927 találat a(z) pénztárgép cimkére
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Vállalkozásunk webshop-ot üzemeltet és most szeretne egy átvevő pontot nyitni hozzá. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben szükséges-e pénztárgép üzemeltetése? Köszönettel: Zolvic Kft
Pénztárgép, napi nyitás, zárás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem falusi turizmus szintű szálláshely-szolgáltatást végez, hivatalosan nem kötelezett pénztárgép üzemeltetésre. Ennek ellenére a vezetőség úgy döntött, hogy 2017-től pénztárgépet használnak. Szükséges-e minden nap nyitást-, zárást végezni a pénztárgépen, akkor is, amikor például több napon keresztül nem érkezik, nem érkezhet új vendég, mert teltház van? Pénztári esemény napokig nem történik, vagy azért, mert új vendég nem érkezik, vagy mert már több hónappal előre rendezték a szállásdíjat. Lehetnek e ilyen "szünetek" a NAV felé történő adatszolgáltatásban? Van-e lehetőség arra, hogy az "eseménytelenségről" naplóban rögzítsék, miért nem nyitották meg napokig a pénztárgépet? Van-e erre valamilyen rendelkezés, ami ezt szabályozná? Köszönettel: Gergely Julianna könyvelő
Ezeken a helyeken biztosan razziáznak a NAV-ellenőrök a héten
Cikk
Frissítette az adóhatóság honlapján az ADÓtraffipax rovatot, amelyben felsorolja, hol számíthatnak a revizorok megjelenésére az adózók. A közzétett adatok nem zárják ki azt, hogy máshol is lehetnek NAV-ellenőrzések.
Pénztárgéphasználat – eltérő tevékenység
Kérdés
Vállalkozás egy ingatlanon belül éttermi és szállásadási tevékenységet folytat, az étteremben található pénztárgépbe lehet-e rögzíteni a szállásadásból származó tevékenységet, a pénztárgépbizonylaton ezt részletezni kell-e?
Pénztárgéphasználat – internetes kiskereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Virágkereskedéssel foglalkozó kft. webáruházat tervez indítani. Tevékenységként bejelentettük a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet. A tevékenység TEÁOR kódja 4791, korábban írták, hogy kötelező-e a pénztárgép használata, de ezzel kapcsolatosan lennének még kérdéseink. – A cég a postával szerződésben fog állni, mely szerint a kiállított utánvétes számlákat a posta fogja automatikusan a bankszámlánkra utalni. Ebben az esetben is kötelező a pénztárgép? – Abban az esetben, ha netán mégsem venné át a vevő a csomagot, hanem visszaküldi azt, mi a teendőnk? – Abban az esetben, ha nem ütnénk a pénztárgépbe bele ezeket a tételeket, hanem a számlázóprogramban elkülönített bizonylatszámon rögzítenénk őket, melyről minden hónap 15 napjáig a PTGSZLAH nyomtatványon bejelentést tennénk, az elfogadható-e? – Mikor kell a tételeket a pénztárgépbe beütnünk? Csomagolás után mikor feladjuk őket? Legyen szíves nekünk segíteni, mert sajnos nem tudjuk ennek a menetelét, és nem szeretnénk rosszul eljárni. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T. Mária
Pénztárgép helyett gépi számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti egy napon (szombat) nyitva tartó üzletben (adományba kapott használt ruha és egyéb saját előállítású termék árusítása) szeretnénk pénztárgép helyett gépi számlát adni minden eladás után, melyet a következő hónapban a PTGSZLAH nyomtatványon lejelentenénk. A kérdés az, hogy így is megoldható, hogy nem kézi számla lenne, hanem gépi? Nem szeretnénk pénztárgépet használni anyagi okok miatt, mivel civil szervezetről van szó, viszont írogatni sem szeretnénk kézzel a számlákat. Válaszát előre is köszönöm szépen!
Elveszett pénztárgépszalag: hogyan állapítható meg az adott napi forgalom?
Cikk
Egy kft. pénztárgépköteles tevékenységet végez. Mellette bankkártya- és SZÉP-kártya elfogadó hely egyben. Egy napi pénztárgépszalag és a hozzá tartozó bankkártyás fizetésről szóló szalagok elvesztek. A kártyás forgalom bankszámlakivonaton megérkezett. Hogyan kell eljárni ebben az esetben a könyveléskor? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Webes értékesítés
Kérdés
Kereskedelmi kft. webfelületen meghirdetett új termékekkel is szeretne foglalkozni. Ezeket a vevők e-mail útján rendelhetnék meg. Tevékenységi körünkben szerepel a 4791 TEÁOR. A webes felületet másutt főállású ismerős (továbbiakban: „A”) otthonában, szabadidejében kezelné, ő rendelné meg cégünk nevében a termékeket, kiállítaná a vevőszámlákat, és elkészítené a csomagokat. Az átadás és a készpénzes fizetés viszont a boltunkban történne (ahol ezek a termékek kereslettől függően később a polcra is kikerülhetnek). Kell-e bejelentés a jegyzőnek, ha igen, melyik címre? Ha a bevételt beütjük a pénztárgépbe, kötelező-e számlát írni, és kötelező-e rajta a magánszemély vevő adószámát feltüntetni? „A” jutalékot kapna. Elég a megbízási szerződés, vagy munkaszerződést kell kötni vele?
