a NAV-nak, de majd egy ellenőrzésen kideríti a NAV, hogy mi a valós adat. És ami nincs beütve a pénztárgépbe mint árbevétel (csak mint egyéb bevétel), akkor arra kell beadni PTGSZLAH jelentést? Köszönettel:
Dilemmák az online számlázás és az egyidejű pénztárgéphasználat miatt
Cikk
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Pénztárgéphasználat melletti számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. pénztárgépet használ, azonban a visszárut és göngyöleg-visszavételt nem tudja beütni a pénztárgépbe (nem képes mínuszos áfás nyugta kibocsájtására, azt a pénztárgépben egyéb kiadásban tudják szerepeltetni, de áfa forgalomból nem veszi le a gép), így arról minden esetben áfás számlát állítanak ki. Kell-e ezen számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon jelenteni? Köszönettel.
Bankkártyaterminál a fodrásznál – milyen nyugtát kell adni?
Cikk
Milyen nyugtához kell hozzátűzni a bankkártyaterminál által kiadott bizonylatot a pénztárgéppel nem rendelkező fodrászatban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Pénztárgépbeütési kötelezettség
Kérdés
Kedves Magos Zoltánné! Nagyon köszönöm kimerítő válaszát (amit lentre bemásoltam). Egyetlen kérdés maradt nyitott számomra: Amennyiben alkalmazzuk azt a verziót, hogy számlakiállítás miatt a pénztárgépbe nem ütjük be az adott értékesítést (ami egyébként számlánként nem éri el a 100 ezer forintnyi áfát!), ez esetben nem merüle-e fel a cégnek PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettsége? Válaszát előre is nagyon köszönöm! "Tisztelt Kérdező! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 159. § alapján főszabály szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa tv. 166. § (1) alapján, ha az adóalany a 165. § (1) b) pont alapján (nem adóalany vevő, készpénzes fizetés 900eFt alatt, és a vevő a számla kiállítását nem kéri) mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát kibocsátani. A nyugtakibocsátási kötelezettséget bizonyos – a 48/2013. (XI.15) NGM rendeletben szabályozott - tevékenységi körökben csak online pénztárgéppel lehet teljesíteni. A hivatkozott szabályokból következik, hogy egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kiállítani (számlát vagy mentesülés esetén nyugtát). Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenlegi jogszabályi háttér alapján nem merül fel, vagyis nincs olyan előírás, mely szerint a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kellene."
Pénztárgép/ügynöki készpénzbevétel kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Kiskereskedelmi egységgel (így pénztárgéppel) rendelkező vállalkozás termékeit (telefonos/e-mailes) megrendelés útján is -az ország minden pontjára- értékesíti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a központi ügyintézés helyén összekészítik egy bizonyos országrész cégeitől kapott megrendeléseket, azzal egyidejűleg kiállítják a készpénzfizetési számlákat, s a vállalkozás ügynöke kiszállítja azokat. A pénzt ő veszi át az adott helyszíneken. Viszont ez az ügynök sok esetben csak napokkal később (jellemzően péntekenként) ér vissza a központba, s a valóságban a pénz csak akkor kerül be a pénztárgépbe. A kérdésem az lenne, hogy mi van ilyenkor a pénztárgépbe ütési kötelezettséggel, életszerű-e az, hogy az X darab készpénzfizetési számla összegei azon a pénteken lesznek beütve a gépbe? Illetve egyáltalán ez esetben kötelező a pénztárgépbe történő beütés? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Pénztárgépbe beütési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Néhány ügyfelemmel szakmai vitába keveredtem annak kapcsán, hogy bizonyos bevétel beütendő-e a pénztárgépbe vagy sem. Emiatt kérném szíves segítségét: Fodrászkellékeket forgalmazó cég (s a másik kérdéses cég is kereskedelemmel foglalkozik) 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó készpénzfizetési számlát (amely egyébként bruttó 1,5 millió forint érték alatti) állít ki ügyfelének. A gyakorlatban az történik hogy besétál hozzá a partnere és megvásárol tőle például két fejmosó tálat bruttó 650 ezer forintért (online számlázás /5 napon belüli adatszolgáltatás rendezve). Ügyfelem úgy gondolja, hogy ezt az összegű készpénzfizetési számlát NEM kell a pénztárgépbe beütnie, mivel a 100 ezres áfát meghaladó adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz/tett. Véleménye szerint, ha ő ezt az online pénztárgépbe beüti, úgy dupla bevétele/adatszolgáltatása keletkezik. Én viszont azt gondolom, hogy a két online adatszolgáltatásnak semmi köze egymáshoz. Ön szerint a fent levezetett esetben be kell-e ütni a pénztárgépbe a nevezett bevételt? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Mozgóbolt – kávéárusítás – pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely jelen pillanatban egy kávézót bérel, ahol online pénztárgépe van. A kávézó mellett elkezdett egy kismotorral – mozgóbolt tevékenység keretében – kávét árulni, ahol nyugtát állított ki az értékesítései után. Kérdésem, hogy a mozgóbolt pénztárgépköteles-e? Köszönettel: Papp Mónika
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
