Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    993 találat a(z) pénztárgép cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kérem szíves segítségét. Egy egyéni vállalkozó egy üzlethelyiségben egyszerre több tevékenységet is végezne: fodrászat, masszázs, ruházati és kozmetikai termékek értékesítése. Az üzlet kialakítása erre lehetőséget ad, illetve megvannak a megfelelő szakképzettségű dolgozók is. Információim szerint pénztárgépre kötelezett a ruházati és kozmetikai cikkek kiskereskedelme, illetve a masszázs (9604 01 Övtj), azonban a fodrászat nem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a vállalkozó használhat-e egy darab pénztárgépet, melybe a fenti összes tevékenységekből származó bevételét elkülönítve beüti (beleértve a fodrászat bevételét is)? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szolnoki Béla ! Korábbi válaszával kapcsolatban lenne még egy kérdésem. Az előző ügyben a konkrét gyakorlat: egy vevő visszahozza a korábban (például 1 hete ) megvett árut, mert nem használta fel. Ezt a bolt visszaveszi tőle. Korábban nyugtát kapott a vásárlásról a vevő, most pedig névre szóló készpénzes számlát állítanak ki (negatív számlát) a visszáruról. Nem helyesbítés, módosítás történik, hanem visszavétel. Pénztárgépbe egyéb kiadásba ütik, nem tudnak nyugtát kiállítani. Pénztárgépesek azt mondták, hogy ezt a gép nem tudja. Ott a funkció hozzá, de nem képes rá a gép. Véleményem szerint a helytelen gyakorlat az online pénztárgép miatt van. Kérem szakértő javaslatát a helyes eljáráshoz a visszáruval kapcsolatban, amennyiben tovább folytatják a készpénzes számla kiállítását. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót, kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni. 1. Hogyan kell helyesen eljárni helyesen, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem? 2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe? 3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában? 4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam? 5.Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek? 6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?) Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltjainkban a pénztárzárások adott nap végén úgy történnek, hogy az online pénztárgép zárószalag-lekérdezései után (ezek nyomtatásra és iktatásra kerülnek, illetve a könyvelés alapját is képezik) eladóink kitöltenek egy úgynevezett pénztárelszámolás nyomtatványt. Az első oldalon részletezik a pénztárgépben történő kiadásokat és bevételeket, majd összevetik azokat a pénztárgépben leltár szerint felvett pénzzel. Az ez alapján kiszámolt többletet, hiányt a következő napon értelemszerűen beütik a pénztárgépbe (többletforgalomként, hiány pénztár be művelettel). A pénztárgépeink frissítésen esnek át, aminek következményeként a kiadásokat (szállítók kifizetése) és bevételeket (előző napi pénztárhiány, váltó stb.) csak kódolással lehet ki- és beütni, és záráskor egy plusz kivonatot is kap az eladó a nap végi elszámoláshoz. Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e a pénztárelszámolás nyomtatvány a továbbiakban is, mivel ez a kivonat ugyanezen tételeket összesíti, gyakorlatilag felesleges külön elszámolás készítése. (Lábjegyzetben: a nyomtatvány drága, költséges). Előre is köszönjük válaszát!

    Kérdés

    Egy kft. egyazon kiskereskedelmi üzletében forintért és EUR-ért is értékesíteni szeretné áruit. A cég a termékeken forintban és EUR-ban is feltünteti az árakat. Az EUR-ban megállapított árak figyelembe veszik a keresletet. Azért, hogy a forintban és az EUR-ban is történő eladás egyaránt megfeleljen az online pénztárgépek használatára vonatkozó kötelezettségnek, kerestek az országban olyan pénztárgépet, amely alkalmas az EUR-ban történő kiskereskedelmi értékesítés rögzítésére, vagyis olyat, amely a bevételeket és kiadásokat is EUR-ban rögzíti. Sajnos, ilyen pénztárgépet nem forgalmaznak Magyarországon. Gondolkodtak azon a megoldáson, hogy az EUR-ban lebonyolított forgalomról számlázó szoftveres számlát adnak ki minden vevőnek, és az adatok így jutnak el a NAV-hoz, de ebben az esetben a számlára fel kellene írni a vevő nevét, ami, lévén az EUR-ban vásárlók többsége külföldi vevő, ugyancsak nehézkessé tenné, és esetleg el is lehetetlenítené a kiskereskedelmi eladást. Szeretnénk választ kapni, hogy ebben az esetben mi a helyes megoldás arra, hogy a cég az értékesítéssel kapcsolatos minden jogszabálynak – online pénztárgép használat, áfaalap megállapítása – megfeleljen?

    Kérdés

    Egy ügyfelem 2012-ben, Siófokon, a tulajdonában lévő lakásban alkalomszerűen 3 szobát kiadott vendégeknek. A NAV felé be is jelentette 559001 egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenység 2012-ben megjelöléssel. Minden alkalommal számlát állított ki a vendégnek fizetéskor, csak a szállást biztosítja a mai napig is. Most a NAV -tól kapott egy felszóllítást hiánypótlásra, mivel az 559001 helyett 552006-ra változott az ÖVTJ kód. A 2018. évre a tételes átalányadózást jelölte adózási formának, de ezt csak az 552006 tevékenységi kör folytatásával lehet. Kérdésem: ahogy utánaolvastam, az 552006 kód pénztárgép használatát írja elő, vagy be kellett volna jelentkezni, hogy számlát használ és adatszolgáltatástási kötelezettsége lenne. Pótolni lehetséges-e a bejelentkezést, adatszolgáltatást utólag be lehet-e adni, mivel utólag szembesültünk a fent leírtakkal? Hogyan lehet ezt helyretenni? Előre is köszönöm a segítő tanácsot. Üdvözlettel: Kutasi G.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vendéglátóhelyünk állandó üzemeltetése mellett kitelepülne fesztiválokra, rendezvényekre. Ezek a rendezvények általában 7 napnál nem hosszabb időtartamúak. Pénztárgépeink állandó státusszal rendelkeznek. A NAV felé van-e jelentési kötelezettségünk? Mi minősül változó telephelynek, mozgóboltnak illetve mozgó vendéglátásnak? Köszönettel: Tóth Ildikó

    Kérdés

    A kft. bővíteni tervezi a tevékenységét autószerelő, autóvillamosság-szerelő, alkatrész-kereskedelemmel. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a fenti tevékenységekkel kapcsolatban? Pénztárgép használati kötelezettsége lesz-e a vállalkozásnak? Ha igen, a bejelentéstől vagy a tevékenység tényleges megkezdésétől? A vállalkozás kettős könyvvitelt vezet, eddig számláit számítógépes programmal állította ki. Várom megtisztelő válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó virágcsokrok, -kosarak házhoz szállításával (gyakorlatilag ajándék virágcsokrok futárkodásával) szeretne foglalkozni. Klasszikus virágüzletet működtetni nem szeretne. A megrendeléseket zömében telefonon tervezi felvenni. Ebben az esetben kötelező-e nevezett vállalkozónak pénztárgépet működtetnie? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Ha egy egyéni vállalkozó (nem őstermelő) saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt ad el a székhelyén/telephelyén évente 1-2 alkalommal, akkor az pénztárgépköteles tevékenység, vagy nyugtát is állíthat ki az eladásról? Amennyiben kötelező a pénztárgép, és a vállalkozó nyugtát adott ki, van-e lehetősége utólag ezt korrigálni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő. Egy NAV munkatárs által tartott előadáson vettem részt 06. hóban, ahol u.azt mondták, amit most le is írtak a 2018.08.16án megjelent állásfoglalás 2. és 3 pontjában. Azt, hogy nem lehet beütni árbevételként ha számlát kér a vevő, hanem csak egyéb bevételként lehet (pontosabban kell), hogy egyezzen a pénztárban lévő pénzeszköz. Kérem véleményezze, mert itt a fórumon ezzel ellentételes válaszokat lehet olvasni. Követem ezeket a kérdés-válaszokat és mind azt írja, hogy be lehet ütni bevételként és igen, így duplán megy adat a NAV-nak, de majd egy ellenőrzésen kideríti a NAV, hogy mi a valós adat. És ami nincs beütve a pénztárgépbe mint árbevétel (csak mint egyéb bevétel), akkor arra kell beadni PTGSZLAH jelentést? Köszönettel:

    Cikk

    A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Fióktelep megszüntetése

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Spanyol állampolgár megbízási szerződése

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Személygépjármű-áfa nyílt végű lízing esestén

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media