Elveszett pénztárszalag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. pénztárgépköteles tevékenységet végez. Mellette bankkártya- és szépkártya-elfogadó hely egyben. Egynapi pénztárgép szalag és a hozzátartozó bankkártyás fizetésről szóló szalagok elvesztek. A kártyás forgalom bankszámla kivonaton megérkezett. Hogyan kell eljárni ebben az esetben a könyvelés szempontjából? Köszönöm válaszát!
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: Egy kft. kalandparkot üzemeltet a város külső peremén. Pénztárgépet használnának, viszont többször ingadozik az internetszolgáltatás, ami jelentősen nehezíti a pénztárgép működését. Mi lehet ebben az esetben a megoldás? Nyugtát kaphatnak a park látogatói? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Szórakozóhelyi belépő: nyugtaadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alább vázolt kérdésben kérném szíves segítségüket. Adott "A" Kft., amely egy szórakozóhelyet (diszkót) üzemeltet, főtevékenysége: 5630'08 Italszolgáltatás. Jelenleg online pénzárgépet használnak mind a beléptetésénél (belépőjegy-értékesítés), mind az italkiszolgálási pultnál (italértékesítés). Ismert továbbá az a tény, hogy az "1. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez" szerint nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetést végző üzletek. "A" Kft.tehát szórakozóhelyet, diszkót üzemeltet és jelenleg minden értékesítési ponton online pénztárgépet használ, de szeretne áttérni a beléptetésnél nyugta adására olyan speciális módon, hogy ún. "tőpéldányos" karszalagokat használna, amely elméletben teljesíti a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet vonatkozó előírásait. Az említett rendelet 5. § (2) bekezdését pedig vélelmezzük, tehát a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja a vendéget. 1. kérdés: Megítélésük szerint áttérhet-e "A" Kft. a beléptetésnél nyugtaadási metódusra az online pénztárgép helyett? 2. kérdés: Amennyiben igen, úgy elfogadható lehet-e a "tőpéldányos" karszalag használata? Előre is köszönöm válaszukat.
Pénztárgéphasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy virágkereskedéssel foglalkozó kft. ahol webáruházat terveznek indítani. Tevékenységként bejelentettük a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet. Kérdésünk, hogy ehhez a tevékenységhez, melynek TEÁOR kódja 4791, kötelező-e a pénztárgép használata? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T.Mária
Borravaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységben gyakran előfordul, hogy a vendég bankkártyával egyenlíti ki a fogyasztás ellenértékét. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kapott borravaló összegét áfa és számvitel szempontjából hogyan kell kezelni, könyvelni? Utólag a kapott borravaló összegét be kell ütni a pénztárgépbe? 18 vagy 27 százalékos áfakulccsal? A kft. a kapott borravaló összegét bérjövedelemként a hónap végén kifizeti az alkalmazottnak. Belső nyilvántartást kell vezetni ezen kifizetendő összegekről? Válaszukat köszönöm!
Besorolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Divat- és textiltervező vagyok katás egyéni vállalkozóként. Van úgy, hogy hozott anyagból megtervezek, és elkészítek egy ruhát. Van úgy, hogy én tervezem meg magát az anyagot is. A kérdés, hogy ez a tevékenység besorolható-e a következő tevékenységi körbe: 141906 egyéb ruházati termék összeállítás? Készpénzért értékesítem a terméket, ez a tevékenység ugye nem sorolandó a pénztárgépköteles szolgáltatások körébe? Köszönettel várom válaszukat.
Nyereményjáték és pont beváltása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem saját Facebook oldalán szeretné like-oltatni saját üzletét. Az oldalt kedvelők közt egy programmal kisorsolná azt, aki nyereményben részesülne. Ennek a nyereménynek (termékeknek vagy saját üzletben lévő szolgáltatásnak) az értéke kb. 5-15 ezer forint között mozogna 2-3 hetente. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ez Ön szerint szerencsejátéknak minősül-e? Ha igen, akkor mivel lehetne ezt kiküszöbölni, hogy ne essen a Szerencsejáték Felügyelet alá? Továbbá az 5-15 ezer forint/2-3 hét értékű nyeremény után a kisorsoló cégnek hogyan kell adóznia? Minek minősül? A másik témakör pedig a bónuszpontok beváltása. Ugyenezen cég a szolgáltatás kifizetette értéke után bónuszpontot ír fel plasztik kártyára, melyet a vásárló későbbi szolgáltatásra bármikor igénybe vehet. Az lenne a kérdésem, hogy mi történik pontbeváltáskor? A szolgáltatás teljes értékét rögzítenie kell-e a pénztárgépben és a bónuszpont forint értékéről esetleg külön nyilvántartást kell vezetnie? Vagy csak a különbözetet (például a szolgáltatás értéke 5000 forint, beváltható pont forintértéke 1000 forint, pénztárgépben rögzítendő: 4000 forint) kell-e rögzíteni a pénztárgépben bevételként? Válaszát előre is köszönöm! Kriszta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
