Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Vendéglátóhelyünk állandó üzemeltetése mellett kitelepülne fesztiválokra, rendezvényekre. Ezek a rendezvények általában 7 napnál nem hosszabb időtartamúak. Pénztárgépeink állandó státusszal rendelkeznek. A NAV felé van-e jelentési kötelezettségünk? Mi minősül változó telephelynek, mozgóboltnak illetve mozgó vendéglátásnak? Köszönettel: Tóth Ildikó
A kft. bővíteni tervezi a tevékenységét autószerelő, autóvillamosság-szerelő, alkatrész-kereskedelemmel. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a fenti tevékenységekkel kapcsolatban? Pénztárgép használati kötelezettsége lesz-e a vállalkozásnak? Ha igen, a bejelentéstől vagy a tevékenység tényleges megkezdésétől? A vállalkozás kettős könyvvitelt vezet, eddig számláit számítógépes programmal állította ki. Várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó virágcsokrok, -kosarak házhoz szállításával (gyakorlatilag ajándék virágcsokrok futárkodásával) szeretne foglalkozni. Klasszikus virágüzletet működtetni nem szeretne. A megrendeléseket zömében telefonon tervezi felvenni. Ebben az esetben kötelező-e nevezett vállalkozónak pénztárgépet működtetnie? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Ha egy egyéni vállalkozó (nem őstermelő) saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt ad el a székhelyén/telephelyén évente 1-2 alkalommal, akkor az pénztárgépköteles tevékenység, vagy nyugtát is állíthat ki az eladásról? Amennyiben kötelező a pénztárgép, és a vállalkozó nyugtát adott ki, van-e lehetősége utólag ezt korrigálni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő. Egy NAV munkatárs által tartott előadáson vettem részt 06. hóban, ahol u.azt mondták, amit most le is írtak a 2018.08.16án megjelent állásfoglalás 2. és 3 pontjában. Azt, hogy nem lehet beütni árbevételként ha számlát kér a vevő, hanem csak egyéb bevételként lehet (pontosabban kell), hogy egyezzen a pénztárban lévő pénzeszköz. Kérem véleményezze, mert itt a fórumon ezzel ellentételes válaszokat lehet olvasni. Követem ezeket a kérdés-válaszokat és mind azt írja, hogy be lehet ütni bevételként és igen, így duplán megy adat a NAV-nak, de majd egy ellenőrzésen kideríti a NAV, hogy mi a valós adat. És ami nincs beütve a pénztárgépbe mint árbevétel (csak mint egyéb bevétel), akkor arra kell beadni PTGSZLAH jelentést? Köszönettel:
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. pénztárgépet használ, azonban a visszárut és göngyöleg-visszavételt nem tudja beütni a pénztárgépbe (nem képes mínuszos áfás nyugta kibocsájtására, azt a pénztárgépben egyéb kiadásban tudják szerepeltetni, de áfa forgalomból nem veszi le a gép), így arról minden esetben áfás számlát állítanak ki. Kell-e ezen számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon jelenteni? Köszönettel.
Milyen nyugtához kell hozzátűzni a bankkártyaterminál által kiadott bizonylatot a pénztárgéppel nem rendelkező fodrászatban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Kedves Magos Zoltánné! Nagyon köszönöm kimerítő válaszát (amit lentre bemásoltam). Egyetlen kérdés maradt nyitott számomra: Amennyiben alkalmazzuk azt a verziót, hogy számlakiállítás miatt a pénztárgépbe nem ütjük be az adott értékesítést (ami egyébként számlánként nem éri el a 100 ezer forintnyi áfát!), ez esetben nem merüle-e fel a cégnek PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettsége? Válaszát előre is nagyon köszönöm! "Tisztelt Kérdező! Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 159. § alapján főszabály szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa tv. 166. § (1) alapján, ha az adóalany a 165. § (1) b) pont alapján (nem adóalany vevő, készpénzes fizetés 900eFt alatt, és a vevő a számla kiállítását nem kéri) mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát kibocsátani. A nyugtakibocsátási kötelezettséget bizonyos – a 48/2013. (XI.15) NGM rendeletben szabályozott - tevékenységi körökben csak online pénztárgéppel lehet teljesíteni. A hivatkozott szabályokból következik, hogy egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kiállítani (számlát vagy mentesülés esetén nyugtát). Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenlegi jogszabályi háttér alapján nem merül fel, vagyis nincs olyan előírás, mely szerint a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kellene."
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Kiskereskedelmi egységgel (így pénztárgéppel) rendelkező vállalkozás termékeit (telefonos/e-mailes) megrendelés útján is -az ország minden pontjára- értékesíti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a központi ügyintézés helyén összekészítik egy bizonyos országrész cégeitől kapott megrendeléseket, azzal egyidejűleg kiállítják a készpénzfizetési számlákat, s a vállalkozás ügynöke kiszállítja azokat. A pénzt ő veszi át az adott helyszíneken. Viszont ez az ügynök sok esetben csak napokkal később (jellemzően péntekenként) ér vissza a központba, s a valóságban a pénz csak akkor kerül be a pénztárgépbe. A kérdésem az lenne, hogy mi van ilyenkor a pénztárgépbe ütési kötelezettséggel, életszerű-e az, hogy az X darab készpénzfizetési számla összegei azon a pénteken lesznek beütve a gépbe? Illetve egyáltalán ez esetben kötelező a pénztárgépbe történő beütés? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Néhány ügyfelemmel szakmai vitába keveredtem annak kapcsán, hogy bizonyos bevétel beütendő-e a pénztárgépbe vagy sem. Emiatt kérném szíves segítségét: Fodrászkellékeket forgalmazó cég (s a másik kérdéses cég is kereskedelemmel foglalkozik) 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó készpénzfizetési számlát (amely egyébként bruttó 1,5 millió forint érték alatti) állít ki ügyfelének. A gyakorlatban az történik hogy besétál hozzá a partnere és megvásárol tőle például két fejmosó tálat bruttó 650 ezer forintért (online számlázás /5 napon belüli adatszolgáltatás rendezve). Ügyfelem úgy gondolja, hogy ezt az összegű készpénzfizetési számlát NEM kell a pénztárgépbe beütnie, mivel a 100 ezres áfát meghaladó adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz/tett. Véleménye szerint, ha ő ezt az online pénztárgépbe beüti, úgy dupla bevétele/adatszolgáltatása keletkezik. Én viszont azt gondolom, hogy a két online adatszolgáltatásnak semmi köze egymáshoz. Ön szerint a fent levezetett esetben be kell-e ütni a pénztárgépbe a nevezett bevételt? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely jelen pillanatban egy kávézót bérel, ahol online pénztárgépe van. A kávézó mellett elkezdett egy kismotorral – mozgóbolt tevékenység keretében – kávét árulni, ahol nyugtát állított ki az értékesítései után. Kérdésem, hogy a mozgóbolt pénztárgépköteles-e? Köszönettel: Papp Mónika
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 46.90 vegyes termékű nagykereskedelem TEÁOR kód alatti főtevékenység alatt kézi számlákat állít ki minden vevője felé (készpénzes és átutalásos számlákat is). A tevékenységi kör igen sokrétű, biztonságtechnikai eszközök, ehhez kapcsolódó kamerák, műszerek, diódák, távirányítók, autóriasztók kereskedelmével stb. foglalkozik. A 3/2013. NGM-rendelet szabályozza a pénztárgéphasználatra kötelezettek körét, vagyis a 46.2 – 46.7 nagykereskedelmi tevékenység kiskereskedelmi értékesítése tekintetében írja elő a pénztárgéphasználatot. Társaságunk nagykereskedő, de az értékesítés 5 százalékában, ritkán kiszolgál magánszemélyeket is (de az ő részükre is készpénzes számlát bocsát ki). Kérdésem, hogy szükséges-e beszerezni pénztárgépet, illetve, ha szükséges, akkor kiváltható ennek használata a PTGSZLAH nyomtatvány használatával? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a taxióranyugtát és a pénztárgépnyugtát is oda kell adni az utasnak, vagy csak a pénztárgépnyugtát? A taxiórazárás mindennap kötelező? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték