903 találat a(z) pénztárgép cimkére
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozói tevékenységem bővítésénél idénygyümölcsöket és zöldségeket szeretnék árusítani (őstermelőktől veszem) bérelt területen például TESCO parkolóban, mobil faházban májustól októberig. 1. Tevékenységként 47.7 Zöldség-gyümölcs kiskereskedelem (ami rengeteg plusz engedéllyel jár), vagy 4789 Egyéb áruk piaci kiskereskedelem tevékenységet kell-e felvennem? Az egyéb áruknál szerepel a mezőgazdasági nyersanyag is. Bejelentésköteles-e az önkormányzatnál vagy a NÉBIH felé, ha jó a 4789-es TEÁOR? 2. Pénztárgép kötelező-e, vagy elég a nyugta? Válaszát előre is köszönöm!
Számla, nyugta – ki kötelezett pénztárgép használatára?
Cikk
Mikor kell számlát, nyugtát, pénztárgépes nyugtát kiállítani, mikor mentesülhet az adóalany a pénztárgépes nyugta kiállítása alól? Ismertetjük.
Pénztárgép csak adószám esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként fizető vendéglátással foglalkozom (SzJ: 5523). Nincs vállalkozásom, így csak adószámmal rendelkezem. Ilyen esetben kötelező-e pénztárgépet használnom?
960902 illemhely üzemeltetése kötelező a pénztárgép?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 960902 Illemhely üzemeltetést végző egyéni vállalkozó adhat-e nyugtát vagy pénztárgépet köteles használni? Bérelt helyiség, csak idényjelleggel működik! Válaszát előre is köszönöm Pné
Számlázóprogram és pénztárgép: nem lesz-e belőle zavar a NAV-nál?
Cikk
Sok gazdálkodó a kiállított „készpénzes” számlák ellenértékét a fizetés napján a pénztárgépbe is beüti. Kétféle számlázási gyakorlat figyelhető meg: vagy csak akkor ad számlát az eladó, amikor az mindenképpen kötelező, vagy minden esetben számlát bocsát ki, azaz nem fordul elő, hogy csak nyugtát állít ki. Felvetődik a kérdés, hogy ha 2018 második felében bekötik a számlázóprogramokat a NAV adatbázisába, hogyan működhet tovább az előző gyakorlat és eljárás, hiszen bizonyos esetekben az adóhatóságnál is duplán jelenhetnek meg a készpénzes eladások adatai, a pénztárgépből, illetve a számlázóprogramból is.
Belépőjegy értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Információs iroda ajándéktárgyakat is értékesít. Pénztárgépet nem üzemeltet, az értékesítésekről számlát állít ki minden esetben, amelyeket a PTGSZLAH nyomtatványon havonta jelent. Ezt az irodát megkeresték, hogy más által szervezett rendezvényre belépőjegyet értékesítsen. A belépők nincsenek szigorú számadás alá vonva, saját nevében járna el. Helyesen jár-e el, ha a belépőjegyek értékesítésekor nyugtát állít ki? A 7990 Teáor szerepel a tevékenységei között, mely nem tartozik a pténztárgéphasználatra kötelezettek közé. Köszönöm!
Könyvértékesítés egyéni vállalkozóként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó magánszemélyként írt egy könyvet, ami többpéldányos nyomtatásba került. Most az egyéni vállalkozása keretében egy rendezvényen értékesítené a könyveket. Az volna a kérdésem, hogy ehhez pontosan milyen szakmakódot kell felvennie a tevékenységei köré? Ezenkívül elég, ha az értékesítések után nyugtát ad, vagy kötelező a mozgó pénztárgép használata? Lehet-e kizáró oka az értékesítésnek, ha a könyvet magánszemélyként írta? Ha később webshopban értékesíti, akkor szükség van-e valamire? Válaszukat előre is köszönöm!
Számlázóprogram és pénztárgép közös használata
Kérdés
Társaságunknál több éve működik az a gyakorlat, hogy a kiállított készpénzes számlák ellenértéke a fizetés napján a pénztárgépbe beütésre kerül. Minden esetben számlát bocsátunk ki ügyfeleink felé, azaz nem fordul elő olyan, hogy csak nyugta készülne. A számlák számlázóprogrammal kerülnek kiállításra. Az ügyfeleink kiszolgálását mind magánszemély, mind gazdasági társaság felé végezzük. Ugyanakkor most kérdésként merül fel, hogy ha a 2018. évben bekötésre kerülnek a számlázóprogramok a NAV adatbázisába, akkor vajon hogyan tovább a készpénzes számlák terén. Mellőzhetjük-e a pénztárgépes nyugtakiállításokat a továbbiakban, avagy minden maradhat jelen működési rendszerben?
