927 találat a(z) pénztárgép cimkére
Pénztárgép napi bevételének módosító tételei
Kérdés
Tisztet Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. Adott egy ajándéküzlet, ahol 5 és 27 százalékos áfával értékesítenek termékeket. 1.) Ha napi záráskor az üzletvezető az eladóval az aznap eladott termékeket egyeztetve észleli, hogy az eladó rossz áfakulccsal értékesített egy terméket (tehát például a vevő nyugtáján 27 százalékkal szerepel a termék, nem pedig 5 százalékkal), akkor utólag, a nap végén ennek a bevételnek az adókulcsát módosíthatja-e egy feljegyzéssel a "pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei" tömbben? 2.) Ha a fenti eset eladás közben történik, és az eladó észleli, hogy a vevőnek rossz adókulccsal adta ki a nyugtát, helyes-e az a megoldás, ha a nyugtát nem sztornózza le, hanem a módosító tételek tömbben ír egy bejegyzést, hogy ez a bevétel nem 27 százalékos volt, hanem csak 5 százalékos adótartalmú? Vagy le kell sztornózni, és a megfelelő adótartalommal kiállítani a nyugtát a vevő felé? 3.) Kell-e sztornózni vagy módosító tételt írni abban az esetben, ha az eladó a fizetés módját készpénz helyett bankkártyaként üti be? 4.) Egy értékesítési napon csak bankkártyás fizetés volt. Az eladó sajnos diszlexiás, és néha számokat cserél fel. Az aznapi bevétel a pénztárgépben 29 600 forint, de a banki terminált csak 26 900 forinttal zárja. Tehát a számok felcserélése miatt a pénztárgépben többletbevétel van, ami valójában nem folyt be. Helyes-e, ha a különbözetet "sztornózza" a pénztármódosító tétel tömbben, vagy ez nem elfogadható, és a pénztárgép bevétele szerint fog adózni? Válaszát előre is köszönöm!
Tevékenységi körök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tevékenységei közé fel szeretné venni a mezőgazdasági kisgépek (rotációs kapa, talajlazító, benzinmotor) és építőipari kisgépek (hőlégfúvó, gipszkartonemelő) értékesítését (kiskereskedelem). Milyen TEÁOR-kód alatt kell a fenti tevékenységeket bejelenteni? Szükséges-e pénztárgép használata a tevékenységhez? Ha ezeket külföldről szerzi be, és úgy értékesíti Magyarországon, akkor környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett-e? Tisztelettel.
Egyéni vállalkozó – bankkártya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra kérném a válaszukat, hogy mi a helyes könyvelés abban az esetben, ha az egyszeres könyvelést alkalmazó egyéni vállalkozónak bankkártyás bevétele van. Beüti a pénztárgépbe a bevételt, de a bankszámlán csak másnap vagy harmadnap jelenik meg a bevétel. A pénztárgépszalagról helyes-e könyvelni vagy a bankszámláról? Hónap végén ugyanis eltérés lehet.
Pénztárgép és számla
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó kiskereskedő pénztárgépet üzemeltet. A kereskedelmi tevékenységén kívül zenei tevékenységet is végez, amiről számlát ad. Kérdésem, hogy ebben az esetben a zenei tevékenység számláját be kell-e ütni a pénztárgépbe, vagy adatot kell szolgáltatni a számláról a NAV-nak, vagy egyszerűen csak elég lekönyvelni?
Gépjárműjavító cég bizonylat-kiállítási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre kérném a válaszát. Egy szakmai előadáson említette az előadó, hogy a 45.20 Gépjárműjavítás, karbantartás tevékenységet végző cégekre vonatkozóan létezik egy rendelet, amely kötelezően előírja ezen cégek számlakiállítási kötelezettségét (minden értékesítésről számlát kell kiállítani). Ha valóban van ilyen rendelet, akkor megírnák a rendelet számát, és hogy azon belül melyik szakasz mondja ezt ki? 2017.01.01-től ezen cégekre vonatkozóan a 48/2013. NGM-rendelet előírja a kötelező pénztárgéphasználatot. Jelen esetben fennáll egy kis ellentmondás, vagy melyik rendelet az erősebb? Kérem, foglaljanak állást a témában. Köszönettel.
Mégis kell pénztárgép a házhoz járó és helyszíni szolgáltatóknak?
Cikk
Az Adózóna értesülései szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eddigiektől eltérően ítéli meg az ügyfél otthonában vagy az általa megadott helyszínen nyújtott szolgáltatások esetén a pénztárgép-kötelezettséget (ide tartozhatnak például a masszőrök vagy a gépjárműjavítási tevékenységet végzők).
Pénztárgép mobil autószerelői tevékenységhez
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás, mely mobil autószerelő szolgáltatással szeretne foglalkozni - nem lesz telephelye - szükséges-e számára pénztárgépet üzemeltetnie? A mobil szolgáltatáshoz autóvizsgáztatás, autómentés, háznál, vagy úton történő javítás, vagy egyéb telephelyhez nem kötött javítás tartozna. A TEAOR szerinti besorolás alapján mely szolgáltatások körébe lehet besorolni? Köszönettel várjuk válaszát. Liker Judit Könyveld Bt.
Nyugdíjas katás vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 48 éves nyugdíjas (korkedvezménnyel, tűzoltóként dolgozott), katás egyéni vállalkozást szeretne létrehozni. Kérdéseim: – Lehetséges-e, hogy kiegészítő tevékenységű katás vállalkozó legyen havi 25 000 forint megfizetése mellett? – Kreatív hobbi- és ajándékboltot szeretne nyitni, ahol a saját készítésű, illetve vásárolt termékeket árusítaná. Pénztárgép alkalmazására kötelezett-e, vagy csak nyugta és számlaadási kötelezettsége van? Köszönöm válaszát!
Fodrász – termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a fodrászüzletben hajápolási termékeket is értékesítenek, kötelező-e az online pénztárgép használata? Ha igen, kiváltható-e ez azzal, hogy ezeknek a termékeknek az értékesítéséről minden esetben számlát állítanak ki?
Egyéni vállalkozó adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, a következő kérdésem lenne: egyéni vállalkozásként fitnessedzéseket tartok, de még egyetemre járok nappali szakon. Pénztárgép-kötelezett lennék, de ha a kézzel kiállított számlákat lejelentem a NAV felé, akkor nem kell pénztárgép, ugye? Mi a nyomtatvány neve, amin le kell majd jelenteni a NAV felé a számlákat? S ugye 27%-os áfás számlát kell kiállítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
Számla és pénztárgépes nyugta 2017. 07. 01-jétől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk működése során üzletében a készpénzes vásárlások összegét a pénztárgépben is rögzíti. A könyvelés a napi pénztárzárások alapján történik. A NAV 2014. 04 .09-ei tájékoztatója alapján ez a gyakorlat nem kifogásolható, mivel költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Tegyük fel, hogy idén 2017. 07. 01-jétől előfordul olyan eset (bár eddig nem volt ilyen), hogy 100 000 Ft áfatartalmat meghaladó összeg kerül a pénztárgépben rögzítésre és erről számla is kiállításra kerül. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Okoz-e bármilyen gondot, hogy a pénztárgépből és a számlázóprogramból is érkezik adat a hivatal felé ugyanarra a bizonylatra tekintettel? Ha gépi számlát állítunk ki, akkor a jelenlegi tervezet szerint a számlázóprogram fog adatot szolgáltatni az adóhivatal felé és az áfabevallásban összesítő jelentésként nem jelenik meg. Ha kézi a számla, akkor az áfabevallás mellékletében "kézzel" rögzítjük az adatokat. Kell-e változtatni a kialakult gyakorlaton olyan módon, hogy az értékhatárt elérő készpénzes vásárlásokat csak számlával bizonylatoljuk? A könyvelést ehhez igazítanánk, külön rögzítenénk a készpénzes számlákat és külön a zárásokat. Köszönöm.
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem fodrászatot és szoláriumot üzemeltet. A szolárium-tevékenység 2017. 01. 01-jétől pénztárgéphasználatra kötelezett tevékenység. Ügyfelem számla kiállításával kívánja kiváltani a pénztárgéphasználatot. Van-e bejelentési kötelezettsége a NAV felé, vagy elég PTGSZLAH nyomtatvány benyújtása azokra a hónapokra, amikor ebből a tevékenységéből bevétele származott? A PTGSZLAB nyomtatványt próbáltuk kitölteni, de abban csak 2014. évi dátumot enged beírni. Köszönettel: MZné
Bizományos áru elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nagykereskedelmi cég egyéni vállalkozókat foglalkoztat, akiknek online pénztárgépük van. A cég az árut bizományba adja oda a vállalkozónak, aki minden nap kifizeti az eladott árut. Ez az összeg jelenik meg a pénztárgépben. Erről számlát kap. A hónap végén kiszámlázza a jutalékot. Ebben az esetben hogyan kell kezelni a pénztárgép bevételét? Ez ugye teljesen megegyezik az áru értékével. Tehát a vállalkozó tényleges bevétele a jutalék, amit hó végén kiszámláz. A pénztárgép bevételét be kell számítani a bevallásban az összbevételbe? Ugyanis ebben az esetben pl. a helyi iparűzési adónál a vállalkozó hátrányos helyzetbe kerül, mert nagyon magas lesz a bevétele, ami valójában nem is az ő bevétele, csak átfut rajta. Válaszát előre is köszönöm!
Pénztárgép kötelező használata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy száraztészta-készítő kft. kiskereskedők felé értékesíti termékeit, számla kiállítása mellett. A telephelyén azonban előfordul, hogy lakossági értékesítést is végez. Erről egyszerűsített számlát állít ki. Kérdésem, hogy – pénztárgép használatára kötelezett-e (ha igen, mikortól), – a számla kiállításával ez teljesítettnek tekinthető-e, – kell-e jelentenie erről a számlákat, ha igen, mikortól. Köszönettel.
Pénztárgép házhoz járó masszőrnél
Kérdés
Kérdésem arra vonatkozik, hogy annak a masszőrnek, aki üzletben is dolgozik és házhoz is jár, kötelező-e mobil pénztárgépet használnia, vagy megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha az üzletben pénztárgépet használ, háznál pedig kézi nyugtát ad? Úgy gondolom, a szolgáltatás igénybe vevője nem kötelezhető arra, hogy egy pénztárgép áramellátását biztosítsa. Kérdésem másik fele arra vonatkozik, hogy mi lesz a helyzet akkor, ha a masszőr úgy nyilatkozik: pénztárgépes nyugta helyett kizárólag számlát ad. Ha a számlát számítógépes programmal állítja ki, akkor háznál erre nem lesz lehetősége. Adhat ott kézi nyugtát?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
