975 találat a(z) pénztárgép cimkére

Borravaló Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységben gyakran előfordul, hogy a vendég bankkártyával egyenlíti ki a fogyasztás ellenértékét. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kapott borravaló összegét áfa és számvitel szempontjából hogyan kell kezelni, könyvelni? Utólag a kapott borravaló összegét be kell ütni a pénztárgépbe? 18 vagy 27 százalékos áfakulccsal? A kft. a kapott borravaló összegét bérjövedelemként a hónap végén kifizeti az alkalmazottnak. Belső nyilvántartást kell vezetni ezen kifizetendő összegekről? Válaszukat köszönöm!

Besorolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Divat- és textiltervező vagyok katás egyéni vállalkozóként. Van úgy, hogy hozott anyagból megtervezek, és elkészítek egy ruhát. Van úgy, hogy én tervezem meg magát az anyagot is. A kérdés, hogy ez a tevékenység besorolható-e a következő tevékenységi körbe: 141906 egyéb ruházati termék összeállítás? Készpénzért értékesítem a terméket, ez a tevékenység ugye nem sorolandó a pénztárgépköteles szolgáltatások körébe? Köszönettel várom válaszukat.

Nyereményjáték és pont beváltása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem saját Facebook oldalán szeretné like-oltatni saját üzletét. Az oldalt kedvelők közt egy programmal kisorsolná azt, aki nyereményben részesülne. Ennek a nyereménynek (termékeknek vagy saját üzletben lévő szolgáltatásnak) az értéke kb. 5-15 ezer forint között mozogna 2-3 hetente. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ez Ön szerint szerencsejátéknak minősül-e? Ha igen, akkor mivel lehetne ezt kiküszöbölni, hogy ne essen a Szerencsejáték Felügyelet alá? Továbbá az 5-15 ezer forint/2-3 hét értékű nyeremény után a kisorsoló cégnek hogyan kell adóznia? Minek minősül? A másik témakör pedig a bónuszpontok beváltása. Ugyenezen cég a szolgáltatás kifizetette értéke után bónuszpontot ír fel plasztik kártyára, melyet a vásárló későbbi szolgáltatásra bármikor igénybe vehet. Az lenne a kérdésem, hogy mi történik pontbeváltáskor? A szolgáltatás teljes értékét rögzítenie kell-e a pénztárgépben és a bónuszpont forint értékéről esetleg külön nyilvántartást kell vezetnie? Vagy csak a különbözetet (például a szolgáltatás értéke 5000 forint, beváltható pont forintértéke 1000 forint, pénztárgépben rögzítendő: 4000 forint) kell-e rögzíteni a pénztárgépben bevételként? Válaszát előre is köszönöm! Kriszta

Kell-e pénzgárgép az őstermelőnek? Kérdés

http://adozona.hu/altalanos/Kelle_penztargep_az_ostermelonek_HRXB2P#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Kérem, a fenti válaszukat újra megválaszolni, mert teljesen félrevezető. Erre a cikkre hivatkozva meg is jelentek, a cikk alatt reklámmal a hordozható pénztárgépek hirdetései. Őstermelő nem végez kereskedelmi tevékenységet, ezért helytelen a cikk kiindulása, hogy a Teáor besorolását vizsgálni kellene. Minden vállalkozás elad valamit, ennyi erővel minden vállalkozásnak kellene pénztárgép. Egyéb pontatlanságok is vannak a cikkben. És a cikk aláírt áfa törvénnyel kapcsolatos megállapításnak nincs köze a témához. Az őstermelő áfaalany, de az áfaalanyok csak egy szűk csoportjának kell pénztárgépet használnia. Őstermelőknek nem kell. Tisztelettel: Boros Zsanett

Pénztárgép 4781 piaci kiskereskedelem Kérdés

Ügyfelem egy franchise rendszer tagjaként koktélértékesítő berendezéseket (standokat) telepít a nyári szezon végéig az ország különböző pontjaira, melyek egy része állandó jelleggel van jelen például strandokon, más része pedig ideiglenesen működik rendezvényeken. A koktélok egy része alkoholtermék. A fenti tevékenységre a 4781-es TEÁOR számot azonosítottuk be, ami az Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme. A berendezések üzemeltetéséhez nem szükséges áramellátás, így a berendezéseken pénztárgép nem üzemel. A VPOP tájékoztatása értelmében üzlethelyiséget kell bérelni, ahova a 1.2 vagy 1.3 kiskereskedelmi tevékenység bejelentésre kerül, majd ezt követően van lehetőség a helyszíneken kitelepülésként szeszes ital árusításra. Az üzlethelyiségben tényleges kereskedelmi tevékenység nem történne. Ebben az esetben szükséges-e a pénztárgép telepítése a bérelt üzlethelyiségbe? Létezik-e ilyen jogszabályi előírás, hogy az alkoholtermék miatt kell, hogy legyen üzlethelyisége a vállalkozásnak? Válaszukat előre is köszönöm.

Kell-e pénztárgép az őstermelőnek? Cikk

Kötelező-e pénztárgépet használnia az őstermelőnek, vagy jogszabály, illetve az értékesítés körülményei miatt mellőzheti? Olvasói kérdésre Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.

Magyarországi cég – büfé üzemeltetése uniós országban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelemnél az alábbi kérdés merült fel. Mozgó büfét üzemeltetne az unión belül, más-más országban. Ön szerint ez lehetséges-e, és mi ennek a megfelelő bizonylatolása, amennyiben lehetséges. Mert ugye pénztárgép szóba sem jöhet külföldön. Maradhat a nyugta kibocsátásánál? Én azt javasoltam neki, hogy először mindenképpen érdeklődjön az adott országokban. Előre is köszönöm a segítségét.

Kell-e pénztárgép az őstermelőnek? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném szakmai segítségüket kérni az alábbi esethez. Két fővel működik egy családi gazdaság, és 5,5 hektáron dinnyét termelnek. A megtermelt dinnyét kizárólag maguk értékesítik, különböző értékesítési helyeken. Mindketten rendelkeznek külön őstermelői igazolvánnyal, így az értékesítési helyen ezt be is tudják mutatni. Mivel az őstermelői tevékenységhez kapcsolódóan az őstermelői tevékenységek között külön nem szerepel a 47-tel kezdődő kereskedelmi tevékenység, így a családi gazdaság nem kötelezett pénztárgép használatára. Az értékesítés helye – alkalmi bérleti szerződésekkel – útszéli bódé, piaci árusítóhely, fedett helyiségként kialakított épületrész. Ezeken a helyeken az áramforrás nem biztosított, így nem is lehetne a pénztárgépet megoldani. Úgy gondolom, hogy ez az értékesítés nyugtával a helyszínen minden esetben megoldható. Ha nem, akkor mi a helyes megoldás? Köszönettel.

Lottózó könyvelése Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk most nyitott egy lottózót. Totót, lottót, sorsjegyeket árusítunk + különböző cikkeket, édességet, üdítőt. Kérdésünk a következő lenne: hogyan könyveljünk helyesen? Be kell-e ütni a pénztárgépbe ezeket a termékeket, így viszont nem a valós bevételt kapjuk, mivel jutalékos számlát kapunk. Vagy külön kassza kell ezeknek a termékeknek? Most így kezeljük, nem ütjük a pénztárgépbe csak az áfás termékeket, üdítőt, stb., a sorsjegyet, lottót, külön kezeljük. Megvan a bevétel, levonva belőle az esetleges nyeremények kifizetése, a megmaradt összeget befizetjük a bankba a Szerencsejáték Zrt. részére. Mi lenne a helyes elszámolás, könyvelés, ehhez kérnénk szíves segítségüket.

Pénztárgép Kérdés

Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. rendezvényekre fog kitelepülni pár napra, ahol hamburgert stb. akar árusítani. Elég, ha nyugtát ad a vásárlóinak, vagy kötelező mobil pénztárgépet működtetnie? Köszönettel: F.

Pénztárgép-módosító Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Az egyéni vállalkozónál NAV-ellenőrzés történt, a vásárlás értékét a vállalkozó beütötte az online kasszába, mindent rendben találtak, visszaadták a vásárlás értékét, és átadták a vállalkozónak a jegyzőkönyvet. A beütött bevétel az aznapi bevétel, ami bement a NAV-hoz. Hogyan kell visszavenni, pénztármódosítót kell arra a napra kiállítani, vagy a jegyzőkönyv alapján a bevételből mínusszal lekönyvelni a pénztárkönyvben? Köszönöm.

Mobil pénztárgép használata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. rendezvényekre fog kitelepülni pár napra, ahol hamburgert stb. akar árusítani. Elég ha nyugtát ad a vásárlóinak, vagy kötelező mobil pénztárgépet működtetnie? Köszönettel F.

Kell-e az online pénztárgéphasználat a pénzváltóknál? Cikk

Az alábbi összefoglaló témája nem az adótörvények, hanem az ún. "Pénztárgép rendelet" által szabályozott terület, így nem is várható, hogy közvetlenül az adócsomaggal módosításra kerüljön, ugyanakkor a jogalkotók figyelmét is felhívva – mintegy jogszabályi állatorvosi lóként – mégis érdemes röviden összefoglalni: milyen szabályok vonatkoznak a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyokra.

Pénztárgép – fizetés euróval Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Belvárosi szépségszalont működtető céghez nagyon sok külföldi jár. Emiatt igen gyakran előfordul, hogy euróval szeretnének fizetni. Amennyiben a vállalkozás pénztárgépe alkamas valuta beütésére, lehetséges lenne-e, hogy a vendégek euróval fizessenek forint helyett? Ha igen, abban esetben van-e valami plusz teendő/nyilvántartási kötelezettség stb.? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel!

Készpénzfizetés esetén gépi nyugta helyett kiállított számlák bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ügyfelünk pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Fakereskedéssel foglalkozik, van a telepen pénztárgépe. Az a gyakorlat, hogy Kp fizetés esetén általában számlát állít ki, de pénztárgépbe is beüt. Előfor dulnak viszont olyan KP számlák, melyeket elfelejtette a pénztárgépbe beütni, de azok is ugyan olyan KP számlák, mint amelyeket beütötte. Ezeket a számlákat véleményem szerint be kell jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon következő hó 15-éig. Most vettük át a könyvelését. Eddig a könyvelő nem jelentette, mert azt mondja, hogy nem kell. Azt tudtam kiolvasni eddig különböző forrásokból, hogy akkor nem kell bejelenteni ilyen adóalanynak az általa kiállított számlákat, amikor áfatörvény szerinti kötelezettség miatt állította ki, nem gépi nyugta helyett. Mik ezek az esetek? Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint nincs számlakiállítási kötelezettség, mert nem áfás a tevékenység A 165. § (1) bekezdés b) pont: nem kell számlát kiállítani, ha készpénzben fizet a vevő (adóalany, és nem adóalany egyaránt) de akkor gépi nyugta kiállítási kötelezettség van (166. § (1) bekezdés). És nem igazán tudom értelmezni a 165. § (2) és (3) pontját, hogy gyakorlatban milyen esetek, amikor ki kell állítani számlát, de ha jól értem, ezek lesznek azok a számlák, amelyeket nem kell bejelenteni? Ezek csak átutalásos számlák, vagy létezik olyan, hogy készpénzes számlákat nem kell bejelenteni? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó táppénze

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Bt. beltag halála esetén egyszerűsített végelszámolás

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Egyszerűsített foglalkoztatás önkormányzatnál

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 október
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink