Tisztelt Szakértő! Egy kft. pénztárgépköteles tevékenységet végez. Mellette bankkártya- és szépkártya-elfogadó hely egyben. Egynapi pénztárgép szalag és a hozzátartozó bankkártyás fizetésről szóló szalagok elvesztek. A kártyás forgalom bankszámla kivonaton megérkezett. Hogyan kell eljárni ebben az esetben a könyvelés szempontjából? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: Egy kft. kalandparkot üzemeltet a város külső peremén. Pénztárgépet használnának, viszont többször ingadozik az internetszolgáltatás, ami jelentősen nehezíti a pénztárgép működését. Mi lehet ebben az esetben a megoldás? Nyugtát kaphatnak a park látogatói? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alább vázolt kérdésben kérném szíves segítségüket. Adott "A" Kft., amely egy szórakozóhelyet (diszkót) üzemeltet, főtevékenysége: 5630'08 Italszolgáltatás. Jelenleg online pénzárgépet használnak mind a beléptetésénél (belépőjegy-értékesítés), mind az italkiszolgálási pultnál (italértékesítés). Ismert továbbá az a tény, hogy az "1. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez" szerint nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetést végző üzletek. "A" Kft.tehát szórakozóhelyet, diszkót üzemeltet és jelenleg minden értékesítési ponton online pénztárgépet használ, de szeretne áttérni a beléptetésnél nyugta adására olyan speciális módon, hogy ún. "tőpéldányos" karszalagokat használna, amely elméletben teljesíti a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet vonatkozó előírásait. Az említett rendelet 5. § (2) bekezdését pedig vélelmezzük, tehát a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja a vendéget. 1. kérdés: Megítélésük szerint áttérhet-e "A" Kft. a beléptetésnél nyugtaadási metódusra az online pénztárgép helyett? 2. kérdés: Amennyiben igen, úgy elfogadható lehet-e a "tőpéldányos" karszalag használata? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Van egy virágkereskedéssel foglalkozó kft. ahol webáruházat terveznek indítani. Tevékenységként bejelentettük a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet. Kérdésünk, hogy ehhez a tevékenységhez, melynek TEÁOR kódja 4791, kötelező-e a pénztárgép használata? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységben gyakran előfordul, hogy a vendég bankkártyával egyenlíti ki a fogyasztás ellenértékét. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kapott borravaló összegét áfa és számvitel szempontjából hogyan kell kezelni, könyvelni? Utólag a kapott borravaló összegét be kell ütni a pénztárgépbe? 18 vagy 27 százalékos áfakulccsal? A kft. a kapott borravaló összegét bérjövedelemként a hónap végén kifizeti az alkalmazottnak. Belső nyilvántartást kell vezetni ezen kifizetendő összegekről? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Divat- és textiltervező vagyok katás egyéni vállalkozóként. Van úgy, hogy hozott anyagból megtervezek, és elkészítek egy ruhát. Van úgy, hogy én tervezem meg magát az anyagot is. A kérdés, hogy ez a tevékenység besorolható-e a következő tevékenységi körbe: 141906 egyéb ruházati termék összeállítás? Készpénzért értékesítem a terméket, ez a tevékenység ugye nem sorolandó a pénztárgépköteles szolgáltatások körébe? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem saját Facebook oldalán szeretné like-oltatni saját üzletét. Az oldalt kedvelők közt egy programmal kisorsolná azt, aki nyereményben részesülne. Ennek a nyereménynek (termékeknek vagy saját üzletben lévő szolgáltatásnak) az értéke kb. 5-15 ezer forint között mozogna 2-3 hetente. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ez Ön szerint szerencsejátéknak minősül-e? Ha igen, akkor mivel lehetne ezt kiküszöbölni, hogy ne essen a Szerencsejáték Felügyelet alá? Továbbá az 5-15 ezer forint/2-3 hét értékű nyeremény után a kisorsoló cégnek hogyan kell adóznia? Minek minősül? A másik témakör pedig a bónuszpontok beváltása. Ugyenezen cég a szolgáltatás kifizetette értéke után bónuszpontot ír fel plasztik kártyára, melyet a vásárló későbbi szolgáltatásra bármikor igénybe vehet. Az lenne a kérdésem, hogy mi történik pontbeváltáskor? A szolgáltatás teljes értékét rögzítenie kell-e a pénztárgépben és a bónuszpont forint értékéről esetleg külön nyilvántartást kell vezetnie? Vagy csak a különbözetet (például a szolgáltatás értéke 5000 forint, beváltható pont forintértéke 1000 forint, pénztárgépben rögzítendő: 4000 forint) kell-e rögzíteni a pénztárgépben bevételként? Válaszát előre is köszönöm! Kriszta
http://adozona.hu/altalanos/Kelle_penztargep_az_ostermelonek_HRXB2P#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Kérem, a fenti válaszukat újra megválaszolni, mert teljesen félrevezető. Erre a cikkre hivatkozva meg is jelentek, a cikk alatt reklámmal a hordozható pénztárgépek hirdetései. Őstermelő nem végez kereskedelmi tevékenységet, ezért helytelen a cikk kiindulása, hogy a Teáor besorolását vizsgálni kellene. Minden vállalkozás elad valamit, ennyi erővel minden vállalkozásnak kellene pénztárgép. Egyéb pontatlanságok is vannak a cikkben. És a cikk aláírt áfa törvénnyel kapcsolatos megállapításnak nincs köze a témához. Az őstermelő áfaalany, de az áfaalanyok csak egy szűk csoportjának kell pénztárgépet használnia. Őstermelőknek nem kell. Tisztelettel: Boros Zsanett
Ügyfelem egy franchise rendszer tagjaként koktélértékesítő berendezéseket (standokat) telepít a nyári szezon végéig az ország különböző pontjaira, melyek egy része állandó jelleggel van jelen például strandokon, más része pedig ideiglenesen működik rendezvényeken. A koktélok egy része alkoholtermék. A fenti tevékenységre a 4781-es TEÁOR számot azonosítottuk be, ami az Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme. A berendezések üzemeltetéséhez nem szükséges áramellátás, így a berendezéseken pénztárgép nem üzemel. A VPOP tájékoztatása értelmében üzlethelyiséget kell bérelni, ahova a 1.2 vagy 1.3 kiskereskedelmi tevékenység bejelentésre kerül, majd ezt követően van lehetőség a helyszíneken kitelepülésként szeszes ital árusításra. Az üzlethelyiségben tényleges kereskedelmi tevékenység nem történne. Ebben az esetben szükséges-e a pénztárgép telepítése a bérelt üzlethelyiségbe? Létezik-e ilyen jogszabályi előírás, hogy az alkoholtermék miatt kell, hogy legyen üzlethelyisége a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm.
Kötelező-e pénztárgépet használnia az őstermelőnek, vagy jogszabály, illetve az értékesítés körülményei miatt mellőzheti? Olvasói kérdésre Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelemnél az alábbi kérdés merült fel. Mozgó büfét üzemeltetne az unión belül, más-más országban. Ön szerint ez lehetséges-e, és mi ennek a megfelelő bizonylatolása, amennyiben lehetséges. Mert ugye pénztárgép szóba sem jöhet külföldön. Maradhat a nyugta kibocsátásánál? Én azt javasoltam neki, hogy először mindenképpen érdeklődjön az adott országokban. Előre is köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Szeretném szakmai segítségüket kérni az alábbi esethez. Két fővel működik egy családi gazdaság, és 5,5 hektáron dinnyét termelnek. A megtermelt dinnyét kizárólag maguk értékesítik, különböző értékesítési helyeken. Mindketten rendelkeznek külön őstermelői igazolvánnyal, így az értékesítési helyen ezt be is tudják mutatni. Mivel az őstermelői tevékenységhez kapcsolódóan az őstermelői tevékenységek között külön nem szerepel a 47-tel kezdődő kereskedelmi tevékenység, így a családi gazdaság nem kötelezett pénztárgép használatára. Az értékesítés helye – alkalmi bérleti szerződésekkel – útszéli bódé, piaci árusítóhely, fedett helyiségként kialakított épületrész. Ezeken a helyeken az áramforrás nem biztosított, így nem is lehetne a pénztárgépet megoldani. Úgy gondolom, hogy ez az értékesítés nyugtával a helyszínen minden esetben megoldható. Ha nem, akkor mi a helyes megoldás? Köszönettel.
Kedves Szakértő! Cégünk most nyitott egy lottózót. Totót, lottót, sorsjegyeket árusítunk + különböző cikkeket, édességet, üdítőt. Kérdésünk a következő lenne: hogyan könyveljünk helyesen? Be kell-e ütni a pénztárgépbe ezeket a termékeket, így viszont nem a valós bevételt kapjuk, mivel jutalékos számlát kapunk. Vagy külön kassza kell ezeknek a termékeknek? Most így kezeljük, nem ütjük a pénztárgépbe csak az áfás termékeket, üdítőt, stb., a sorsjegyet, lottót, külön kezeljük. Megvan a bevétel, levonva belőle az esetleges nyeremények kifizetése, a megmaradt összeget befizetjük a bankba a Szerencsejáték Zrt. részére. Mi lenne a helyes elszámolás, könyvelés, ehhez kérnénk szíves segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. rendezvényekre fog kitelepülni pár napra, ahol hamburgert stb. akar árusítani. Elég, ha nyugtát ad a vásárlóinak, vagy kötelező mobil pénztárgépet működtetnie? Köszönettel: F.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Az egyéni vállalkozónál NAV-ellenőrzés történt, a vásárlás értékét a vállalkozó beütötte az online kasszába, mindent rendben találtak, visszaadták a vásárlás értékét, és átadták a vállalkozónak a jegyzőkönyvet. A beütött bevétel az aznapi bevétel, ami bement a NAV-hoz. Hogyan kell visszavenni, pénztármódosítót kell arra a napra kiállítani, vagy a jegyzőkönyv alapján a bevételből mínusszal lekönyvelni a pénztárkönyvben? Köszönöm.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték