adozona.hu
Dilemmák az online számlázás és az egyidejű pénztárgéphasználat miatt
//adozona.hu/2018_as_valtozasok/Dilemmak_az_online_szamlazas_es_az_egyideju_U27OKZ
Dilemmák az online számlázás és az egyidejű pénztárgéphasználat miatt
Tetszik
A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Számítógépes számlázóprogrammal kiállított készpénzes számla összegét be kell ütni a pénztárgépbe is. Július 1-je után nemcsak a pénztárgép jelenti az összes készpénzes vásárlás értékét a NAV felé, hanem a 100 ezer forint áfatartalom feletti számlák esetében az online számlázó program is. Nem jár ez kétszeres adóvonzattal? Esetleg ezeket a tételeket nem kell a pénztárgépbe beütni? Lehetséges, hogy ha minden tételről az online számlázóprogram segítségével állít ki számlát a vállalkozás, és engedélyezi, hogy az összes számlát beküldje a NAV-nak, akkor nem kötelező a pénztárgéphasználat? – kérdezte első körben olvasónk.
Az első kérdésre a válasz az, hogy nem, hiába jelentenek duplán az informatikai rendszerek, egy ügylet vonatkozásában csak egyszer kell az áfát megfizetni (ezt a NAV több alkalommal megerősítette) – szögezte le szakértőnk. A második kérdésre válaszolva: a pénztárgéphasználat nem kötelező akkor, ha minden ügyletről számlát bocsát ki az adózó (ez a korábban hatályos szabályokból is levezethető), ekkor azonban – az online adatszolgáltatáson túl – külön kell nyilatkozni a kibocsátott számlákról, a PTGSZLAH nyomtatványon.
Olvasónk a válasz után kifejtette, hogy kételyei és további kérdései vannak a témával kapcsolatban. A számítógépes számlázóprogram, illetve az online pénztárgép rendszeréből elküldött ugyanazon számlaadatokról honnan fogja tudni a NAV rendszere, hogy az nem két külön eseményről, hanem ugyanarról szól? Az összegen kívül ugyanis nincs más egyező azonosítójuk a bemenő adatoknak. Akár lehet két azonos összegű, de különböző ügylet is. Ha minden, tehát az összes számla, nem csak a 100 ezer forint feletti áfatartalmúak adatait online beküldi az informatikai rendszer, akkor mi szükség van a PTGSZLAH beküldésére?
Szakértőnk szerint a kérdések abszolút jogosak, az adóhatóság ugyanis nem fogja tudni, hogy ugyanarról az ügyletről van szó, azt csak esetleges ellenőrzéskor lehet megállapítani. Gyanítható, hogy ebben a szektorban (épp a duplikáció miatt) gyakoribbak lesznek az ellenőrzések – véli Kelemen László. A második kérdésre, mely szerint miért szükséges a PTGSZLAH, ha minden számláról adatot szolgáltat az adóalany, egyelőre nem ismert a válasz, ugyanezt a kérdést szakértők is felvetették az adóhatóságnak, indoklást egyelőre nem kaptak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Kedves Meister,
szakmai oldalon ne "blokkoljunk" már...
Nem is értem, hogy honnan jön ez a dolog, hogy számlát állít valaki ki, azt beüti a pénztárgépbe.
Nem kell beütni!
Sem a papír alapú számlát, sem az online számlát, sem a számítógépes szoftverrel kiállított számlát.
A NAV a dupla-könyvelés eltűrte, mert sok vendéglátóhelyen egyszerűbb csak a napi zárásokat leadni a könyvelőnek, mint azt is, és a számlatömbot is. De elvileg, ha kinyomtatod a blokkot, és utána kér számlát a vevő, akkor a pénztárgéppel sztornózni kellene, és csak a számlát adni a vendégnek/vevőnek.
Az első kérdés problematikája már ismert, amit az okoz, hogy az adüzük a 24/1995-ös PM rendelet több, mint 10 éve hatályon kívül helyezett szakasza szerint járnak el:
7.§ (2) A pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénz (beleértve a készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített) bevételt is rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt, a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia (…).
Hiába, az emberi agy nehezen cseréli le a szokásjogot.
A NAV még 2014-ben úgy gondolta, hogy ebből nem lesz baj: http://nav.gov.hu/nav/online_penztargepek/uzemeltetok_cikkek/tajekoztato_a_szamlaval_bizonylatolt_ugylet_adatainak_penztargepben_valo_rogziteserrol.html
Aztán 2018 elején rájöttek, hogy ebből bizony gond lesz. A közlemény azonban még mindig elérhető. Egyes NAV előadásokon viszont már hallható, hogy ezzel az adózók jogszabályt sértenek, és azt nem szabadna csinálni:
https://youtu.be/gHxRMOqaw-0
A második kérdésből nem derül ki, hogy az online pénztárgép használata helyett, vagy azért ad számlát az értékesítő, mert a számlakibocsátás kötelező (pl. a vevő kéri). A kötelező számlakibocsátás esetén a PTGSZLAH-ban való feltüntetés szükségtelen.
A PTGSZLAH adataiból - mivel az erre alkalmatlan - az adóhatóság egyébként nem fog bevallástervezetet készíteni, így az adatütközést nem fog eredményezni.