Taxaméter – online pénztárgép egyezőség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem taxisként dolgozik. Sajnos több hónapban is előfordult tavaly, hogy a taxaméterbe beütött árbevétel nem egyezett az online pénztárgépbe beütött árbevétellel (általában az előbbiben több szerepelt). Ezt jegyzőkönyveztük, a differenciát pedig utólag mindig beütötte a pénztárgépbe. A problémám a december hónappal van, ugyanis csak februárban derült ki, hogy a december sem stimmel. Ugyanúgy jegyzőkönyveztük, és beütötte az összeget, viszont felmerült egy könyveléstechnikai kérdés. A 2018-ban beütött, de 2017-re vonatkozó árbevételt elhatároljam vagy sem? Ha elhatárolom, akkor lesz a könyvekben helyes az összeg, viszont a NAV-nak kevesebbről ment adatszolgáltatás 2017-ben. Nem lesz az probléma, hogy a beszámolóban és a társaságiadó-bevallásban több bevétel szerepel, mint amennyit a pénztárgép mutatott ki? Válaszukat előre is köszönöm!
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Mezőgazdasági őstermelő, aki saját füstölt termékeit értékesíti termelői áron, bérelt üzletben, pénztárgép használatára kötelezett-e?
Vállalkozói munka külföldön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett és csak magánszemélyek tulajdonában lévő kft. a tulajdonában lévő mozgó büfékocsival alkalomszerűen zenei fesztiválokon kíván részt venni, EU-s és EU-n kívüli országokban. A fesztivált külföldi cég szervezi, akivel a kft. szerződést kötne, ami a bérleti díjat és az egyéb szolgáltatást tartalmazná. Ez sok esetben a bevétel százalékában van megadva. Kérdésem, mivel Magyarországon pénztárgépet használ a kft., ez a fenti esetekben hogyan működik? Külföldön is használnia kell? Hol adózik a kft.? Az áfakulcsok hogyan alakulnak? Kérem, hogy az idevonatkozó törvényi hivatkozásokat is adja meg . Köszönettel és üdvözlettel GG
Pénztárgéphasználati kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó főtevékenysége 477818 tüzelőanyag-kiskereskedelem, emellett a tevékenységi körei között szerepel a 467101 Tüzelőanyag-nagykereskedelem. A 48/2013. NGM-rendelet szerint mentesülnek a pénztárgéphasználati kötelezettség alól a 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben számít-e, hogy mi a főtevékenység, vagy hogy mekkora a bevételek nagyságrendjének megosztása a kisker és nagyker között? Mi van abban az esetben, ha a kiskereskedelmi tevékenységen van a hangsúly? Ebben az esetben is mentesül a vállalkozó a pénztárgéphasználati kötelezettség alól? Köszönöm válaszukat!
Méz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Méhészettel foglalkozó őstermelő méz értékesítésére palackozást fog végezni, ennek engedélyeztetése folyamatban van. Végezhet-e lakossági mézértékesítést az otthonában, ahol a palackozni fog? Ha igen, milyen feltételekkel? Ez az értékesítés kereskedelmi értékesítésnek számít-e, pénztárgépköteles-e, vagy mint őstermelő, nyugtával értékesítheti az általa előállított és palackozott mézet? Köszönöm válaszát!
Borravaló kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni: söröző működése során az a tapasztalat, hogy a vendégek jelentős mennyiségű borravalót hagynak az üzletben. Alkalmazott nincs, a tulajdonos maga dolgozik, fix bejelentett bére van, a kapott borravalót nem vette ki, azt visszaforgatta a vállalkozásba. A borravaló összegét nem ütik be a pénztárgépbe, napi szinten összegzik, jegyzőkönyvezik. Helyes-e ha a borravalót árbevételként könyvelik, és annak összegéből – visszafelé számítva – az áfát is megfizetik? Köszönettel: Vágner Emília
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelem nyitni szeretne egy irodát, amelyben biztosítással foglalkozna. A kérdéseim a következők: 1. Fénymásolni is fog az irodában, ahhoz kell használnia pénztárgépet, kell felvennie ehhez kapcsolódóan másik tevékenységi kört? 2. Az irodában a fénymásolási szolgáltatáson kívül, szeretne bizsu ékszerek forgalmazásával foglalkozni, ehhez kellene pénztárgép, valamint másik tevékenységi kört felvenni? Segítségüket előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
