Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie, tette közzé oldalán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Fodrász tevékenységét nyugdíjas, átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatja. Pénztárgéphasználatra nem kötelezett, a bevételeiről nyugtát állít ki. Kérdésem: 2020. 07.01. után a bevételek elszámolása hogyan történhet? Továbbra is kiállíthat-e nyugtát, vagy elektronikus számlázásra lesz kötelezett? Milyen lehetőségek közül választhat? Várom megtisztelő válaszát.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró műszerészi igazolványok érvényességének meghosszabbodására hívja fel a figyelmet.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, csak 27 százalékos adókulcsú terméket forgalmazunk. A vevőink részére saját kibocsátású utalványt értékesítünk, elszámolása: T38-K45 utalvány értéke illetve T36-467 utalvány áfatartalma. A pénztárgépünk egyben készletet is kezel, a termékek tételesen megjelennek a nyugtán. Helyes-e, hogy a pénztárgépbe beütjük az 1 db „X” terméket, melynek értéke bruttó 1270 forint (nettó 1.000, áfa 270 forint), majd fizetőeszközként kezeljük az elfogadott 500 forint (áfatartalom 106 forint) utalványt? Az értékesített termék könyvelése T38-K91 és K467. A beváltott utalvány értéke T45-K38. Mivel az utalványértékesítéskor megfizettük az arra jutó áfát, ezért a könyvelésben korrekciós tételként szerepeltetjük T 467-K368. A pénztárgép zárószalagján látszik az elfogadott utalványok összege. Kérdésünk az, hogy mi az utalvány beváltásakor a helyes könyvelés pénztárgép használata esetén, a gyakorlatban mi az elfogadott az áfa és a bevétel elszámolására? Segítő válaszát köszönjük!
Tisztelt Szolnoki Úr! Köszönöm szépen a válaszát (2020. 02. 12.). https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_1_Penztargep_vwp Azt szeretném megkérdezni, hogy a készpénzes számlához kötelező-e bevételi pénztárbizonylatot kiállítani, hiszen a készpénzes számlát a fizetéskor adjuk át a vevőnek, és számlázóprogrammal történik a kiállítása, valamint a NAV-hoz be van kötve, így még egyszer leírni ugyanazt, ami a számlán szerepel, túlzott adminisztrálásnak érezzük és a könyvelés a bizonylat alapján történik és nem a bevételi bizonylat alapján. Előre is köszönöm a válaszát. GG
Tisztelt Szakértő! Egy gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató kft. az olyan készpénzes vásárlásokat is beüti a pénztárgépbe, melyekről számla is készül. Ezen számlák kiállítása jelenleg papír alapon történik. A jövőben szeretnék egy online számlázó program használatára áttérni. Mivel 2020. 07. 01-jétől változik az online számla adatszolgáltatás rendszere, nem fog ez dupla adatszolgáltatást eredményezni? Továbbra is elfogadható lesz ez a gyakorlat, hogy a számlázóprogrammal kiállított készpénzes számlák összege is beütésre kerül az online pénztárgépbe? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Kedves Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy hol találok törvényi előÍrást arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépkezelő a gyakorlatban mikor köteles a nyugtát a vevő kezébe adni. Amikor megkapja a vevőtől a készpénzt, vagy előbb odaadja a nyugtát és utána veheti el a készpénzt. NAV szempontjából fontos a dolog, mert volt olyan eset, amikor azért bírságoltak meg egy céget, mert a készpénz átvétele után adta csak oda a nyugtát, ami gyakorlatban elég érdekes kérdés. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő, Személyi edző (katás) 8551 szám alatti tevékenységéről adhat-e nyugtát pénztárgéppel? Köszönettel: GG
Tisztelt Szakértő! Kávézónkban pénztárgépet és bankkártyaolvasó terminált üzemeltetünk. Havonta pár alkalommal vendégeink kérnek számlát, készpénzes és kártyás fizetésről. Eddig számlázóprogramunkkal adtunk számlát, úgy, hogy a pénztárgépbe beütöttük az összeget, és hozzátűztük a számlához a bizonylatokat, a nyugtát és a bankos papírt. Úgy gondolom, ez nem jó megoldás, mert így a NAV rendszerébe kétszer megy, mi a fentieket egyszer szerepeltettük a könyvelésben. Gondolom, a kártyás fizetést nem kellene a pénztárgépbe ütni, csak a terminálon lehúzni és számlát adni, de mi a teendő a készpénzessel? A pénztárgép nem tud számlát adni, pedig az lehetne a megoldás. Kérem segítségét abban, mi a helyes eljárás! Köszönettel: GG
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Tisztelt Szakértő! Egy hajnalig nyitvatartó vendéglátó egységnél a napi forgalmi jelentésen szereplő napi bevétel összege adózás szempontjából mely időszakhoz tartozik például egy szilveszteri ünnepség alkalmával, hiszen nem lekövethető számunkra, hogy abból arányosan mekkora részösszeg alkotja az előző, illetve a tárgyévi bevételt? Válaszát előre is köszönöm.
Mi van a kasszában? Hogyan dokumentálhatók kötelező pénztárgéphasználat mellett a különböző készpénzes ügyletek? Olvasói kérdésekre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Kérdésem: 1.) Mi az eljárás abban az esetben ha egy büfében a vendég kártyával fizet, de számlát is kér, azaz a számlakiállítás miatt nem szerepelhet a pénztárgép forgalomban, viszont ha nem szerepel a pénztárgép forgalomban, akkor az esti zárásnál nem egyezik a terminál által kiadott záró összeg a pénztárgép záró összegével. Köszönettel
Tisztelt Szolnoki Béla! Köszönöm válaszát: "https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_12_Uzeltben_nyilvantartott_keszpenz__jlj" De én nem a könyvelési részét kérdeztem az üzletben használt pénztárgép használatának, hanem azt, hogy az üzletben a pénztárosnak technikailag hogyan kell kezelnie a pénztárgépet és a készpénzt. Kérem, szíveskedjen elolvasni a kérdésemet újra, és a technikai részét leírni annak, hogy az üzletben mi a teendő! Azt, hogy hogyan kell könyvelni, mi is tudjuk. Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték